HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Lélek > Kövér vagyok, na és?!

t: 2211

Kövér vagyok, na és?!

Mert a gének emlékeznek, még akkor is, ha az éhínség helyét már átvette a fogyókúra, s a kövérség már nem ragyogtatja fel a férfiszemeket, hanem – épp ellenkezőleg – nap nap után elhomályosítja férjünk, barátunk tekintetét. És ilyenkor a dacosabbak odaállnak a tükör elé, kidüllesztik párnásabb részeiket, elégedetten megszemlélik a kilókat, és jól hallhatóan ezt mondják: kövér vagyok, na és?!

Fogyókúra: kontra, rekontra
Ha az ember fogyókúrázik – márpedig átlagosan minden tízből négy ember akar szabadulni a kilóitól – akkor kétféle élőlényt lát maga körül, a szerencsés soványakat meg a boldog vagy szomorú kövéreket, akik bűnbánó arccal, falnak fordulva esznek, csipegetnek néhány száz vagy inkább ezer kalóriát. A többség, ha nem is kövér, de legalább túlsúlyos, és számuk évről évre nő, még akkor is, ha soha nem látott méreteket ölt a soványságipar, ha virágzanak a fitneszszalonok, ha a fogyókúrás kezelésekekre csak előjegyzéssel lehet bejutni…

A hibát belénk kódolták, mégpedig genetikailag – állítja néhány táplálkozástudományi szakember. Feltételezések szerint azoktól a szerencsés előemberektől származunk, akik hetven-nyolcvanezer évvel ezelőtt túlélték az éhínséget, mert a génjeik takarékoskodtak az energiával. Az energiatakarékos – thrifty – gén a lehető legkevesebb kalóriát használja el a fűtésünkre, és szorgos gazdaasszonyként elraktározza a fölösleget. Az ilyen génekkel rendelkező többség – ők adják az emberiség nagyobb hányadát – mindig fázik, irtózik a huzattól, és legszívesebben sohasem nyitna ablakot.

A szerencsés és sovány kisebbség maga az evolúció csodája, ők az állandóan izgő-mozgó, télen is nyitott blúznyakkal járó, karcsú csodák, akik ráadásul annyit esznek, amennyit akarnak.

Egyél!
A tények sajnos azt mutatják, hogy a magyar lakosságnak több mint húsz százaléka már elhízott, és egyre többen kerülnek a túlsúlyosak kategóriájába. Ők a takarékos gének hordózói, de éles határok azért nincsenek. A középső csoport a legnépesebb, ők állandóan ingadoznak az egészséges és a kissé elhízott kategória között.

A választóvonal a túlsúlyos kategória alján húzódik. Ha ugyanis a testtömegindexünk meghaladja a még egészégesnek számító 24,9 mérőszámot, még viszonylag könnyen visszafordulhatunk, ha eldöntjük, hogy lefogyunk öt kilót. De ha tovább hízunk, egykettőre ott vagyunk a kövérek táborában, annak összes – korántsem csak esztétikai – következményével. Ilyenkor erősen növekszik a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a különféle érrendszeri megbetegedések esélye.

Bár a gének működését aligha szabályozhatjuk, küzdelmet azért ne adjuk fel – az elhízás közvetlen oka úgyis a tányérunkban rejlik. Ha jobban szemügyre vesszük, mit is eszünk, kiderül, hogy a hazai átlag a naponta elfogyasztott táplálék energiájának negyven százalékát zsírban veszi magához. Ha ehhez sok cukrot is fogyasztunk, menthetetlenül elhízunk. Pedig manapság annyi diétás módszer, tuti fogyókúrás recept kering, hogy érthetetlen, miért is hízunk…

Testtömegindex-számítás

Mérjük meg pontosan, hogy milyen magasak vagyunk, és mennyi a testsúlyunk. A magasságot méterben megadva szorozzuk meg önmagával (matematikusok kedvéért emeljük négyzetre), majd az így kapott számmal osszuk el kilóinkat. A végeredmény:
- 18,5 alatt - kórosan alultáplált
- 18,5 és 24,9 - között egészséges
- 25 fölött - túlsúlyos

nana

2006.02.22

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok