HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Afrika > Édenkert az óceánban
Tegyék a szívükre kezüket, és vallják be, nehezen találnák meg a földgömbön ezt a kis trópusi szigetet. Valahol az Indiai-óceánban? Egy biztos, messze van, nagyon messze... Nos, Mauritius egy szigetállam az Indiai-óceánban, az Egyenlítőtől délre, Madagaszkártól 900 kilométerre keletre. Két nagyobb és több apró szigetből áll. Mauritius, a fő sziget mindössze 58 kilométer hosszú és 47 kilométer széles. A köztársaságnak 1,2 millió lakosa van, hivatalos nyelve az angol és a francia. Mindezt már a repülőgépen olvasom, volt rá időm bőven, a majd tizenkét órás repülés alatt. Az Air Mauritius gépével Párizsból szálltunk fel, este kilenckor. A több fogásos, isteni vacsorához nemzeti virágukkal, egy szál vörös Anthurinummal kedveskednek a bájos légikísérők. Nyugodt, kellemes repülés után, leszállás előtt félórával megtréfál az égbolt: olyan, mintha tűz gyúlt volna a felhők közt és vörös parázzsal lángolna. Hirtelen nem is tudom, ég vagy föld vagy tenger-e, amit látok. A gép már világosban ereszkedik, alattunk buja zöld erdők, dimbek-dombok és cukornád ültetvények végeláthatatlan sora.
Különös érzés fog el, amikor kilépünk a légkondicionált repülőtér fogadóterméből, mintha a világ végén, vagy inkább egy másik bolygón lépkednék. Kellemes meglepetés, hogy bár meleg van, korántsem elviselhetetlen. 25-26 fok lehet, enyhén fúj a szél, a páratartalom sem magas. Hiába, itt most kezdődik a „tél”.
Először luxusszállók
A sziget keleti oldaláról buszozunk a dél-nyugati csücsökben található Le Morne félszigetre. Idegenvezetőnk, Marianne, harmincas éveiben járó, kreol nő, hazájáról mesél. A lakosság többsége, majdnem 70 százaléka indiai, 27 százalékuk kreol, a kínai népesség 3 százalékot tesz ki, a franciák mindössze 2 százalékot képviselnek. Marianne szerint mostanában kicsit könnyebb az élet, a családokban ma már csak 2-3 gyerek nevelkedik, míg régebben nem volt ritka a 8-10 csemete sem. A fő megélhetési forrás a turizmus: 59 szálloda található a szigeten. Kezdetben, úgy húsz évvel ezelőtt kizárólag luxusszállókat építettek, mára egyre több a háromcsillagos hotel, szeretnének minél több turistát vendégül látni. Érthető, mivel a sziget másik fő bevételi forrása, a cukornád termelés egyre inkább visszaszorul. Ugyanúgy, ahogy a textilgyártás, ami itt sem bírja a versenyt a kínai konkurenciával. Az általános és a középiskola ingyenes, az egészségügyi ellátásért sem kell fizetni. Sajnos sok a munkanélküli, akiknek az egyre jobban fejlődő turizmus és a számítástechnikai ipar jelenthet reményt az elhelyezkedésre.
Hogy nagy a szegénység, az látszik, csak ki kell nézni az autóbusz ablakán. A kis falvakban, melyeken áthaladunk, bádogviskókban, sivár betonkockákban laknak az emberek. Neoncsövekkel világítanak, por és rengeteg szemét mindenütt. Csöpp üzletek az utcákon, főként gyümölcsöt, zöldséget árulnak, vendéglőt alig látni.
Csupaszín csudavilág
Amikor megérkezünk első szállodánkba, az ötcsillagos Dinarobinba, szemünk szánk eláll – és nemcsak az éles kontraszt miatt. A sok kis épületből álló hotel a Brabante hegy alatt fekszik, olyan közel, hogy a medence vize szinte nyaldossa a lábát. Az apartman előtere nádrolókkal árnyékolt, barátságos és hivogató, akár egy igazi otthon. Az apartmant finom ízléssel, visszafogott eleganciával rendezték be, tágas szoba, a fürdőszobában tusoló, hatalmas kád, a szélén orchideákkal, az ablakból a hegy és a tenger is látszik. Őrület! A szállodabejárás előtt fél órácska pihenés a medence partján, a víz kissé hűvös, de nekem éppen jó, a türkizkék víztükör fölött fecskék cikáznak. Nem hiszem, ha nem látom: a hasuk épp olyan türkizkék, mint a víz...
Máshol is különlegesen tarka madarak röpködnek, kanárisárga és zöld, fekete rikító piros tollakkal és bóbitával – vajon az Isten miért nyúlt mélyebben a festékes vödrébe, amikor a trópusi madarak dizájnját alkotta? Másnap újabb színes tüneménynek lehetünk tanúi: a Coloured Earth (Színes földek) dűnéi a szivárvány színeiben, rózsaszíntől a liláig pompáznak. Hogy mi okozza ezt a tarkaságot, még nem derítették ki, magát a földet ásványi anyagokban gazdag vulkáni hamu alkotja. Észak felé haladva fantasztikus formájú hegyek szegélyezik az utat. Az egyik tetején, mint valamiféle bojt, egyensúlyoz egy szikla. A legenda szerint, ha az leesik, az angolok kitakarodnak a szigetről. A kő egyelőre tartja magát...
Olajsejk a kerti úton
A 19. század közepén Mauritius divatba jött. A már idézett Mark Twainen kívül járt itt Darwin, Baudelaire és Joseph Conrad is. Ma is szívesen látogatják hírességek, megnéztük például azt a Royal Palm-béli apartmant, ahol visszatérő vendég Alain Delon és családja. Nehéz leírni azt a luxust, ami ezekben az ötcsillagos szállodákban várja a jólszituált vendéget. Az apartmanok hatalmasak, nem egy közülük több szintes. Saját medencéjük van, némelyiknek önálló konyhája és privát szakácsa. Aki azt és akkor főzi, amikor és amit a vendég óhajt. Az apartmanokban a legmagasabb szintű hifi berendezések, a fürdőszobában jacuzzi, a vendégek választhatnak, hogy hibiszkusz vagy rózsaszirmokkal telehintett vízben óhajtanak-e fürdeni. E szállodák mindegyikében Givenchy, Dior és Clarins nevével fémjelzett szépségcentrumok működnek, amelyekben minden elképzelhető (és elképzelhetetlen) kényeztetéssel csábítják a klienseket. Csak masszázsból húszfélét számoltam össze: kőterápia, ajurvedikus, shiatsu, thai és egzotikus masszázs, relaxáló, aromaterápiás, mélyrétegi és trópusi-eső masszázs, arc, talp és nyak masszázs – nem sorolom tovább. Ezenkívül természetesen mindenféle szépségkezelés, a ránctalanítástól a testradírozáson át az afro-hajfonásig. Tényleg elképesztő.
Tévedésből világhír
A sziget hírnevét az 1848-ban tengerészkék alapra nyomott, Viktória királynő profilját ábrázoló „Blue Mauritius” alapozta meg. A „Post Paid” helyett a „Post Office” szavak olvashatók rajta. Az egész világon csak négy létező példányáról tudnak, ezért az egyik legritkább és legdrágább bélyeg.
A gazdagság csöndes-rejtőzködő, de nagyon is kézzel fogható jelenléte a Beau Rivage szállodában érintett meg leginkább. Egymástól jó messze, hófehér frottírral borított, pálmaernyővel árnyékolt ágyakon pihentek a vendégek, miközben vakító fehér egyenruhás, trópusi sisakba öltözött férfiak vigyáztak rájuk, senki meg ne zavarja nyugalmukat. A sárga-piros-pezsgőszínű hibiszkuszok közötti úton egyszercsak fehér burnuszos férfiú közelgett, előtte öltönyös titkára és a szállodamendzser, nyomában diplomatáskás titkárnője. Megszeppentünk a látványtól, mire az arab úr – ilyenek lehetnek az olajsejkek – kedvesen köszönt ránk: Hello! Azért a fényképezőgépünket nem mertük használni...
A már-már zavarba ejtő luxust, ha csak néhány órára, magam is élvezhettem. A parton, esti ejtőzés közben lépett oda hozzám egy férfi, hogy megtisztíthatja-e a szemüvegemet. Hát, ez nekem kicsit sok. Mint ahogy az is furcsa, hogy a minden létező földi jóval telezsúfolt reggeli büfében, ahogy rátettem a tányéromra egy szelet sonkát, a következő pillanatban kedvesen mosolygó alkalmazott vette ki a kezemből, hogy az asztalomhoz kísérjen. Nehogy elfáradjak a cipelésben... Aki gyakran utazik, úgy gondolja, a büféreggelik a világon mindenütt egyformák. Hát, nem egészen. Csak gyümölcsléből nyolcféle, ismeretlen és ismerős gyümölcsök elképesztő kavalkádja, helyben, kívánság szerint elkészített omlett, palacsinta vagy éppen kínai zöldséges tészta. Kár, hogy a lucullusi választék látványától is gyorsan jóllakik az ember...
Száritól a plazmatévéig
A mauritiusi konyha egyébként kitűnő. A One and Only Le Saint Geran menükártyáját magammal hoztam. Előételnek avokádó salátát tenger gyümölcseivel, majd citromos-vajas grillezett halat szolgáltak fel. Passió gyümölcs torta fagylalttal és egzotikus gyümölcsöntettel valamint kávé, tea vagy herbatea zárta az ebédet. Mindehhez a legkiválóbb dél-afrikai borokat kínálták.
Egyik délután kolléganőimmel kiruccantunk vásárolni a közeli kisvárosba. Goodlands-ben egyetlen európai arccal sem találkoztunk, mégsem keltettünk feltűnést. Több indiai ruhát is fölpróbáltam, egyikben sem tetszettem magamnak igazán. A fiatal hindu eladónő sajnálkozott: kár, hogy nem vettem meg, a férjem egy igazi indiai ladyt kapott volna... Port Louis-ban, a fővárosban viszont sikerrel jártam, a piacon gyönyörű hímzett tunikákat vettem, igaz, Marokkóban varrták, nem Mauritiuson. A bazárban, ahol a száritól a plazmatévéig minden kapható, rámenős árusok hada lendül támadásba. Amikor egyiküknél végül megadom magam, s veszek pár fonott alátétet, az eladó rákérdez, honnan jöttem. – Hungary? Puskás! – vágja rá azonnal. Hiába, ő az igazi hungarikum.
Mauritius fő vonzereje, kellemes időjárásán, festői tájain, csodálatos növényzetén kívül, lakóinak természetes kedvessége, vendégszeretete. S az is, ahogy szeretnek, tudnak élni. A Legend-szálló kreol-estjén a Sega-táncosok csak úgy ontották magukból az életörömöt. A fekete égen telihold ragyogott, a parton magasan lobogott a tűz, és a lüktető ritmusokra szivárványszínű szoknyáikban hajladoztak a barna bőrű lányok. Pezsgő nélkül is mámorító éjszaka volt. (Hát még pezsgővel...)
Jó, ha tudja
- Utazás Az Air Mauritius járataival, Párizson, Frankfurton, Londonon, Rómán vagy Zürichen keresztül. A jegyeket az Air Mauritius vezérképviseletén, a Tensi Aviation irodájában (Bp. Komjádi B. u. 1., T.: 999-1480) vagy bármelyik utazási irodában beszerezhetik. Repülőjegyárak: 175000 Ft-tól
- Szállodák: 3 csillagos: 20000 Ft/ fő/ éj félpanzióval (www.naiade.com, www.apavou-hotels.com), 5 csillagos: 49000 Ft/ fő/ éj félpanzióval (www.dinarobin-hotel.com, www.oneandonlylettousserok.com), MTTB mauritiusi utazási iroda: www.mttb-mautourco.com
- Pénznem: Mauritiusi rúpia. A hitelkártyák többségét elfogadják a szállodákban, illetve készpénzt lehet velük fölvenni.
- Helyi idő: Az időeltolódás + 4 óra a közép-európai időhöz képest. Nyáron a nap ötkor kel és este hétkor nyugszik, télen hatkor kel és hatkor(!) nyugszik.
- Időjárás: A nyár decembertől júniusig tart, 30 fokos átlaghőmérséklettel. A télnek nevezett időszak júliustól szeptemberig tart. Az idő szeptembertől novemberig a legkellemesebb, amikor az átlaghőmérséklet 25-28 fok, a tenger pedig 26-27 fok.
- Öltözködés: Laza, pamut alapanyagú holmik célszerűek. Júniustól szeptemberig hűvösebbek az esték, pulóverre is szükség lehet.
- Vásárlás: Port Louis-ban, Grand Baie-ben, Curepipe-ben és Mahébeurgban számos üzlet, szupermarket található. A nagyobb szállodáknak saját butikjaik vannak. Duty-free ékszereket, ruhaneműt, hajómodelleket érdemes vásárolni.
- Borravaló: Nem kötelező, de javasolt. Minél magasabb kategóriájú a szálloda, annál többet illik adni. Bárokban, éttermekben, taxiban is elvárják.
- Közlekedés: Autóbusszal Mauritius bármely pontja elérhető. Autót és kerékpárt kölcsönözhetünk, taxit bérelhetünk fél vagy akár egész napra. A viteldíjban célszerű előre megállapodni. A közlekedés baloldali.
- Útikönyvek, információ: Mauritius/ Az ősi álom (Merhavia Kft.), Mauritius, Réunion, Seychelles (Lonely Planet)
Szegény dodo
Mauritiust 1502-ben tüntették fel először a térképeken, akkor még Dina Robin néven, a szigetet elsőként körülhajózó arabokra utalva. Holland tengerészek 1598-ban kötöttek ki először keleti partjainál, Nassaui Maurice herceg tiszteletére a szigetet Mauritiusnak nevezték el. Hamarosan a Hollandia és Jáva között közlekedő hajók fontos állomása lett. Rövid időn belül megérkeztek az első telepesek a dél-afrikai Cape kolóniáról, kelet-indiai elítéltekkel és madagaszkári rabszolgákkal, akik alaposan feldúlták a vidéket, és egy szálig megették a szigeten honos, legendás madárfajt, a dodot. Állítólag barátságos volt és roppant esetlen, nem tudott elmenekülni a támadói elől. Ma már csak múzeumokban és szuvenír-üzletekben látni...
(forrás: - szöveg - gyongy.hu)
2006.04.24
t: 3938
Édenkert az óceánban
Tegyék a szívükre kezüket, és vallják be, nehezen találnák meg a földgömbön ezt a kis trópusi szigetet. Valahol az Indiai-óceánban? Egy biztos, messze van, nagyon messze... Nos, Mauritius egy szigetállam az Indiai-óceánban, az Egyenlítőtől délre, Madagaszkártól 900 kilométerre keletre. Két nagyobb és több apró szigetből áll. Mauritius, a fő sziget mindössze 58 kilométer hosszú és 47 kilométer széles. A köztársaságnak 1,2 millió lakosa van, hivatalos nyelve az angol és a francia. Mindezt már a repülőgépen olvasom, volt rá időm bőven, a majd tizenkét órás repülés alatt. Az Air Mauritius gépével Párizsból szálltunk fel, este kilenckor. A több fogásos, isteni vacsorához nemzeti virágukkal, egy szál vörös Anthurinummal kedveskednek a bájos légikísérők. Nyugodt, kellemes repülés után, leszállás előtt félórával megtréfál az égbolt: olyan, mintha tűz gyúlt volna a felhők közt és vörös parázzsal lángolna. Hirtelen nem is tudom, ég vagy föld vagy tenger-e, amit látok. A gép már világosban ereszkedik, alattunk buja zöld erdők, dimbek-dombok és cukornád ültetvények végeláthatatlan sora.Különös érzés fog el, amikor kilépünk a légkondicionált repülőtér fogadóterméből, mintha a világ végén, vagy inkább egy másik bolygón lépkednék. Kellemes meglepetés, hogy bár meleg van, korántsem elviselhetetlen. 25-26 fok lehet, enyhén fúj a szél, a páratartalom sem magas. Hiába, itt most kezdődik a „tél”.
