Korunk egyik legnagyobb tudósa, Dr. Matthias Rath a modernkor vezető halálokának tekintett szív- és érrendszeri betegségek terén végzett kutatásai során megállapította, hogy az erek károsodásának elsődleges oka a vitaminhiány. A testünk és érrendszerünk ellenálló képességét erősítő molekuláknak – a kollagéneknek – az előállításához C-vitaminra van szükségünk. Minél több a C-vitamin, annál több a kollagén, annál stabilabbak az érfalak, és annál kevesebb a szívroham. C-vitamin hiányában érrendszerünk meggyengül, főleg ott, ahol mechanikai terhelés is éri őket, például a szívben. A károsodott érfalban aztán lerakódik a koleszterin. A gyógyszerek, koleszterin csökkentő diéták nem kezelik a vitaminhiány problémáját, sőt gyakran súlyosbítják azt. Dr. Rath kutatóintézete – együttműködve más tudósokkal és orvosokkal szerte a világon – minden kétséget kizáróan megállapította, hogy elsősorban a mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hosszú távú hiánya miatt jön létre a szívritmuszavar, szívelégtelenség, a magas vérnyomás, a diabetikus eredetű keringési problémák, sőt más kóros elváltozások is. Rath doktornak orvosok, kutatók százai szerint igaza van, amikor a legtöbb egészségi problémát hiánybetegségnek tekinti.
A vitaminok és a többi mikro-tápanyag csak rendszerben fejtik ki hatásukat. Tapasztalat például, hogy a B6-vitamin csak a B2-vel együtt tud hatékonyan működni. Ha valaki sok B-vitamint és kalciumot szed, C-vitamin hiány alakul ki, melynek első jelei az érzékeny fogíny és a fájdalmas fogak. (Aki nem tud leszokni a dohányzásról, az jól teszi, ha szálanként plusz 50-100 mg C-vitamint fogyaszt.)
Amit az orvostudomány vitamin-túladagolásnak nevez, az valójában egy másik vitaminnak a hiánya. A modern tudomány felfedezéseinek ismeretében viszonyítási pontként E-vitaminból a napi bevitel ne legyen kevesebb 400 NE-nél, C-vitaminból pedig az alsó határt 500 mg-nál érdemes meghúzni. Az RDA megfelelő értéket tartalmaz az A (5-10.000 NE) és D-vitaminnál (400 NE), ennél nem szükséges többet fogyasztani.
Az ún. B-komplexet alkotó 11 féle B-vitamin egymáshoz viszonyított aránya is nagyon lényeges, 8 esetében a javasolható napi adag 50 mg, míg Biotinból és B12-vitaminból mindössze 50 mikrogramm, Folsavból pedig 100 mikrogrammnyi szükséges.
A túl sok cukor és fehérliszt fogyasztása garantáltan B1-vitaminhiányt okoz. Gyerekeknél jól megfigyelhető sok édesség fogyasztása után, hogy izgatottabbá, ingerlékenyebbé válnak, rosszabbul alszanak és rosszakat álmodnak. B1-vitaminhiányban a felnőttek is szórakozottabbak, figyelmetlenebbek lesznek, hiszen 1-2 órai intenzív szellemi munka során akár 100 mg is felhasználódhat belőle, s ennek pótlását nemigen támogatja a hivatalosan ajánlott napi 1,5 mg-os mennyiség. Az alkohol feldolgozásához szintén B1-vitaminra van szükség!
Álljon itt néhány tény, melyet a hivatalos orvostudomány kutatási eredményei alapján tettek közzé különféle orvosi szaklapokban.
A neves Lancet c. orvosi folyóirat 1996. márciusában cambridge-i kutatók vizsgálatának eredményét közölte: úgy találták, hogy napi 400-800 NE E-vitamin csökkenti a koszorúér elmeszesedésben szenvedők szívinfarktusának gyakoriságát.
A Jama c. szaklap 1998-ban közölt cikkében megállapítja, hogy a B6-vitamin az RDA fölötti dózisban alkalmas lehet a koszorúérbetegség megelőzésére.
Szintén a Jama közölte 2000-ben, hogy nagy adag Niacin (B3-vitamin) akár kiválthatja a koleszterincsökkentő gyógyszereket.
Már 1995 óta ismert, hogy az asthma tünetei C-vitaminnal mérsékelhetők.
Szintén C-vitaminnal lehet javítani az AIDS-es betegek állapotát.
Clevelandi orvosok felismerték, hogy ha kevés Folsav és B6-vitamin található a vérben, nő az érelmeszesedés kockázata.
Olasz kutatók azt találták, hogy 2x500 mg C-vitamin javítja az idős cukorbetegek állapotát.
Amerikai orvosok szerint nagy adag (2000NE/nap) E-vitaminnal javulást lehet elérni az Alzheimer- kóros betegeknél. A közel 2 éves vizsgálati időszakban a hivatalosan javasolt adag 200-szorosát alkalmazták, s ezt teljesen biztonságosnak találták. Hasonló eredményt értek el nagy adag (3000mg/nap) B1-vitaminnal is.
A tudományos szakirodalomban se szeri, se száma az egészségünk megőrzését vagy helyreállítását célzó, hasonló kutatási eredményeknek, melyek – egyes esetekben – megkérdőjelezik a gyógyszeres kezelések létjogosultságát.
(Forrás: ParaMedica.hu - Dr. Lenkei Gábor)