Hévíz, a viziváros

MAGAZINOK > UTAZÁS > Magyarország > Hévíz, a viziváros

t: 2235

A tó ovális alakú. Közepétõl északra 38,5 m mély forrásból tör fel a víz. Kutatók és búvárok egy csoportja 1975-ben kiderítette, hogy a forrás bejárata után egy nagy üreg tátong (Amphora-terem). Arra is rájöttek, hogy felszínre törés elõtt egy hideg és egy meleg forrás vize keveredik. Ebbõl adódik a tó vizének testbarát hõmérséklete.

A legendák szerint a hévízi forrás gyógyhatását a következõképpen fedezték fel: egy beteg, fekélyes bõrû koldus tévedt a városba, de az emberek undorodtak tõle, ezért csak messzirõl dobtak neki oda kenyeret. Tavasz lévén esténként a levegõ még lehûlt, a szegény ember a meleg vizû forrás táplálta csatornában melegítette fel testét. Nyár elejére a koldus minden betegségétõl megszabadult. Az emberek csodálkoztak, és hinni kezdtek a meleg víz gyógyerejében. Ma már tudományos kutatások is bizonyítják a Hévízi tó gyógyító hatását.

Miért hatásos a Hévízi gyógykúra?
A hévízi forrásból feltörõ víz, termálvíz. A termálvíz olyan természetben elõforduló víz, amelynek hõmérséklete 30 C foknál magasabb, és amely melegével, áramlásával, felhajtó erejével pozitív hatást fejt ki az emberi szervezetre. A vízben oldott anyagok a bõrön keresztül felszívódva és a fürdõzõ által a vízpárát belélegezve hatnak. Csökkentik, vagy megszûntetik az idült mozgásszervi betegségek okozta fájdalmat. Egyes gyógyvízfajták ivókúra során történõ fogyasztása jó hatással van a vesére és a gyomorra. Magyarországon viszonylag könnyû a gyógyvizet elõvarázsolni a földbõl, ugyanis az a talaj közeli rétegeiben található. A hazai kutakból naponta több mint 350 000 m3 termálvíz tör a felszínre.

A gyógykúra hatásosságának alapját a tó vize és a környék kedvezõ adottságai biztosítják: ezek (1.) a víz hõmérséklete, (2.) kémiai összetétele, (2. a) a víz egyéb tényezõi, (3.) a hévízi iszap, (4.) a levegõ összetétele és (5.) az éghajlat.

1. A víz hõmérséklete
A tó hõmérséklete a gyógyítás szempontjából rendkívül kedvezõ: 32-34 C. A testközömbös hõmérséklet lehetõvé teszi, hogy a tóban (akár télen is) sokáig tartózkodhassunk.

2. A víz kémiai összetétele
A tó vize gáznemû anyagokban gazdag: kénhidrogént, szénsavat, rádiumgázokat és metánt tartalmaz, melyek hatása kétszeresen is pozitív. A gázbuborékok a bõr stimulálásával pozitívan hatnak az idegrendszerre, a bõrön át felszívódva pedig gyógyszerként hatnak. Az enyhe radioaktív hatás csillapítja az ízületi fájdalmat, tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást, serkenti a vérkeringést, a testi mirigyek mûködését, minek eredményeképpen javítja a közérzetet. Azáltal, hogy fokozza a csontképzõ sejtek mûködését, segít felvenni a harcot a reuma ellen.

2. a A víz egyéb tényezõi
A víz állandó áramlását a forrásból feltörõ víz biztosítja. Ez az állandó enyhe testmasszázs élvezetessé teszi a fürdõzést. A víz által kifejtett hidrosztatikai nyomás a lábból a test felsõbb részeibe préseli az érben lerakódott salakanyagokat, ezáltal javítja a beteg trombózis utáni állapotát. A fürdõzõ a víz felhajtó ereje hatására könnyebbnek érzi magát, olyan tornagyakorlatok elvégzésére is képes, amelyekre a szárazföldön nem. A vízi torna kiválóan fejleszti a sorvadt izmokat.

3. A hévízi iszap
A tó tõzeges talajon képzõdött. A feltörõ forrásvíz a tõzegrétegen áttörve keveredik a forrás radioaktív iszapjával és a világon egyedülálló kevert gyógyiszapot képez. A tó Lótusz-öble természetes taposófürdõ. Ha a radon-tartalmú iszapban lépkedünk, az jó hatással van az ízületeinkre.

4. A levegõ
A nagy vízfelület hõkisugárzása és a növényzet párologtatása következtében gyakori a tó fölötti ködképzõdés. Ha ezt a gyógyító anyagokkal teli vízpárát belélegezzük, Hévíz ránk gyakorolt gyógyító hatása megsokszorozódik. A radioaktív anyagok a tüdõbe jutnak, majd az idegpályákhoz kötõdve fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki.

5. Az éghajlat
Hévíz mikroklímája egyedülálló az országban. Mivel a tó folyamatosan meleget sugároz ki magából, ezért az idõjárás kiegyenlítettebb, mint Magyarország bármely más területén. A nyár melegét a tó elviselhetõvé hûsíti, a tél a víz fûtõ hatása miatt enyhe. Hévíz évi középhõmérséklete: 11, 2 C. Az éghajlat mediterrán jelleget ölt. A felsorolt tényezõket az orvosok beépítik a betegek 2-3 hetes gyógykúrájába.

A fürdõzés hatását (6.) elektromos kezelések, hagyományos gyógyszeres kezelés, (7.) súlyfürdõ, (8.) iszappakolás és masszázs teszi komlexszé.

6. Az elektromos kezelés
A galván típusú kezelést fájdalomcsillapító és vérkeringést fokozó hatása miatt kedvelik. A kúra során az áram hõhatását használják fel. Az iontoforézis - kezelés során gyógyszert juttatnak be a szervezetbe, így csökkentik a fájdalmat és a gyulladást.

7. A súlyfürdõ
A beteg hónaljánál megtámaszkodva, nyakánál felfüggesztve pihen a vízben. Derekára és a bokájára súlyokat erõsítenek, így a gerincoszlop megnyúlik, a gerincfájdalom csökken. A kezelés hatására a porckorongsérv jó eséllyel gyógyul.

8. Az iszapkezelés
Az iszapban a tó gyógyhatása koncentráltan van jelen. A beteg testrészre helyezett meleg iszap páratlan mértékû vérbõséget okoz, ezáltal a segíti a salakanyagok ürülését, csökkenti a gyulladást: mozgásszervi-, ortopédiai-, neurológiai-, belgyógyászati- és nõgyógyászati betegségekre kiváló gyógyír.

Hévíz földje már a kõkorszakban is emberek által lakott terület volt, melynek egyik bizonyítéka az itt talált átfúrt kõbalta, de errõl tanúskodik a vonaldíszes kerámiakultúra számos emléke is. A Kr. E. 2000. körül a környék népessége jelentõsen megszaporodott.

A hajdani római jelenlétet oltárkövek, pénzérmék, freskók idézik. A Római Birodalom bukása után egészen az Árpád-korig Hévíz a melegvizet a bõr kikészítésére használó tímármesterség virágzó központja lett. A honfoglaló magyarság a tó-környéki lakosság mellé telepedett. A XVI. század környékén a török jelenlét is állandóvá vált.

Hévíz fürdõvé válását Gróf Festetics Györgynek (1755-1819) köszönhetjük, aki kiírtatta a tó körüli bozótot, a fürdõzõknek pedig öltözõfülkéket építtetett. A “csodatévõ” fürdõ híre ezután gyorsan eljutott hazánk távolabbi részeibe, minek következtében betegek ezrei zarándokoltak szekereken, kocsikon a faluba gyógyulást remélve.

II. Festetics György még többet tett a fürdõhely kiépítéséért. Elrendelte a Zalavári-hát fásítását, egy nagy park telepítését. Dolgozói vendégépületeket létesítettek a látogatóknak. A tó fölé fürdõkamrákat, öltözõkabinokat emeltek. 1866-ban elsõ osztályú törökfürdõt nyitottak meg a nagyközönség elõtt.

A fürdõkomplexum jellegzetes, kéttornyú bejárata a 19. század elején épült. Ekkor készült el a Hévízi Szanatórium és Gyógyszálloda is. Vendégfogadók, éttermek és villák kezdtek gombamód szaporodni. Trianon után Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõhelyévé nõtte ki magát. Miután 1948-tól állami tulajdonba került, a szakszervezeti üdültetés egyik színterévé vált. Évente 16 000 vendéget fogadott.

1986-ban a tófürdõ jellegzetes faépületei leégtek. Az állam finanszírozásával azonban hamarosan megkezdték az újjáépítési munkálatokat, így az új épületet a nagyközönség már három évvel késõbb használatba vehette. A demokrácia új lendületet adott a fürdõ és a környék fejlõdésének. 1992-tõl a HUNGUEST RT. kezeli ezt a hatalmas üdültetési vagyont. Modern, európai színvonalú létesítmények, szállodák és szolgáltatások települnek a tó mellé.

Az UNESCO a világ legnagyobb vízfelületû melegvizû gyógytavát és környékét 1993-ban védetté nyilvánította. A tó gazdag élõvilággal rendelkezik. A moszatok és algák jelenléte hozzájárul a víz gyógyerejéhez. A mikromonospórák a gyógyiszap kialakításában játszanak szerepet. A tóban található különleges baktériumtörzsek antibiotikus (gyulladáscsökkentõ) hatást kölcsönöznek a víznek.
A tündérrózsa a tó õsi lakója. A növénynemesítõk nagy erõfeszítéseket tettek azért, hogy meghonosítsanak néhány egzotikus vízirózsa típust. Ez egy esetben, a Kelet-Indiai vörös tündérrózsa esetében sikerült is. A növény illatos, 5-7 cm nagyságú, tûzpiros virágai a víz felületét ékesítik. A rózsákon nyáron szitakötõk, lepkék tanyáznak.
Csigafajok, halfajok, különleges békák (kacagó béka), vízisiklók élnek és szaporodnak itt. A vízi cickány megtizedeli a halállományt, de ez így természetes. A hideg elõl télen bütykös hattyúk menekülnek Hévízre.

Az emberek nagy része azért érkezik a városba, hogy részesüljön a víz gyógyító hatásából. A város évente kb. 120 000 vendéget fogad, de ez a szám évrõl-évre emelkedik. A látogatók 40 százaléka külföldi: francia, holland, svájci, angol és svéd. Ausztriából, Németországból rendszeresen érkeznek turistacsoportok Hévízre.
Látogassa meg Ön is nemzeti kincsünket, a Hévízi tavat, ahogy ezt számos híres ember (Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lõrinc, Illyés Gyula, Göncz Árpád, a dalai láma) is megtette! Ne felejtse, amit a helyiek állítanak: nincs olyan vendég, aki úgy távozik Hévízrõl, hogy az ott töltött idõ alatt nem történik vele semmi kaland, vagy szerelmi történet! Márpedig nem zörög a haraszt, ha nem fújják…

(travelforum)

2005.07.28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Hévíz, a viziváros

Legfrissebb magazinok