Siófok

MAGAZINOK > UTAZÁS > Magyarország > Siófok

t: 6312

A mai város története hosszú időkre vezethető vissza. A Siófokhoz közeli Ságvár határában, a Likas-dombon kb. 18 ezer éves őskőkori leleteket találtak. Ezután is folyamatosan lakott volt a vidék. Honfoglaló őseink 900 táján itt is megtelepedtek - erre egy balatonkiliti lelet utal.
A legrégebbi magyar nyelvemlékben, a tihanyi apátság alapítólevelében találkozhatunk először írott formában a tóból kivezető folyócska nevével. A róla elkeresztelt Fok falut egy 1137-es adóösszeírás említi. Hídja és vámja a torkolat közelében volt, utóbbi a mai Széchenyi-híd környékén működött.
Az átkelőhelyet sokáig a pannonhalmi apátság, Fok helységet pedig a tihanyi apátság birtokolta, templomát Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték.

Szigetvár elfoglalása után a Dél-Dunántúl fokozatosan került török kézre, Fokot 1552-ben vették birtokukba. A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán híres Sió-védelmi vonala húzódott itt, egyik végén a foki erődítmény, a másikon a simontornyai vár, köztük a hídvégi és az ozorai földvárak. A Rákóczi-szabadságharc után a vár jelentőségét elvesztve teljesen megsemmisült. A település az ezt követő időkben jelentéktelen halászfaluként tartható számon.

1810-ben az Erdély-Adria gyorspostakocsi-járat már áthaladt a településen. Ugyanebben az esztendőben kezdődtek a tizenöt évig tartó vízszabályozási munkák, melyek nemcsak munkalehetőséget biztosítottak az itt élők számára, hanem több mint ötvenezer hold földterület is keletkezett azáltal, hogy a vízszintet - Beszédes József tervei alapján - egy méterrel csökkentették.
1861-ben adták át a forgalomnak a déli vasútvonalat, melynek siófoki állomásán két évvel később állt meg az első, menetrend szerinti vasúti szerelvény. Ez jelentős fellendülést hozott a település életében, hiszen a füredi fürdőforgalom egy része is ide tevődött át. 1863-ban adták át a Sió-zsilipet, melynek faszerkezete 1891-ig szolgálta a vízszintszabályozást.

A Kisfaludy gőzös 1865-től naponta már kétszer kötött ki az új, mólókkal védett hajókikötőben. Ez az esztendő hozta meg a mezővárosi rangot, hiszen az 1500 lelket számláló helység országos vásártartási jogot kapott. 1866-ban Végh Ignác 12 évre szóló fürdőbérleti szerződést kötött a veszprémi káptalannal. Bár elég drága volt az itteni fürdőélet, az itt nyaralók száma mégis évről évre nőtt.

A Balaton a vízi sport kedvelőinek paradicsoma

1872-ben Festetics Pál kezdeményezte azt, hogy a tehetősebbek ne a méregdrága külföldi nyaralóhelyeken költsék el pénzüket, hanem Siófok épüljön színvonalas gyógyfürdővé, és itthon nyaraljanak a pihenni vágyók. Tervei anyagi okok miatt nem válhattak valóra. 1878-ban azért elkészült az első fürdőház, mely nyolcvan kabinnal, százszemélyes társalgóval, emeletes kilátószobával, svájci stílusban épült. Az épület feliratáról - "Magyar Tenger" - terjedt el a legnagyobb tavunk máig is élő elnevezése.
A káptalani földeket 1885-ben kezdték felparcellázni. A táj megkapó szépségére utal, hogy az első tulajdonosok között sok festőművész volt.
A leghíresebb nyaralóépíttetők közül Than Mórt, vagy Zichy Mihály vejét, Flesh Tivadart említhetjük.

