HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Csináld magad! > KONYHA - Szerelési tippek, térnyerõ ötletek 3.

t: 4906

KONYHA - Szerelési tippek, térnyerõ ötletek 3.

Vegyük például a mosogató szifonját. Ha szivárog valamelyik hollandi csatlakozása, legtöbben a szigetelõszalaghoz folyamodnak (22). Ez azonban csak ideig-óráig segít, azután kezdõdik minden elölrõl. A hibát többnyire a rosszul felhelyezett tömítõgyûrû okozza, és ha megfordítjuk valószínûleg megszûnik a csepegés. Ha pedig már agyongyötörtük a tömítést, akkor a gyûrû alá kenjünk szilikonos tömítõmasszát, kívülrõl is jól kenjük körül, majd csavarjuk rá a hollandi anyát, és hagyjuk megszilárdulni a tömítõanyagot. Ez hatásosabb lesz mint a szigetelõszalag. Az igazi megoldás természetesen az lenne, ha új tömítõgyûrût tehetnénk a régi helyébe, csakhogy aligha találnánk rá a megfelelõre. Esetenként a teflonos tömítõszalag is segíthetne, csakhogy ez kevés háztartásban fellelhetõ kellék, és a leheletvékony szalaggal nem is könnyû bánni.
Vezetékhálózati bõvítések alkalmával gyakorta elõfordul, hogy pótolni kell a csempeburkolat néhány lapját, amelybe még a vezeték számára nyílásokat is kell készítenünk. A kisebb lyukakat élezett vídiabetétes fúróval könnyû kifúrni (27), ám elõtte a kerámialap mázát pontozóval megütve kis felületen távolítsuk el, hogy a fúró hegye ne tudjon elcsúszni. A kifúrt csempelapot ezt követõen - kábel átfûzése után - már könnyû a helyére ragasztanunk (28).
A nagyobb nyílások kialakítását két módon is elvégezhetjük. A bejelölt helyre állítható vídiabetétes körkiszúróval nagyon pontos és szabályos nyílást vághatunk (29), ha a fúrógép alacsony fordulaton mûködik, és állványba rögzítjük. Az ilyen lyukak különösen a vízvezetékek és a szennyvízcsatorna becsatlakozásainál (30) szükségesek. A nagyobb nyílásokra, pl. a villanyvezetékek elosztódobozainak a beépítésénél lehet szükségünk. Ha ez a csempelap közepére esik, akkor elõbb a bejelölt nyílás belsõ részébe, a kontúrja mellé fúrjunk egy nagyobb lyukat, majd keményfém-szemcsés fûrész-szállal fûrészeljük ki a nyílást. Ha ez két szomszédos csempe szélére esik, akkor könnyebb a dolgunk, mert csak két félkör alakú részt kell a csempékbõl kivágnunk (31). A mûvelethez a csempelapot gumilapok közé fogva szorítsuk az asztalra, nehogy fûrészelés közben elrepedjen, és a fûrészt is lassan, csekély erõvel mozgassuk.
Ha a pult felett kívánunk több dugaszolóaljzattal ellátott vezetékszakaszt kiépíteni, akkor nem feltétlenül kell a vezetéket a falba süllyesztenünk. Mûanyag, vagy idomos szegélyléccel esetleg falon kívüli kábelcsatornával is megoldható a dolog. Hátránya, hogy a konnektorok nem lehetnek sülylyesztettek, így jobban kiállnak a fal síkjából.
Otthonunkban minden talpalatnyi helyet célszerû kihasználni, és ez a konyhák esetében is így van, kiváltképpen, ha az még kicsi is. Nem könnyû megtalálni minden készüléknek az ideális helyét. A régi behemót kombinált hûtõgépet pl. igencsak nehéz az új berendezéshez igazítva elhelyezni, ám nem lehetetlen. Ha van elég helyünk, akkor esetleg a mikrosütõt és az elektromos sütõt párosítva, egymás fölé helyezve kialakíthatunk egy olyan tárolószekrény együttest, amelynek másik szélére helyezett darabja a nagy régi hûtõgép lehet (32). A mikro helye jó szellõs legyen (33), és két oldalt a levegõcserét fehérre festett perforált lemezzel, vagy fémhálóval biztosítsuk. A hûtõgép és a sütõk közé kihúzható rekeszes szekrényrészt alakítsunk ki. Ha pedig a hûtõ nem elég magas, felhajtható ajtajú tárolórésszel egészíthetjük ki. Így már egységes magasságú lesz a többi bútorral (34).
A régi hûtõk a melléjük épített szekrényrésszel is egységbe foglalhatók, ha közvetlenül a fal mellé kerülnek (35). A szekrénybe pedig oldalról még a mikrot is jól el lehet helyezni. A zsalus ajtók közül a középsõ azonban nem nyitható, hiszen az ebben az esetben a beépített szekrény kávájának a része a mikro oldala felõl.
A teleszkópos páraelszívók ventilátorháza elõtti holt teret sem kell kihasználatlanul hagynunk. Ide egy lapos szekrényt készíthetünk, amiben poharakat, és egyéb étkezési kellékeket tárolhatunk (36).
Ha a konyha nem túl magas, akkor a felsõ szekrények feletti holt teret is érdemes hasznosítanunk. Ehhez azonban az adott méretre szabott kiegészítõ szekrények szükségesek.
Könnyebb a megoldás, ha erre már eleve gondolunk, és a szekrény kávát már eleve "kétemeletesre" készítjük, amely teljesen a mennyezetig ér (37). Az ilyen berendezéshez azonban ajánlatos egy kis fellépõ létrát is mindig kéznél tartani, mert a felsõ szinteket csak ezzel tudjuk majd elérni. A fõzõlapot akár külön bútorrészbe, két kis szekrényt áthidaló munkalapba süllyesztve is beépíthetjük (38). A fõzõlap alatti részt polcokkal kiegészítve remek, jól hozzáférhetõ fõzõhelyet alakíthatunk ki.
A régi nagy konyhák alkalmasak az étkezõ kialakítására is. Ilyen esetekben érdemes számba venni azt a megoldást is, hogy a konyharészt egy tálalópulttal válasszuk el az étkezõtõl (39). A pult szélessége természetesen jelentõsen csökkenthetõ is, konyha felõli oldalát viszont kiválóan hasznosíthatjuk a különféle készülékek, étkészletek tárolására. Mivel a pult így U-alakban fut körbe a konyharészen, bõségesen van rajta hely az ételek elõkészítésére, megfõzésére és az elõtálalásra is.
A kényelmes étkezõhely másként is kialakítható. Ha a konyha kicsi, és az étkezõ is az, akkor érdemes a falbontást is vállalni annak érdekében, hogy a két helyiséget hellyel-közzel egymásba nyitva ne érezzük magunkat szûk dobozokba zárva. A képünkön (40) látható étkezõnek csak részben bontották el a konyhával közös falát és ajtaját ("amerikai konyha"), ennek eredményeként mégis tágasabb lett mindkét helyiség. Érdemes volt vállalni érte az átalakítással járó néhány napos felfordulást.
Az ilyen munkákba azonban lehetõleg lakásfelújítások alkalmával érdemes belevágni, akkor is alaposan megfontolva, a lehetõségeinket jól kihasználva.

(ezermester.hu)

2005.05.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok