HIRDETÉS
HIRDETÉS

Moszkva egy újabb adag Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert küldött Belaruszba, amely a közeljövőben harci szolgálatba áll. A belorusz védelmi minisztérium szerint a helyi légvédelmi tüzérek teljes körű kiképzést végeztek az orosz kiképzőpályákon a rendszer harci alkalmazására, hogy megerősítsék „Belarusz katonai biztonságát”. Ezenkívül május 25-én arról szóltak a hírek, hogy Moszkva és Minszk megállapodást írt alá a taktikai nukleáris fegyverek Belaruszba történő telepítéséről.
Moszkva már az ukrajnai háború kezdete előtt elkezdett különböző típusú fegyvereket szállítani Belaruszba, és azóta sem fogta vissza magát ezen a téren. Ugyan Aljakszand Lukasenko belorusz elnök határozottan kijelentette, hogy nem küld belorusz erőket Ukrajnába, a Kreml folyamatosan használja Belarusz területeit arra, hogy támadást indítson Ukrajna ellen.

Az az orosz–belorusz döntés pedig, amely Sz–400-as légvédelmi rendszerek Belaruszba telepítéséről szól, rengeteg kérdést vet fel. Elsősorban azt, hogy kitől vagy mitől akarja megvédeni Moszkva a belorusz égboltot.

Az egyik lehetséges magyarázat a közelmúltban történt, Oroszország elleni támadásokhoz köthető. A Belgorodban történt események és Moszkva megtámadása után ugyanis Oroszország már nem tűnik olyan bevehetetlen erődnek, mint amilyennek láttatni szeretné magát. Ennek fényében érthető Lukasenko aggodalma, ami miatt szükségét érzi a berendezések telepítésének.

Nehéz feladat előtt állnak az ukránok
Az ukrán Telegráf által megkérdezett Mihajlo Pritula katonai szakértő és nyugalmazott SZBU-ezredes szerint ezeket a légvédelmi rendszereket ukrán területek, városok elleni támadásra is felhasználhatják. A szakember úgy véli, hogy a Kreml nem védelemre, sokkal inkább támadásra használja majd a rendszereket.

Arról, hogy mi mindenre képesek ezek a harci eszközök, elmondta:

Az Sz–300-as és Sz–400-as rendszerek kettős célt szolgálnak: képesek légi célpontok lelövésére, és ballisztikus pályára állítva földi célpontok ellen is bevethetők. Az ilyen rakéták elfogása rendkívül nehéz feladat az ukrán légvédelmi rendszerek számára.

Az is ismert, hogy ilyen rendszerekkel indítottak támadásokat 2023 januárjában több ukrán nagyváros, köztük Kijev ellen is. A szakértő úgy látja, hogy Minszkre továbbra is mint hasznos eszközre tekint a Kreml az Ukrajna elleni támadásokban.

„Belarusz nem fog belépni a globális értelemben vett háborúba, mert nincsenek meg hozzá az erőforrásai és képességei. Ugyanakkor Lukasenkót nem lehet irigyelni – országát valójában Oroszország megszállta, és ő maga is teljes mértékben a Kreml ellenőrzése alatt áll” – vélekedett a volt SZBU-tiszt. Szerinte a legtöbb, amit a belorusz államfő tehet, hogy „megőrzi államának függetlenségét mint a nemzetközi jog alanyát”.

Nukleáris arzenál

Azonban amíg Moszkva részéről a légvédelem nem hagyományos alkalmazására vonatkozó tervei nem okoznak nagy meglepetést vagy visszhangot, addig Lukasenko bejelentése, miszerint taktikai nukleáris fegyvereket kezdett el szállítani Belaruszba, jelentős aggodalmat keltett a nemzetközi politikában. Ugyanakkor Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Moszkva megtartja a fegyverek feletti teljes ellenőrzést.

Oleg Sztarikov atomfegyver-szakértő, nyugalmazott SZBU-ezredes szerint Belarusz fő funkciója ebben a kérdésben az, hogy megvédje Oroszországot a NATO-blokktól, ezért is telepítenek oda aktívan orosz fegyvereket.

„Az Sz–400-as rendszer hordozhat nukleáris robbanófejek, az Iszkander pedig taktikai nukleáris robbanófejek hordozója is lehet, és elrettentő fegyverként is használható. Ugyanakkor pilótákat képeztek ki tíz Szu–25-ös repülőgépre, amelyek nukleáris robbanófejeket hordozhatnak. Már július 1-jén nukleáris robbanófejeket szállítanak mindezen hordozókhoz a rakéta- és műszaki bázisra” – magyarázta a szakértő a lapnak. Oleg Sztarikov ugyanakkor biztos benne, hogy Putyin nem azért telepít atomfegyvereket Belaruszba, mert fél az észak-atlanti szövetség tagállamainak Oroszország elleni támadásától, hanem azért, mert arra vár, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra.

Egész Európa elpusztulna
A szakértő szerint a harmadik világháború következményeként a nukleáris csapások elpusztítanák egész Európát, Japánt és az Egyesült Államokat, míg Oroszország – területének mérete miatt – meg tudná tartani keleti területeinek egy részét.

Az amerikai katonai doktrína egyértelműen kimondja, hogy Amerikának nincs joga első csapást mérni, csak megtorló csapást. Ezért egy megelőző nukleáris csapás Oroszország ellen az Egyesült Államok részéről egyszerűen lehetetlen, bármennyire is hangosan »csörgetné a fegyvereit« Putyin és Lukasenko

– fogalmazott.

Ugyanakkor – mint Sztarikov mondta – az orosz katonai doktrína rendelkezik egy úgynevezett „globális csapásstratégiával”. „Ez kimondja, hogy a NATO-blokk Oroszország elleni nukleáris támadása esetén az automata rendszer beindul” – magyarázza a nyugalmazott katona.

Oleg Sztarikov hozzáteszi: amikor Mark Milley, az amerikai hadsereg tábornoka az orosz hadsereget a világ egyik legerősebb hadseregének nevezi, akkor Oroszország ezen képességeire utal, nem pedig az orosz fegyveres erők ellenállóságára. A Nyugat tisztában van a nukleáris konfrontáció katasztrofális következményeivel, ezért mindent megtesz annak megakadályozására – zárta gondolatait a szakember.

index.hu

Feltöltve: 2023.06.01.
Megnézve: 5557

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra