HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Csináld magad! > Mosdócsere 2.

t: 6564

Mosdócsere 2.

A víz bekötése

Következhet a vízvezetékek bekötése. A csaptelep bekötõcsöveit lágy ívben kézzel vagy posztós pofájú csõfogóval úgy hajlítsuk meg, hogy azok egytengelyûek legyenek a sarokszelepekkel. Ezekrõl csavarjuk le a szorítóanyáikat, majd húzzuk a bekötõcsövek végeire. Toljuk fel rájuk a tömítõgyûrûket is, a csöveket pedig toljuk 6-8 mm-nyire a sarokszelepek menetes végeinek furatába. A tömítéseket igazítsuk a helyükre, az anyákkal pedig rögzítsük a csöveket. A szivárgás ellenõrzéséhez nyissuk meg a sarokszelepeket. Ha az anyák mellett szivárgást észlelnénk, akkor vizsgáljuk meg a bekötõvezetékek csatlakozó csõvégeit, mert ha ezek ferdén csatlakoznak a sarokcsapokba, a tömítések nem zárnak megfelelõen. A korrigálást posztóba csavart csövön, vízpumpafogóval végezzük el. A tömítõmassza itt nem segít, csak a csõ tengelybe állítása.

A szifon
Most már csak a szifon beszerelése van hátra, amely köztudottan több feladatot is ellát. A lefolyórendszerbe vezeti a vizet, dugója vagy szelepe révén lezárja a kagyló kifolyónyílását, alsó vízzárja pedig megakadályozza a csatornaszag visszaáramlását. A kagylóra szerelésekor a leeresztõszelep beerõsítése az elsõ dolgunk. A régebbi kivitelûeket a menetes hüvely szorítóanyájával lehet a mosdóra erõsíteni, az újabbakon viszont a szelep két féldarabból áll, és a medence felõl behajtott összefogócsavarral lehet e két darabot a leeresztõnyílásba szerelni. Közös bennük, hogy a szelepkosarak alá vékony gumilap tömítések szükségesek. Ha a régi szifont használjuk fel, a régi tömítést glicerinolajos kezeléssel újítsuk fel, a kosarat pedig vízkõoldóval tisztítsuk meg, hogy kevésbé tûnjön használtnak. Alsó része alól se felejtsük ki a tömítést, miután a felülrõl behajtott felfogócsavarral összehúzattuk, a menetes kiömlõcsonkkal, a szorítóanyával rögzítsük véglegesen. Ha azonban a leeresztõszelep ún. felsõ mûködtetésû, a szelep-ülés beszerelése után több lépésben történõ beszabályozás után állíthatjuk be a lefolyó tökéletes zárását, mert a mûködtetõ rudazat hosszát a mindenkori mosdómedence mélysége befolyásolja, a jó zárást pedig csak többszöri beállítási próbákkal érhetjük el.
A szifont is állítsuk össze, majd úgy állítsuk be, hogy a szennyvízvezetékbe csatlakozó csõ vízszintes legyen. Arra is ügyeljünk, hogy a becsatlakozó csövek ne nyúljanak mélyen a vezetékbe, mert ezzel leszûkíthetjük a vezeték keresztmetszetét. A szifon hollandi anyáit húzzuk szorosra, a csap megnyitását követõen ellenõrizzük, nem szivárog-e a szerelvény. Ha ilyesmit észlelünk, víztelenítés után vizsgáljuk meg a tömítéseket. Lehet, hogy nem ülnek tökéletesen a helyükön, vagy a lecsapott szélük nem a megfelelõ helyen van, s az anya meghúzásával nem tömítik el a hézagokat. Ez fõként mûanyag szifonoknál elõforduló hiba. A tömítések megfordításával, vagy az \"O\" gyûrûk tömítõmasszába ágyazásával ez megszüntethetõ. Ha viszont a tömítések túl régiek, jobb, ha újakat teszünk a helyükre, amelyek már tökéletesen zárnak majd. A nagyon öreg és szivárgó szifont azonban nem érdemes visszaszerelni, az már tökéletes soha nem lesz. Inkább vásároljunk helyette újat, azzal feltehetõleg nem lesz bajunk évekig. A krómozott fémszifonok elegánsabbak a mûanyagból készülteknél, tartósabbak is, lábas vagy szekrénybe épített mosdóknál azonban a külsõ megjelenésük nem érvényesül kellõen, hiszen takarásban vannak.

2005.05.04

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok