HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Italozó > Éremeső a magyar pálinkára

t: 2217

Éremeső a magyar pálinkára

aroltak a magyar pálinkák az idén a százszázalékos párlatok számára rendezett, a szakma által a legnagyobb közép-európai megmérettetésként számon tartott bécsi Destillatán. Magyarországról hét üzem végül 24 érmet hozott haza. Az eredmények bizonyítják, hogy a kiváló magyar pálinka a kritikus és kifinomult nemzetközi igényeknek is megfelel.

A Destillata először 1992-ben Bad Kleinkirchenben került megrendezésre. Az évek során az intenzív fejlesztésnek és az ezzel járó folyamatosan csiszolódó kiváló kóstolási és értékelési rendszernek köszönhetően Közép-Európa legrangosabb párlat (pálinka) versenyévé nőtte ki magát. A Destillatán csak olyan, százszázalékos párlatok vehetnek részt, amelyek cukor és aroma hozzáadása nélkül készültek.

Minden nevezett terméket kétszer - az egymástól függetlenül dolgozó bíráló bizottság által - értékelnek. A maximálisan adható pontszám 20. Aranyérmet 18 és 20 pont közötti termékek kapnak; 16 és 17 pont esetén ezüst, 14 és 15 pontos érékelés között pedig bronzérem jár. A nevezett párlatokat fajták szerint, különböző kategóriákba sorolják be. Ezen kategóriákban a legjobb termékek összehasonlító kóstolásra kerülnek, melyben minden kóstoló részt vesz, majd kiválasztják a kategórián belüli úgynevezett. nagyaranyérmes termék (Edelbrand des Jahres - Az év pálinkája). Idén 38 ilyen díjat adtak ki.

A nemzetközi elismerés és főként az ezzel járó hírverés jól jön a pálinkafőzéssel foglalkozó cégeknek. Becslések szerint a magyarok évente mindössze körülbelül 3 deciliter pálinkát isznak, ugyanis az igényesebb vásárlók egyszerűen nem tudják, hogy a valódi pálinka nem azonos a talponállókban kapható, nem túl bizalomgerjesztő, ki-tudja-mi-van-benne itallal.
"Magyarországon egyelőre baj van a pálinkafogyasztás kultúrájával, ez látszik a csúcsminőségű pálinkák forgalmán. Ennek ellenére évről-évre érezhető javulás. Gyakran tartunk kiemelt turisztikai helyszíneken kóstolásokat, bemutatókat, az itt tapasztalható aktivitásból kiderül, hogy kezd megjelenni a kereslet a csúcsminőségű pálinkákra is" - mondta el Somogyi József, a Zwack Unicum Rt. kecskeméti gyárának vezetője.

A cégeknek jobb híján önerőből szervezett versenyek, kóstolók szervezésével kell újra megszerettetni a pálinkát a magyarokkal. A pálinka fogyasztása ugyan hagyományosan a hideg évszakokhoz kötődik, de azért a minőségi gyümölcspárlatok könnyű, friss aromái az enyhébb hőmérsékletű hónapokban is hódíthatnak. Ezzel együtt a pálinkaforgalom oroszlánrésze az őszi-téli időszakban bonyolódik le. Ezt segíti még, hogy a kézzel palackozott, sorszámozott díjnyertes Agárdi termékek presztízsajándékként is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert; az ünnepek környékén előszeretettel adják és kapják ajándékba magánszemélyek és nagy vállalatok képviselői is.
"Mi az új ízek kifejlesztése helyett inkább a meglévő kínálatunk folyamatos minőségi fejlesztésén dolgozunk. Úgy érezzük, hogy egyre inkább kezd kialakulni a jó minőség iránti igény: a mára már védett pálinka elnevezés tehát folyamatosan megtöltődik tartalommal" - mondta el Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde társtulajdonosa.

A saját használatra főzött pálinka literenként 1,5-2 míg a kereskedelmi forgalomba szánt 3-4 ezer forint. A Zwack a jó minőségű termékekre koncentrál, nemes pálinkáik az idei Destillata mellett más nyugat-európai versenyekről is több aranyérmet hoztak el. A Zwack vezérigazgatója szerint ma még legfeljebb Bécsig ismerik a magyar pálinkát, az osztrák fővároson túl csak a szakértők és a legigényesebb fogyasztók iszogatják néha a hungaricumot. Talán reménykeltő, hogy az uniós csatlakozás kedvező helyzetet teremtett a magyar pálinka számára, hiszen a tagállamokban csak a száz százalékban magyar gyümölcsből készített párlat hozható forgalomba ezen a néven, így talán külföldön is jobban elterjed és Magyarország azonosítására alkalmas itallá válik, mint az olasz grappa, vagy a francia konyak. Ez azonban pénz, kormányzati segítség nélkül nem megy, de ahogy a nemzetközi elismerések is mutatják, a főzdéken nem múlik.
A Destillatán a legeredményesebb az Agárdi Pálinkafőzde lett, amelynek Vylyan Cabernet Franc seprőpálinkája az Év Pálinkája címet nyerte el, a Nemzetgyőztes címet pedig az Agárdi Pálinkafőzde kapta. A versenyen arató vállalkozást három magánszemély (köztük Pintér Zoltán, a Buda-Cash elnöke) hívta életre 2001-ben.

"Egy baráti összejövetelen jöttünk rá, hogy a pálinka iható is lehet; gondoltuk, ilyen italra Magyarországon is lenne kereslet" - meséli Szabó László, az Agárdi Pálinkafőzde ügyvezetője és harmadik tulajdonosa. 2002-ben 150 millió forintért felépítették a főzdét Agárdon, és ugyanazzal a lendülettel még ősszel piacra dobták pálinkájukat. Termékeik multinacionális vállalkozások figyelmét is felkeltette: az agárdi pálinkák kizárólagos forgalmazója a világ egyik legnagyobb szeszipari vállalkozásának, az Allied Domecq-nek a magyar leányvállalata, a Ballantines Magyarország Kft. Bár a célközönség mindenképpen a hazai fogyasztók, illetve az idelátogató külföldiek, a minőségi pálinka a világon mindenhol kedvező fogadtatásra számít. Jelenleg nagy mennyiség jut el Japánba, Svájcba és Luxemburgba, de a tervek között szerepel exportszállítás Romániába, Szlovákiába és Oroszországba is. A palackozásra vonatkozó tendencia alapján a cég 5-6 éven belül eléri a nyitáskor kitűzött százezres határt. Ennek érdekében a raktárkapacitás bővítésére már sor került, és a gyártási kapacitás növelése is a közeljövő feladata.

2005.04.06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok