Ökogázreaktor

MAGAZINOK > FÉRFI > Csináld magad! > Ökogázreaktor

t: 5481

A biogáztelepek fejlesztése elsősorban azt célozta meg, hogy több kisebb-nagyobb gazdaság szerves hulladékát hasznosítva biztosítsák e gazdaságok számára az elektromos áramot. A most díjazott magyar találmány pedig azt teszi lehetővé, hogy egy háztartásban is – és nem csak mezőgazdasági területeken – kivitelezhető legyen és megérje egy ilyen beruházás. A biogázreaktor, amit a díjnyertes pályázó ökogázreaktornak nevez, napi 40-80 kiló silókukoricából vagy ezzel egyenértékű szerves anyagból és 50-100 liter szennyvízből 10-20 köbméter gázt képes előállítani, ami éves szinten – hőszivattyúval kiegészítve – biztosítja egy 100 m2- es családi ház fűtési és elektromosáram-igényét – 12 500 forintos havi átlagos költség mellett.

Mitől jobb?
Az „újdonság” – ahogy az ifjú feltaláló mondja – elsősorban abban áll: sikerült úgy kialakítani a berendezést, hogy lényegesen kisebb helyen elfér, hatékonyabban és többféleképpen működtethető, mint a mezőgazdasági területek különböző méretű gazdaságaiban kialakított, igen nagy helyet elfoglaló, kizárólag az adott gazdaságban keletkező szerves anyagok feldolgozására épülő rendszerek. Az innováció – a találmány lényege – abban a műszaki megoldásban rejlik, amely lehetővé teszi, hogy a lakossági ökogázreaktor 2 m átmérőjű, nem egészen 2 m magas berendezés legyen. A másik fontos újítás, hogy az alapberendezés a legkülönfélébb kiegészítőkkel, modulonként állítható össze a megrendelő igényeitől függően. Kiépíthető mellé saját szervesanyagtároló rendszer, de városi környezetben ez elhagyható, és helyette egy adagolómechanika rendelhető, amely kényelmesebbé teszi a rendszer kezelését. Működtethető hőszivatytyúval vagy hőcserélő berendezéssel is. Nem csatornázott területeken különösen nagy előnye, hogy a háztartási szennyvíz egy része is hasznosíthatóvá válik. A műszaki innováció és a gyártás mellett az is figyelemre méltó ötlet, ahogy Kiss Péter megtervezte a lakossági ökogázreaktor-hálózat szolgáltatói rendszerét is. Ezzel ugyanis lehetővé válik a berendezés saját gazdaság nélküli, kertes házakban, városi környezetben történő telepítése is. A szolgáltatói hálózat folyamatosan biztosítja az alapanyagot – 200 literes zárt műanyag hordókban tejsavbaktériumokkal előerjesztett silókukoricát –, valamint a végtermékként keletkező nagy víztartalmú biohumusz elszállítását, és egyben a rendszer karbantartását, műszaki felügyeletét is ellátná.

A berendezés működése
A reaktor – amely maga is tulajdonképpen több egységből álló tartályrendszer – egy nagy meleg vizes tartályban áll. A központi tartály 14 szelvényre (szegmensre) osztott. Az adagolóból a szelvényekbe különböző időpontokba kerül a szerves anyag, így biztosítható a folyamatos üzemmód. A reaktorban a szerves anyagból levegő hiányában, vagyis anaerob baktériumok által történő biológiai lebomlás során biogáz keletkezik. Úgynevezett termofil reaktorról van szó, amelyben a termofil baktériumok hatására a gáz keletkezésének ciklusideje 12–17 nap. A keletkező biogázt egy aggregátorba vezetik, az áramfejlesztő gépcsoport egy gázmotorból és egy generátorból áll. A gázmotor – amelynek működése során hő keletkezik – öszszekapcsolható egy levegő- hőszivattyúval is, ami egyrészt biztosítja a fűtővíztartályban lévő víz állandó 65 ˚C-os hőmérsékletét, másrészt a háztartás fűtéséhez szükséges hőenergiát. A rendszer hőszivattyú helyett hőcserélővel is beépíthető. Ha a berendezést előerjesztett alapanyaggal működtetik, akkor ötnaponta kell a töltőmechanikába behelyezni a 200 literes hordót. Persze az utántöltés történhet kézi erővel is. Egy-egy szelvénybe maximum 80 kg silókukorica, trágya vagy más (például háztartási) szerves hulladék tölthető, maximum 100 liter szennyvízzel keverve. A szennyvízszükséglet – ami kb. egykádnyi fürdővíz mennyiségének felel meg (80-100 l) – közvetlenül, minden szelekció nélkül biztosítható a háztartás szennyvízéből is.

Energiatermelése és hatékonysága
A keletkező biogáz fűtőértéke a földgáz 2/3-a, 23 MJ/m3; tisztítás után földgázhoz is keverhető, vagy közvetlenül felhasználható a földgáz-fűtőberendezésekben. Ez a megoldás azonban nem gazdaságos, hiszen a drága berendezést csak fűtési szezonban használnánk. Ezért a folyamatos üzemmód mellett az áramtermelő aggregátorral összekötött rendszer ajánlott.

Ökogázreaktor, aggregátor és hőszivattyú
A rendszer hatékony működtetésének egyik lehetséges változata a reaktor és a hőszivattyú együttes alkalmazása. Egy átlagos, 100 m2-es új és az EU-hőszigetelési követelményeknek megfelelő családi ház példáján mutatjuk be a rendszer gazdaságosságát. Egy ilyen háztartás átlagos éves energiaszükséglete 15 000 kWh, ebből az éves fűtési és melegvízszükséglethez kb. 12 000 kWh-ra van szükség, a többi 3000 kWh az áramigény. A naponta 40 kg silókukoricával működő berendezés évente 5500 kWh elektromos áramot termel, vagyis többet, mint ami a háztartás áramigénye, a fennmaradó árammennyiség pedig a hőszivattyú energiaszükségletét fedezi.
A biogázzal működő motor által termelt hő, amit a levegő-hőszivattyúval hasznosítanak, fedezi a ház egész éves fűtési és hűtési energiaszükségletét, illetve biztosítja a termofil reaktorhoz szükséges meleg víz állandó hőmérsékletét. A ház éves működtetéséhez szükséges földgáz és az áramszolgáltatótól vásárolt energia költsége öszszesen 255–260 000 forint körül van, ugyanekkora energiamennyiség az ökogázreaktorral kb. 150 000 forintért (vásárolt silókukoricából) előállítható. A költségek még alacsonyabbak, ha a szerves anyagot az üzemeltető maga állítja elő; régebbi építésű és kevésbé hőszigetelt házaknál pedig a nagyobb fűtési hőigény és földgázköltség miatt a megtakarítás nagyobb lehet.
A berendezések megrendelésre fognak készülni a vásárlók egyéni igényeihez tervezve. Jelenleg a prototípus készítése folyik.
A kalkulációban figyelembe vett energiahordozók átlagos vételi egységára: földgáz: 100 Ft/m3, háztáji silókukorica: 10 Ft/kg, áram: 38 Ft/kWh

otletmozaik.hu

2007.05.09

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Ökogázreaktor

Legfrissebb magazinok