HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Tetőtől medvetalpig

t: 3726

Tetőtől medvetalpig

A kaktuszok az amerikai földrész növényei, Európában csak Amerika felfedezése után váltak ismertté. A kaktuszfélék családja (Cactaceae) kb. százmillió évvel ezelőtt alakult ki az eocén korban, amikor a magas hegyek képződése után a hőmérséklet emelkedésekor a hegyláncok közötti sík vidékeken megkezdődött a sivatagos és félsivatagos területek kialakulása. A gyakori vízhiányhoz az itt élő növények folyamatosan alkalmazkodtak, hajtásrendszerük lecsökkent, módosult, kültakarójuk megkeményedett, leveleikből levéltövisek lettek és ily módon rendkívül szárazságtűrővé váltak.

Opuntia nemzetség

Az Opuntia félék egyik számunkra izgalmas tulajdonsága, hogy rendkívül hatékonyan tudják a csapadékvizet hasznosítani, és így a biomasszába visszajuttatni. A nemzetség változékonysága a tölgyével (Quercus) vetekszik. Vegetatív módon igen jól szaporodik, ezért egyes vidékeken dominánssá vált. Sok helyen (Dél-Afrika, Ausztrália) gyomként kezelik. Ugyanakkor sokoldalú felhasználása, szárazságtűrése, és vízmegtartó képessége miatt egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

A fügekaktusz taxonómiája

A kaktuszokat Karl Moritz Schumann 1894-1899 között rendszerezte. Három különálló alcsaládot alakított ki. Ezeken belül 21 nemzetséget különített el. (Opuntioideae alcsalád K. Schummann 1898) Az Opuntia nemzetségbe tartozó fügekaktuszt már Plíniusz és Theofrasztusz is Opuntia indica névvel illette, majd Linné a "Species Plantarumban" Cactus ficus indicának jelölte. 1768-ban a két név kombinálásából születetett mai tudományos neve: Opuntia ficus indica.

Opuntia ficus indica

A fügekaktusz nagy termetű (2-6 m), évelő növény. Hajtásrendszere sokszorosan elágazó, szártagjai lapítottak, tojásdadok. Fiatal hajtásain redukált, szivar alakú levelek fejlődnek, ezek hamarosan lehullanak. Nagy méretű, ragyogó sárga virágai jó méhlegelőt adnak. A fügekaktuszok a bíbortetű gazdanövényei, melyeket vörös festékanyagukért tenyésztettek, ezt a selyemfestés egyik alapanyagaként használták. Áltermése ehető gyümölcs.

Elterjedése

Az Opuntia emberi táplálkozásban 9000 éve jelent meg. A nazca és a maya indiánok már termesztették.

Ocelot és jaguár bőrrel együtt került a piacra fizetőeszközként. A kereskedelembe vonásával Közép-Amerikában gyorsan elterjedt. Innen Kubába, Spanyolországba és a Karib szigetekre is elkerült. Valószínűleg Kolumbusz közvetítésével jutott el Lisszabonba. A 15. század végén a hajósok skorbut ellen használták, és ez nagyban hozzájárult a mediterrán, száraz klímán való európai elterjedéséhez. A 18. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették.

Sadler József (1791-1849), "Flora Comitatus Pestiensis" [Pest megye flórája] című tudományos munkájában ezt írja: "Opuntia ficus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bír mint az Agave, de sokkal terjedtebb az ó világban. Nálunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon."

Gyümölcse - tuna

A fügekaktusz gyümölcse manapság tuna néven (mi lófügének nevezzük) kerül világszerte a paicra. A mai Mexikóban a legjelentősebb táplálék, a kukoricával és tequila agavéval egyetemben. Tuna termelő régiók: Mexico, Szicília, Algéria, Chile, Brazília, és Észak Afrika. A gyümölcsöt nyersen vagy szárítva fogyasztják. A héjon szúros tüskék vannak, ezért alaposan meg kell tisztítani, és hámozni. Íze leginkább a görögdinnyére emlékeztet. Állaga kocsonyás.

Szára - nopal

Nem csak gyümölcsként, hanem vízraktározásra módosult, levélszerű szárát (medvetalp) zöldségként (nopal, nopalitos) is fogyasztják. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és megfőzik, hússal, tojással, babbal, hagymával. A nopalt fogyasztják főzve, sütve, grillezve, de nyersen is saláta formájában. A nopalból ital is készül, sőt az alkoholtartalmú koktélokhoz is hozzáadják. A főzet ragasztóanyagot tartalmaz, amelyet a vályogtéglák összetapasztására használnak.

Gyógyhatások

Gyógynövényként való hasznosításáról már 1552-ből maradtak ránk dokumentumok. Statisztikailag igazolták, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Jelentős mennyiségben tartalmaz hasznos fehérjéket, poliszacharidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna, a máj és a vese funkcióit, valamint tisztítja a vastagbél alsó szakaszát. Rosttartalma az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.) olyan erősen meg köti, hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött gélszerű anyag a szervezetből természetes úton távozik, és esetenként a táplálék cukortartalmának egy részét is magával viszi. Az alkoholfüggőséggel kapcsolatba hozható gyulladásos folyamatokat gátolja (Arch Intern Med. 2004;164:1334-1340.)

A módosult szár poliszacharid tartalma jelentős vízvisszartó képességgel bír. Az opuntia kivonatot tartalmazó krémek használata után a bőr kipihentnek, kisimultnak tűnik. Hatásos a forróság okozta sokk ellen. Egyben öregedésgátló is. A kivonatot hámsérülések kezelésére (Fitoterapia, February 2001, pages 165-167) és gyulladáscsökkentőként is használják (Archives of Pharmacal Research, February 1998, pages 30-34).
Garami Márta

(www.kertpont.hu)

2006.07.20

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok