Ami általában a leginkább érdekel minket, az energiatartalom. A kalóriák mennyiségét 100 grammra vagy 1 deciliterre adják meg. Az energiatartalmat kilojoulban (kJ) is fel kell tüntetni, de szinte minden csomagoláson ott a kilokalória (kcal) is. Segítségükkel számolhatjuk ki, mennyi energiát rejt az élelmiszer. Néhány gyártó az átlagos adag nagyságát is feltünteti. Így pontosan megtudhatjuk, mennyi tápanyagot tartalmaz az étel.
A kalóriákat arányosan kell számolni. A csomagolás sokszor egy adagot jelent, de a tápanyagtartalom 100 grammra vonatkozik.
Rostból bármennyit fogyaszthatunk: jóllakat, és méregteleníti a szervezetet. Válasszunk olyan ételeket, amelyek adagonként legalább 2 gramm rostot tartalmaznak. Ilyenek a zöldségek, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű lisztből sütött pékáru. No meg a gyümölcsök. Ezekkel teljesíthetjük a napi 25 gramm ajánlott mennyiség bevitelét.
A szénhidrátokkal viszont óvatosabban kell bánni. Vannak összetettek (keményítő) és egyszerűek (cukor). Az előző a természet ajándéka, az utóbbit a gyártók adják az élelmiszerhez.
A zsírok grammonkénti 9 kalóriájukkal a legnagyobb energiasűrűségű tápanyagok. A telített zsírsavak (az állatokból származók) szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatása bizonyított. A telítetlen zsírsavak viszont csökkentik a rossz, növelik a jó koleszterin szintjét. Ám előnyük szertefoszlik, ha túl sokat veszünk magunkhoz.
A fehérje leginkább a sejtképzésben játszik szerepet. Az állati eredetű minden fontos aminosavat tartalmaz, a növényi élelmiszerekből több hiányozhat.
A címkén ezen kívül 20–30 öszszetevő sorakozhat. Első helyen mindig a legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag áll.
A jelzett értékekben bízhatunk, hiszen azokat az Országis Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság – szúrópróbaszerűen – ellenőrzi.
(nana.hu)
Linkajánló:
RECEPT ABC,
Alternatív
gyógymódok,
Egészség, orvos,
Táplálékkiegészítők,
Szépségápolás, bio,
vegetáriánus