Szabad a légtér

MAGAZINOK > UTAZÁS > Érdekességek - Kultúrák > Szabad a légtér

t: 2080

Repülőjegyet hirdető óriásplakáttal korábban szinte kizárólag csak a Ferihegy felé vezető gyorsforgalmi út mentén találkozhattunk, ám ma már a város minden pontján kínálnak – akár három számjegyű összegért – akciós repülőjegyet a harsány színű hirdetések Európa bármely városába, ráadásul a nagyobb bevásárlóközpontokban is válthatunk repjegyet. Már nem kell a családi kasszában hosszú hónapokon át kuporgatni, hogy aztán fi zetésünk jelentős hányadát valamely népszerű üdülőhely felé irányuló jegyre költsük, és a repülés akkor is szóba jön, amikor csak néhány napos városnézésre szeretnénk kiutazni valamelyik európai nagyvárosba. Olyan rétegek számára is elérhetővé vált a kényelmes, néhány órás repülőút, akik eddig legfeljebb tízórás, buszos körutazásokon zsúfolódtak sokadmagukkal együtt. A repülés tehát alapos átalakuláson ment keresztül az utóbbi években, vajon mi tette ezt lehetővé?

Törvényi szabályozás

Sokan azt gondolnák, hogy a fapados légitársaságok elterjedése a diszkontszemlélethez kapcsolódik, azaz a nyomott árú termékeket kínáló áruházláncok, márkafüggetlen autókereskedések és outletüzletek elszaporodásával áll párhuzamban. Ez nem így van, megjelenésük hátterében sokkal inkább az Európai Unió hatáskörének kibontakozása, annak törvényi szabályozásai, pontosabban a légtér liberalizációja áll.

Azt talán senkinek sem kell magyarázni, hogy az egyes országok feletti légterekkel az adott ország kizárólagos joggal rendelkezik, azaz maga határozhatja meg, hogy kiket milyen jogokkal enged ott közlekedni. A szabályt többek között az 1944-ben megkötött chicagói egyezmény mondja ki, melyet szem előtt tartva az egyes államok és azok nemzeti légitársaságai külön megállapodásokat kötöttek egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen használhassák egymás légterét. A nemzeti légitársaságok privatizációja, a légi közlekedés, valamint az új járatformák iránt jelentkező igény viszont szükségessé tette a légtér fokozatos liberalizációját, vagyis azt, hogy a kétoldalú egyezményeken felül egységes törvényben szabályozzák a közlekedést Európa-szerte. Ennek első lépéseként az EU elődje, az Európai Közösség 1987-ben egyezményt fogadott el a közös európai légi közlekedésről, amely a következő év január elsején lépett életbe, s kimondta a nemzetközi légi személyszállítási szolgáltatások díjszabásának, valamint a járatok kialakításának, a kapacitás megosztásának bizonyos szabadságát.

Új szereplők a piacon

1993-ban módosítottak a törvényi szabályozáson, miszerint megfelelő pénzügyi háttér és biztonsági követelmények meglétével alapítható légitársaság, amely szabadon állapíthatja meg tarifáit, és az egyes országok között is korlátlanul közlekedhet. 1997-től az adott légitársaság saját országától függetlenül indíthat járatokat második és harmadik országok között, illetve másik ország belső forgalmában. Eszerint akár a Malévtól független, külföldi légitársaság is üzemeltethet helyi járatokat Magyarország területén.
A légi közlekedés liberalizációjával elmondható, hogy az Európai Unió területén a levegőben is kialakult a piacgazdaság. A kínálkozó lehetőségeknek megfelelően számos új légitársaság alakult, melyek aztán kemény konkurenciát teremtettek az addig egyeduralkodó nemzeti társaságoknak. A diszkontcégek ugyanis meglehetősen nyomott árú, sokkal szélesebb rétegek számára elérhető járatokat indítottak.

A spórolás nagymesterei

Mitől lehetnek olyan olcsóak a diszkont-légitársaságok, akik gyakran fele áron kínálják jegyeiket a hagyományos cégekhez képest? A spórolás már a foglaláskor megkezdődik, a fapados cégek ugyanis többnyire nem tartanak fenn értékesítőhelyeket, és utazási irodáknak sem fizetnek közvetítői jutalékot. A foglalás egészen egyszerűen – hozzátesszük, sokkal kényelmesebben – az interneten történik, melyet azóta már a nemzeti légitársaságok is előszeretettel alkalmaznak. A fapadosok nagy részénél nincs hagyományos értelemben vett repülőjegy sem, beszálláskor pedig helyfoglalás híján mindenki a neki tetsző helyre ül.
Repülőgépflottájukon is csökkentik költségeiket a diszkonttársaságok, ugyanis gyakran csak egy-kétféle típust rendelnek, melyet így kedvezményes, úgynevezett flottaáron kaphatnak meg. A fapados járatoknak szánt gépeken pedig olykor több ülés van, mint a hagyományoson, például az Airbus A320-as típusa az Air France-nak 159, míg a Wizz Air számára 180 férőhelyes kivitelben készült, így egy járattal egyszerre több utast tudnak szállítani. Azzal, hogy minél korábbi foglalásra ösztönzik az utast, a járatok lehető legnagyobb kihasználtságára törekszenek. A fapadosok esetében érdemes megfogadni azt a tanácsot, hogy minél korábban foglalunk egy adott járatra, annál olcsóbban járhatunk, illetve néha az egy-két nappal eltolt utazással is jelentős pénzt spórolhatunk meg. Nem árt tudni azonban, hogy később már csak pluszköltség megfizetése esetén lehetséges a már megrendelt jegy más nevére íratása.

A diszkonttársaságok további jellemzője, hogy gyakran a kevésbé kihasznált, másodlagos repülőterek között közlekednek, melyeknek nyilvánvalóan olcsóbb a bérleti díjuk. Nem ritka a többszöri átszállás, és a nagyobb várakozási idő sem, ennivalóra pedig csak külön térítés ellenében számíthatunk, ám az utasok mindezt megértően fogadják, annak tudatában, hogy szinte zsebpénznyi mennyiséget fizettek a repülőjegyért. Mindent összevetve azonban elmondható, hogy a diszkonttársaságok járatain semmivel sem kényelmetlenebb az utazás, mint a hagyományos társaságok gépein, a név tehát megtévesztő lehet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a fapados társaságokat gyakran céges utakra is igénybe veszik a külsőségeket nem annyira szem előtt tartó vállalkozások.

Erős verseny, nagy vesztesek

Várható volt, hogy az 1997-es esztendőt követő időszakot nem tudja a légipiac minden szereplője gond nélkül átvészelni. Az Európai Unió tagállamai éppen ezért állami támogatással készítették fel nemzeti légitársaságaikat a légtér liberalizációjára, sokuknak azonban ez sem segített. A piac radikálisan átrendeződött, és a diszkontárú légitársaságokkal csak az igazán tőkeerős vállalatok tudták felvenni a harcot. Nem csoda tehát, hogy a „nagyok” közül egyedül az Air France, a Lufthansa és a British Airways került ki győztesként, azaz kizárólag ők hárman zárták veszteség nélkül, sőt jelentős nyereséggel a változás időszakának esztendőit.

Az újak közül sem jött be mindenkinek a nagy szabadság. A törvényi szabályozás óta ugyanis tucatszám alakultak a diszkont-légitársaságok, melyeknek azonban nem mindegyike bírta az iramot az erős konkurenciaharcban, vagy éppen nem felelt meg a légitársaságokkal szemben továbbra is változatlanul fennálló magas követelményeknek. Többek között tönkrement az Air Catalunya, az Agent Air, a Berlinjet, az Air Polonia és a LowFareJet is.

A nyertes az utas

Egyértelmű előnye a légi közlekedésben végbemenő változásoknak, hogy minden társaság egyre nagyobb kedvezményekkel próbálja magához csábítani az utasokat. Nem árt azonban vigyázni, a hirdetésekben szereplő néhány ezer forintos ár a repülőtéri illeték és egyéb költségek miatt akár a kétszeresére is nőhet, azonban még így is sokkal olcsóbb a hagyományos társaságok árainál. Ők sem maradtak tétlen, hiszen kínálatukban is megjelentek a kedvezményes ajánlatok.

Nem árt azonban vigyázniuk a diszkont-társaságokkal, „ez az iparág ugyanis még csak óvódáskorú” – fogalmazott Pető György, az easyJet magyarországi igazgatója. „Folyamatosan fejlődünk, ezt a piaci részesedés és a növekvő géprendelés mutatja. Havonta 3 új géppel bővül a flotta, újabb útvonalak és repterek is megjelennek kínálatunkban” – mutatta be a fejlődést Pető. Azt pedig, hogy a diszkont-légitársaságok új rétegek számára kínálták fel a repülés szabadságát, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy nem a nemzeti légitársaságok utasait hódítják el. A Budapest–London távon, ahol korábban csak a Malév és a British Airways reptetett, úgy növekszik az easyJet forgalma, hogy ugyanakkor a két másik társaságé sem csökken.

(forrás: www.penthousemagazin.hu)

2006.03.28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Szabad a légtér

Legfrissebb magazinok