Először luxusszállók
A sziget keleti oldaláról buszozunk a dél-nyugati csücsökben található Le Morne félszigetre. Idegenvezetőnk, Marianne, harmincas éveiben járó, kreol nő, hazájáról mesél. A lakosság többsége, majdnem 70 százaléka indiai, 27 százalékuk kreol, a kínai népesség 3 százalékot tesz ki, a franciák mindössze 2 százalékot képviselnek. Marianne szerint mostanában kicsit könnyebb az élet, a családokban ma már csak 2-3 gyerek nevelkedik, míg régebben nem volt ritka a 8-10 csemete sem. A fő megélhetési forrás a turizmus: 59 szálloda található a szigeten. Kezdetben, úgy húsz évvel ezelőtt kizárólag luxusszállókat építettek, mára egyre több a háromcsillagos hotel, szeretnének minél több turistát vendégül látni. Érthető, mivel a sziget másik fő bevételi forrása, a cukornád termelés egyre inkább visszaszorul. Ugyanúgy, ahogy a textilgyártás, ami itt sem bírja a versenyt a kínai konkurenciával. Az általános és a középiskola ingyenes, az egészségügyi ellátásért sem kell fizetni. Sajnos sok a munkanélküli, akiknek az egyre jobban fejlődő turizmus és a számítástechnikai ipar jelenthet reményt az elhelyezkedésre.
Hogy nagy a szegénység, az látszik, csak ki kell nézni az autóbusz ablakán. A kis falvakban, melyeken áthaladunk, bádogviskókban, sivár betonkockákban laknak az emberek. Neoncsövekkel világítanak, por és rengeteg szemét mindenütt. Csöpp üzletek az utcákon, főként gyümölcsöt, zöldséget árulnak, vendéglőt alig látni.
Csupaszín csudavilág
Amikor megérkezünk első szállodánkba, az ötcsillagos Dinarobinba, szemünk szánk eláll – és nemcsak az éles kontraszt miatt. A sok kis épületből álló hotel a Brabante hegy alatt fekszik, olyan közel, hogy a medence vize szinte nyaldossa a lábát. Az apartman előtere nádrolókkal árnyékolt, barátságos és hivogató, akár egy igazi otthon. Az apartmant finom ízléssel, visszafogott eleganciával rendezték be, tágas szoba, a fürdőszobában tusoló, hatalmas kád, a szélén orchideákkal, az ablakból a hegy és a tenger is látszik. Őrület! A szállodabejárás előtt fél órácska pihenés a medence partján, a víz kissé hűvös, de nekem éppen jó, a türkizkék víztükör fölött fecskék cikáznak. Nem hiszem, ha nem látom: a hasuk épp olyan türkizkék, mint a víz...
Máshol is különlegesen tarka madarak röpködnek, kanárisárga és zöld, fekete rikító piros tollakkal és bóbitával – vajon az Isten miért nyúlt mélyebben a festékes vödrébe, amikor a trópusi madarak dizájnját alkotta? Másnap újabb színes tüneménynek lehetünk tanúi: a Coloured Earth (Színes földek) dűnéi a szivárvány színeiben, rózsaszíntől a liláig pompáznak. Hogy mi okozza ezt a tarkaságot, még nem derítették ki, magát a földet ásványi anyagokban gazdag vulkáni hamu alkotja. Észak felé haladva fantasztikus formájú hegyek szegélyezik az utat. Az egyik tetején, mint valamiféle bojt, egyensúlyoz egy szikla. A legenda szerint, ha az leesik, az angolok kitakarodnak a szigetről. A kő egyelőre tartja magát...
Olajsejk a kerti úton
A 19. század közepén Mauritius divatba jött. A már idézett Mark Twainen kívül járt itt Darwin, Baudelaire és Joseph Conrad is. Ma is szívesen látogatják hírességek, megnéztük például azt a Royal Palm-béli apartmant, ahol visszatérő vendég Alain Delon és családja. Nehéz leírni azt a luxust, ami ezekben az ötcsillagos szállodákban várja a jólszituált vendéget. Az apartmanok hatalmasak, nem egy közülük több szintes. Saját medencéjük van, némelyiknek önálló konyhája és privát szakácsa. Aki azt és akkor főzi, amikor és amit a vendég óhajt. Az apartmanokban a legmagasabb szintű hifi berendezések, a fürdőszobában jacuzzi, a vendégek választhatnak, hogy hibiszkusz vagy rózsaszirmokkal telehintett vízben óhajtanak-e fürdeni. E szállodák mindegyikében Givenchy, Dior és Clarins nevével fémjelzett szépségcentrumok működnek, amelyekben minden elképzelhető (és elképzelhetetlen) kényeztetéssel csábítják a klienseket. Csak masszázsból húszfélét számoltam össze: kőterápia, ajurvedikus, shiatsu, thai és egzotikus masszázs, relaxáló, aromaterápiás, mélyrétegi és trópusi-eső masszázs, arc, talp és nyak masszázs – nem sorolom tovább. Ezenkívül természetesen mindenféle szépségkezelés, a ránctalanítástól a testradírozáson át az afro-hajfonásig. Tényleg elképesztő.
Tévedésből világhír
A sziget hírnevét az 1848-ban tengerészkék alapra nyomott, Viktória királynő profilját ábrázoló „Blue Mauritius” alapozta meg. A „Post Paid” helyett a „Post Office” szavak olvashatók rajta. Az egész világon csak négy létező példányáról tudnak, ezért az egyik legritkább és legdrágább bélyeg.
A gazdagság csöndes-rejtőzködő, de nagyon is kézzel fogható jelenléte a Beau Rivage szállodában érintett meg leginkább. Egymástól jó messze, hófehér frottírral borított, pálmaernyővel árnyékolt ágyakon pihentek a vendégek, miközben vakító fehér egyenruhás, trópusi sisakba öltözött férfiak vigyáztak rájuk, senki meg ne zavarja nyugalmukat. A sárga-piros-pezsgőszínű hibiszkuszok közötti úton egyszercsak fehér burnuszos férfiú közelgett, előtte öltönyös titkára és a szállodamendzser, nyomában diplomatáskás titkárnője. Megszeppentünk a látványtól, mire az arab úr – ilyenek lehetnek az olajsejkek – kedvesen köszönt ránk: Hello! Azért a fényképezőgépünket nem mertük használni...
A már-már zavarba ejtő luxust, ha csak néhány órára, magam is élvezhettem. A parton, esti ejtőzés közben lépett oda hozzám egy férfi, hogy megtisztíthatja-e a szemüvegemet. Hát, ez nekem kicsit sok. Mint ahogy az is furcsa, hogy a minden létező földi jóval telezsúfolt reggeli büfében, ahogy rátettem a tányéromra egy szelet sonkát, a következő pillanatban kedvesen mosolygó alkalmazott vette ki a kezemből, hogy az asztalomhoz kísérjen. Nehogy elfáradjak a cipelésben... Aki gyakran utazik, úgy gondolja, a büféreggelik a világon mindenütt egyformák. Hát, nem egészen. Csak gyümölcsléből nyolcféle, ismeretlen és ismerős gyümölcsök elképesztő kavalkádja, helyben, kívánság szerint elkészített omlett, palacsinta vagy éppen kínai zöldséges tészta. Kár, hogy a lucullusi választék látványától is gyorsan jóllakik az ember...
Száritól a plazmatévéig
A mauritiusi konyha egyébként kitűnő. A One and Only Le Saint Geran menükártyáját magammal hoztam. Előételnek avokádó salátát tenger gyümölcseivel, majd citromos-vajas grillezett halat szolgáltak fel. Passió gyümölcs torta fagylalttal és egzotikus gyümölcsöntettel valamint kávé, tea vagy herbatea zárta az ebédet. Mindehhez a legkiválóbb dél-afrikai borokat kínálták.
Egyik délután kolléganőimmel kiruccantunk vásárolni a közeli kisvárosba. Goodlands-ben egyetlen európai arccal sem találkoztunk, mégsem keltettünk feltűnést. Több indiai ruhát is fölpróbáltam, egyikben sem tetszettem magamnak igazán. A fiatal hindu eladónő sajnálkozott: kár, hogy nem vettem meg, a férjem egy igazi indiai ladyt kapott volna... Port Louis-ban, a fővárosban viszont sikerrel jártam, a piacon gyönyörű hímzett tunikákat vettem, igaz, Marokkóban varrták, nem Mauritiuson. A bazárban, ahol a száritól a plazmatévéig minden kapható, rámenős árusok hada lendül támadásba. Amikor egyiküknél végül megadom magam, s veszek pár fonott alátétet, az eladó rákérdez, honnan jöttem. – Hungary? Puskás! – vágja rá azonnal. Hiába, ő az igazi hungarikum.
Mauritius fő vonzereje, kellemes időjárásán, festői tájain, csodálatos növényzetén kívül, lakóinak természetes kedvessége, vendégszeretete. S az is, ahogy szeretnek, tudnak élni. A Legend-szálló kreol-estjén a Sega-táncosok csak úgy ontották magukból az életörömöt. A fekete égen telihold ragyogott, a parton magasan lobogott a tűz, és a lüktető ritmusokra szivárványszínű szoknyáikban hajladoztak a barna bőrű lányok. Pezsgő nélkül is mámorító éjszaka volt. (Hát még pezsgővel...)
Jó, ha tudja
- Utazás Az Air Mauritius járataival, Párizson, Frankfurton, Londonon, Rómán vagy Zürichen keresztül. A jegyeket az Air Mauritius vezérképviseletén, a Tensi Aviation irodájában (Bp. Komjádi B. u. 1., T.: 999-1480) vagy bármelyik utazási irodában beszerezhetik. Repülőjegyárak: 175000 Ft-tól
- Szállodák: 3 csillagos: 20000 Ft/ fő/ éj félpanzióval (www.naiade.com, www.apavou-hotels.com), 5 csillagos: 49000 Ft/ fő/ éj félpanzióval (www.dinarobin-hotel.com, www.oneandonlylettousserok.com), MTTB mauritiusi utazási iroda: www.mttb-mautourco.com
- Pénznem: Mauritiusi rúpia. A hitelkártyák többségét elfogadják a szállodákban, illetve készpénzt lehet velük fölvenni.
- Helyi idő: Az időeltolódás + 4 óra a közép-európai időhöz képest. Nyáron a nap ötkor kel és este hétkor nyugszik, télen hatkor kel és hatkor(!) nyugszik.
- Időjárás: A nyár decembertől júniusig tart, 30 fokos átlaghőmérséklettel. A télnek nevezett időszak júliustól szeptemberig tart. Az idő szeptembertől novemberig a legkellemesebb, amikor az átlaghőmérséklet 25-28 fok, a tenger pedig 26-27 fok.
- Öltözködés: Laza, pamut alapanyagú holmik célszerűek. Júniustól szeptemberig hűvösebbek az esték, pulóverre is szükség lehet.
- Vásárlás: Port Louis-ban, Grand Baie-ben, Curepipe-ben és Mahébeurgban számos üzlet, szupermarket található. A nagyobb szállodáknak saját butikjaik vannak. Duty-free ékszereket, ruhaneműt, hajómodelleket érdemes vásárolni.
- Borravaló: Nem kötelező, de javasolt. Minél magasabb kategóriájú a szálloda, annál többet illik adni. Bárokban, éttermekben, taxiban is elvárják.
- Közlekedés: Autóbusszal Mauritius bármely pontja elérhető. Autót és kerékpárt kölcsönözhetünk, taxit bérelhetünk fél vagy akár egész napra. A viteldíjban célszerű előre megállapodni. A közlekedés baloldali.
- Útikönyvek, információ: Mauritius/ Az ősi álom (Merhavia Kft.), Mauritius, Réunion, Seychelles (Lonely Planet)
Szegény dodo
Mauritiust 1502-ben tüntették fel először a térképeken, akkor még Dina Robin néven, a szigetet elsőként körülhajózó arabokra utalva. Holland tengerészek 1598-ban kötöttek ki először keleti partjainál, Nassaui Maurice herceg tiszteletére a szigetet Mauritiusnak nevezték el. Hamarosan a Hollandia és Jáva között közlekedő hajók fontos állomása lett. Rövid időn belül megérkeztek az első telepesek a dél-afrikai Cape kolóniáról, kelet-indiai elítéltekkel és madagaszkári rabszolgákkal, akik alaposan feldúlták a vidéket, és egy szálig megették a szigeten honos, legendás madárfajt, a dodot. Állítólag barátságos volt és roppant esetlen, nem tudott elmenekülni a támadói elől. Ma már csak múzeumokban és szuvenír-üzletekben látni...
(forrás: - szöveg - gyongy.hu)
2006.04.24
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
