A tavasz hirnöke - a kankalin | Tavaszi virágok | AKI A VIRÁGOT SZERETI... | MAGAZIN

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Tavaszi virágok > A tavasz hirnöke - a kankalin

t: 10756

A tavasz hirnöke - a kankalin

Az évelő kankalin levelei laza levélrózsában, a virágok a hosszú tőkocsány csúcsán, ernyőben állnak. Koratavasszal virágzik. Termése tok. Sötétbarna színű gyökértörzsén sárgás vagy világosszürke járulékos gyökerek fejlődnek.

A gyógyító kankalin

A nálunk vadon élő tavaszi kankalin Primula veris gyógynövény. Gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik. A leveleket és a virágokat kinyílásukkor száraz időben gyűjtik, és szellős helyen vékony rétegbe kiterítve, gyorsan megszárítják, hogy színét megőrizze. A gyökereket kiásás után megtisztítják és egészben, szellős helyen megszárítják. Hatóanyaga: a virágban a szaponinok, Élettani hatása: köptető, nyugtató, izomtónust és izomgörcsöt mérséklő. Légcsőhurut és hörghurut kezelésében a gyökeres gyökértörzs főzetét alkalmazzák. A népi gyógyászat a virágját idegnyugtató teakeverékekben alkalmazza. Ehető virágai ételek díszítésére is alkalmasak.

Díszkankalin szobában

Szobában csak hűvös helyen tartható, ahol északa 10 fok van, de nappal sem haladja meg a hőmérséklet a 20-25 fokot. A fűtött szobát csak rövid időre viselik el. Legjobban a Primula obconica bírja a meleget. Humuszban gazdag virágföldjét tartsuk állandóan nyirkosan, de kerüljük a pangó vizet. A virágzási időszak alatt kéthetente mérsékelt töménységű tápoldattal öntözzük. Nyárra, virágzás után ajánlott kiültetni, vagy cserepestül a szabadban tartani.

Díszkankalin kertben

Az újonnan kapott növényt koratavasszal vagy virágzás után ültessük ki. Addig tartsuk világos helyen, de óvjuk a közvetlen napfénytől. Főleg a virágzás során igényel hűvöset (10-15°C-ot). Félárnyékos, hűvös helyre ültessük, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, enyhén savanyú talajba. Kertünk lakójaként, cserepes növényként virágzás után tőosztást követően ültessük el újra.

Szaporítás magról

Magról koratavasszal, tálcára vethető nedves, steril tőzegbe. A tálcát 3-4 hétre helyezzük hűtőbe. Ezután tartsuk szobahőmérsékleten. A csírázáshoz fényre van szüksége. Ezért a tálcát üveglappal vagy átlátszó plasztik lappal takarjuk. Ezzel megfelelő páratartalmat is biztosítunk a csírázáshoz. A magoncokat csírázás után ültessük cserépbe. A növények a következő tavaszon virágoznak.

A szobai kankalin Primula obconica szobában is tartható, ahol, megfelelő körülmények között hosszan virágzik. Szabadban akár alpesi sziklakertet is díszíthet. Nedves, hűvös, de fagymentes környezetre van szüksége. Illatos virágai tél végén, koratavasszal nyílnak. 10-12 héten keresztül virágzik. Tél végén napra, később félárnyékra van szüksége. Ősszel vagy koratavasszal egymástól 20 cm-re ültethető. 15-30 cm magasságot ér el. Érintése érzékeny egyéneknél allergiát okozhat. A szőrképlet könnyen letörik, innen primin kerül a bőrre, amely ekcémát válthat ki.

A szártalan kankalin Primula vulgaris 20 cm magas, terjedelme 35 cm. Délutáni vagy reggeli napon vagy félárnyékban tartsuk. Rendszeres öntözést igényel. Páratartalom igénye közepes, de a száraz levegőt kerüljük. Ha edényben neveljük, a virágföldhöz keverjünk kavicsot, így biztosítva a megfelelő páratartalmat. Szabadföldön kétévente virágzás után vegyük fel, végezzünk töosztást, és ültessük el újra. Kertben kárt okozhatnak benne a meztelen csigák.

Tündér kankalin

A különféle kankalinok (más néven csókaláb, égikincs, primula) közül a Kínában őshonos, emeletes virágzatú tündér kankalin (Primula malacoides) igazi kora tavaszi - télvégi kincs. Az 1900-as években került Európába. Konténerben, cserépben is nevelhető. Az első duplavirágú keverék, virágainak színe rózsaszín, lila, fehér. Mint a kankalinok általában, mérgező növény.

Leírás

A hosszan felnyúló virágszárakon az apró virágok egymás felett örvösen állnak, azaz több szintben nyílnak. Ezért mondják a virágzatára, hogy "emeletes". Egy száron egymás után három-négy virágörv is képződik. Először a legalsó szinten nyílnak a virágok. Az élénk színű változatok a legmutatósabbak.

A tojásdad, csipkés szélű, alul hamvas, szőrös levelei hosszú levélnyélen ülnek, a virágzatokat rozettásan veszik körbe. Levelei sokkal kisebbek, mint a rokonáé, a közismert szobai kankaliné.

Gondozás

Ha ajándékba kaptuk virágzó kankalinunkat, először távolítsuk el a díszcsomagolást, mert egyébként a növény gyökerei rothadásnak indulhatnak.

Hűvös, 10-12 °C-os, világos, de közvetlen napsütéstől védett helyre tegyük. Minél hűvösebb és páradúsabb helyen van (60 %), annál hosszabban virágozhat. Előnyös számára az ablakköz. Levelei ne érjenek az erõsen lehűlő külső ablaküveghez. Alulról öntözve, tartsuk nyirkosan a földjét. Vízben nem állhat, mert a gyökerek rothadásnak indulhatnak, és végül az egész növény elpusztul. A leveleit és az ágait is óvjuk a víztől, mert ez is rohadást okozhat. Esetleg tápoldatozhatunk is, de csak pár ezrelékes töménységű oldattal. Sajnos az otthonokra jellemző meleg, nagyon száraz levegőn hamar tönkremegy, különösen ismételt kiszáradáskor. Ezért legalább éjszakára kerüljön hűvösbe, ahol lehetőleg a páratartalom is magasabb.
A liszteskének is nevezett üvegházi molytetű károsíthatja leginkább. Túl hideg és nedves helyen esetleg a rothadás veszélyeztetheti.

Kísérletezzünk

Miután egyszer virágzó, tipikusan egyéves növény, ezért próbálkozzunk az utánpótlással: Magjait gyűjtve, tavasszal magunk is próbálkozhatunk szaporításával. Laza komposztba vessünk. A magvak 15-20 ºC-on csíráznak. A megfelelő páratartalmat nejlonzsák biztosíthatja. Az edényt helyezzük árnyékba. A komposztot tartsuk mindig nedvesen. A csírázás 10-30 napon belül megindul. A magvakat tőzeggel takarhatjuk. Ha a palánta kellően megerősödött ültessük át 7,5 cm átmérőjű edényben, enyhén savanyú, tőzeges talajba. Nedves, hűvös, világos helyen tartsuk. A legnagyobb kihívás számára a nyári kánikula! Ha ezt kibírta, még van remény. Nyár végén 15 cm-es edényekbe cserepezhetjük, és a következő tavasszal virágzó szobanövényként tarthatjuk. Elképzelhető, hogy szimpla virágú töveket is kapunk.
Másik lehetőség, hogy próbálkozzunk évelőként nevelni. De ne fűzzünk hozzá nagy reményeket! Vigyük nyáron hűvös helyre, tegyük hidegágyba. Figyeljünk rá, hogy mindig friss levegő érje. Egy percre se hagyjuk kiszáradni a talaját. Mulcsozással segíthetünk a gyökerét hűvösen tartani. Ha még megéli a szeptembert is, és életerősnek látszik, vigyük a hűvös verandába, és drukkoljunk...
(forrás: www.kertpont.hu)

2005.02.17

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA