HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Környező országok > Ősi mesék susogója, Erdély

t: 1959

Ősi mesék susogója, Erdély








Erdély eredetileg a hegyekkel határolt Erdélyi-medencét (56 ezer km2) jelentette, de Trianon óta a köznyelv Erdélynek nevezi a Magyarországtól Romániához csatolt egész területet (103 ezer km2), így a Partiumot és a Bánságot is. Őseink az Alföldtől keletre fekvő területeket „erdőn túlinak” vagy Erdőelvének hívták, ami megegyezik a latin Transsylvania jelentésével. A szászok a Siebenbürgen elnevezést használják, ami feltehetően a hét XII. századi szász várra utal.

A mintegy 8 millió erdélyi lakos háromnegyede román. A Ceausescu-éra alatt szászok tízezrei vándoroltak ki Németországba, „hazatelepülésüket” a német kormány több ezer márkás „fejpénzek” kifizetésével támogatta – ma mintegy húszezren maradtak. Rengeteg magyar is világnak indult, de számuk még ma is csaknem másfél millió lehet. Kis falvakban természetes a békés román-magyar „egymás mellett élés”, a nacionalizmus főleg nagyvárosok, politikusok és kocsmai törzsvendégek „passziója”.

Síléccel a költők nyomában

Ha irodalmi, művészeti emlékhelyek felkeresése, Ady, Arany, Kazinczy, Kölcsey nyomainak kutatása irányítja lépteinket, Koltót ne hagyjuk ki. A csöpp faluban Teleki Sándor gróf kastélyának parkjában hat éve felállított bronzszobor Petőfi Sándort és Szendrey Júliát formázza. A szomszédos Nagybánya szép környezete a szocialista nagyberuházások, iparosítás áldozata lett, így a híres festőiskola helyett inkább a három évvel ezelőtti környezetvédelmi katasztrófa ötlik eszünkbe. Viszont a közeli Bódi-tónál, Máramaros felvonóval felszerelt síközpontja várja a sport és a természet szerelmeseit decembertől áprilisig. Erdélyben számtalan síelési lehetőség kínálkozik. A pályák környékét még nem mindenhol látták el megfelelő infrastruktúrával, de Brassó és Hargitafürdő a legigényesebbeknek sem nyújt csalódást. A helybéliek gyakorta nem kedvtelésből, hanem kényszerből csatolják fel a léceket: a havasi falvak közt csak így járható a méteres hó...

Völgyek és hegytetők

Szászrégenből mára szinte teljesen kikoptak a névadó szászok, de magyarok még viszonylag sokan élnek a két hangszergyáráról elhíresült városkában. A Maros völgyét, a folyóparti kastélyokat végigjárni kívánók is innen indulnak útnak. A Teleki család hajdani rezidenciái Sáromberken és Gernyeszegen, a Bornemissza-kastély Görgényszentimrén, a Kemény família reneszánsz vára pedig Marosvécsen várja a látogatókat. Az országutat az Istenszéke zárja: a Maros felé magasodó fennsík 1300 méteréről fenséges látvány tárul elénk. Bár csak elszánt koránkelők járják meg sötétedésre Galónyáról startolva a köves, csúszós meredélyt egy nap alatt. Nincs messze a gyógykúráiról elhíresült Maroshévíz és Borszék, ahonnan a „kötelező látnivalók” közt feltüntetett Gyilkos-tó és Békás-szoros már csak egy ugrás.

A Csíki-medencében az Olt kanyarai közt fekszik a határon innen és túl egyaránt kedvelt Bálványosi Nyári Egyetemről elhíresült Tusnádfürdő. A patinás villák a szocializmusban nagyon lerongyolódtak, de már sok új gazdára és felújítóra talált. Innen egy ugrás a legendás Bálványos, a XI. századi vármaradvány. A székely Apor nemzetség a keresztény időkben is ősei vallását követhette, mert a meredélyt erőszakkal bevenni lehetetlen volt. Békében sem egyszerű.

Mindenképpen vigyünk magunkkal túracipőt, pótkereket és meleg ruhát. A magas hegyekben mindig hűvös van, különösen esténként. A Csíki-medencében egész nyáron fűtenek, és szeptembertől már fagy éjszakánként, a hó sem ritka. Télen gyakorta a szibériai hideg, mínusz 30 Celsius fok sem ritkaság.

Borok, kalandok és barlangok

Erdély külön élvezet lehet mindenkinek, akit vonzanak a kalandok. Túrák elhagyott vagy érintetlen tájakon, ismeretlen barlangokban… Az egyik legismertebb a Bihar-hegységben található Medve-barlang, amely mészkőlerakódásai 200 millió évvel ezelőtt képződtek, és amely nevét a 15-20 000 évvel ezelőtt élt barlangi medvéről (Ursus Spelaeus) kapta. A barlangban ugyanis több tucat medve csontváza található… A barlang egy álomvilág: cseppkövek ezrei drapériákat, orgonákat, megkövesedett zuhatagokat, képzeletbeli őslényeket, űrhajót, mélyen konduló harangot és egyéb csodalényeket varázsolnak elénk.

Egy kiadós barlang-túra után jól esik egy pohár finom bor is. Erdély-Hegyalja legjelentősebb fajtái a Királyleányka, a Fehér leányka, a Furmint, a Kövér, a Piros tramini, a Szürkebarát, az Olaszrizling, a Sauvignon, az Ottonel muskotály, a Rajnai rizling, a Neuburgi, a Tramini és a Járdovány…

(nana.hu)

LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok

Egészség - orvos

Szépségápolás

Táplálékkiegészítők

Bio

Recept ABC

Vegetáriánus

Dísznövények

Világörökség



2006.10.18

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok