Akármilyen búfelejtőt dinnyéből is lehet erjeszteni, de az igazi, illatos, minőségi nedű elkészítéséhez isteni szerencse, vagy világszínvonalú biokémiai tudás és felszerelés szükségeltetik.
Kiderült, hogy már a dinnyelé erjesztésekor el lehet rontani az egészet, mert ha butanol-2 vegyület is keletkezik, büdös és egészségtelen lesz a párlat.
Következő lépés a lepárlás volt. A kutatók megvizsgálták, miben tér el a dinnyéből készült nyerspálinka a más gyümölcsből, például almából készített párlattól. Megkeresték, hogy milyen vegyületektől lesz kellemes az illata, és hogy milyen dinnyefajták adják a legjobb eredményt.
A legfontosabb a jó nyersanyag, rosszból nem lehet jót csinálni. A mikrobákkal fertőzött, rohadt dinnyéből készített párlat teli volt egészségre káros zsírsavakkal, élükön a butanol-2 vegyülettel.
Az utolsó lépés a tölgyfahordós érlelés vegyi folyamatainak tisztázása volt, mivel az évekig tartó természetes folyamat kivárására nem volt idő.
A kutatók végül színképelemzővel azt is megvizsgálták, hogy a kész dinnyepálinka nem tartalmaz-e rákkeltő vegyületeket.
Az évekig tartó munkát, a szerteágazó kísérleteket és a legkorszerűbb színképelemzéses műszeres méréseket a kutatók rendszeres érzékszervi értékeléssel, kóstolóval tették teljessé.
Hosszas munkájuk meghozta az eredményt: bebizonyították, hogy dinnyéből is lehet jó pálinkát csinálni, s eljárásukat szabadalmaztatták is.
hirado