Glatz Henriknek, a Franklin Kiadó megalapítójának a kezdeményezésére 1891 áprilisában alakult meg a Siófok Balatonfürdő Részvénytársaság.
Az rt. megvásárolta a káptalantól a fürdőjogot, feltöltötték és kialakították a vízparti 60 holdas fürdőterületet, megépítették a kor minden igényét kielégítő Sió és Hullám Szállodákat, vendéglőt, kávéházat, korzót.
Két év munkája után 1893-ban adták át rendeltetésének a fürdőtelepet, abban az évben, amikor hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították Siófokot.
A pezsgő fürdőélet kulturális és sporteseményekkel párosult. Színház, 1500 főt befogadó lelátójú lóversenypálya épült, megkezdődtek a rendszeres Balaton-átúszások, teniszversenyek. Itt rendeztek az országban először vízilabda-mérkőzést. Villák sokasága épült fel, az egyre rangosabb nyaralóvendégek között tartjuk számon Jókait, Krúdyt is. A nagyléptékű fejlődés együtt járt az új fürdőintézmények, fürdőtelepi strandok, szállodák építésével.

Az első világháború után a legkegyetlenebb dunántúli megtorlások színhelye volt Siófok. 1919 augusztusában valamennyi nagyobb magánvilla és szálloda börtön, laktanya vagy tiszti szállás volt.
A konszolidáció után 1921-ben irodalmi, tudományos és művészeti egyesületként alakult meg Budapesten a Balatoni Társaság, amely a Balaton-kultusz szószólójaként tevékenykedett. Elnöke József Ferenc főherceg volt, társelnöke Herceg Ferenc. Fővédnöke Festetics György herceg, a védnökök közt volt Bethlen István miniszterelnök és Hóman Bálint kultuszminiszter is.
A Balaton közüggyé vált, több más közegyesület is a zászlajára írta a Balaton fejlesztésének ügyét, amelynek országos irányítója az 1929. évi 16. törvénycikk alapján a Balatoni Intéző Bizottság lett. Ebben a nehéz időben is tovább folytak a parcellázások, a gazdasági válság Siófokon nem nagyon éreztette hatását. A háborús visszaesés azonban nem maradt el, drasztikusan csökkent évről évre a fürdővendégek száma.

A második világháború harcai két hónapig folytak a hadászatilag fontos helyen. Nagy károk keletkeztek a szállodákban, az éttermekben, cukrászdákban, parkokban és a fürdőépületekben, a part menti nyaralókban. Felrobbantották a vasúti és a közúti hidat, károk keletkeztek az itt horgonyzó hajóállományban is, már amelyik nem süllyedt el, nem robbant fel.

Az új rend a dolgozók üdülőközpontjává tette Siófokot. Csodaszámba ment az újjáépítés üteme, 1947. június elején már tízezer vendég érkezett ide. Tíz évvel később 114 szakszervezeti üdülőt tartottak nyilván. Az 1960-as években nagyszabású szállodaépítések kezdődtek. A Vénusz, a Napfény, a Balaton, a Lidó és a Hungária után 1965-ben megnyílt a legnagyobb, a tizenhárom emeletes Európa Szálló. Azóta is sorra nyílnak az újabb szállodák, vendéglátóhelyek.

A település 1968. december 31. óta város.
A városrendezési tervek szerint bővítették az általános, a közép- és a zeneiskolát. Áruházat, új mozit, sportközpontot építettek. Átadták a 400 ágyas kórházat, 1976-ban megnyitották az új Művelődési Központot és könyvtárat.
A siófoki vasútállomástól, a város központjától északi irányban a Balaton-partra jutunk. A városhoz tartozó 17 km hosszú partszakasz a Balaton-parti települések közül a leghosszabb. A parton keleti irányban a szállodasornál kezdődik az Aranypartnak nevezett rész. Ligetes sétányai, patinás villái, hatalmas területű szabad strandja az, ami a turistákat idevonzza. Folytatásában Szabadi-fürdő, majd Szabadi-Sóstó található. Nyugat felé indulva Széplakra jutunk, ahol már az Ezüstpartnak nevezett szakaszon járunk.

(vendegvaro)

2005.07.13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Siófok

Legfrissebb magazinok