A Legfelsőbb Bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy a sok esetben reklámcélokra hasznosított p2p hálózatok működtetői meg sem próbálják korlátozni a kalózmásolatok terjedését, sőt, a kalózok munkáját megkönnyítő szoftvereik népszerűsítésével egyenesen hozzájárulnak a törvénytelen cselekedetekhez. Ily módon felelősségük egyértelműen megállapítható, de csak akkor, ha bebizonyosodik, hogy az adott vállalat a kalózmásolatok letöltésének lehetőségét is saját szoftverének népszerűsítésére használta fel. Ezt az ügyben eljáró testület lesz hivatott eldönteni.
A hivatalosan a Metro-Goldwin-Mayer Studios Inc. és a Grokster között zajló perben tehát a kiadók melletti döntés született, amely egybehangzó vélemények szerint rendkívül súlyos következményekkel járhat a p2p hálózatokra nézve. A fejlesztők felelősségét kimondó döntés ugyanis hosszas jogi küzdelem után lehetőséget ad a nagyobb kiadóknak, hogy újabb perek útján kényszerítsék térdre a Groksterhez hasonló vállalatokat, azon az alapon, hogy ezen vállalatok tudatosan segítik elő az illegális másolatok terjesztését, tetemes károkat okozva ezzel a szerzői jogok tulajdonosainak. Ez pedig azt jelentené, hogy az egykor oly népszerű Napster, majd számos népszerű BitTorrent tracker oldal bezárása után a hagyományos p2p hálózatok sem kerülhetik el sorsukat.
Nem kell azonban a fájlcserélgetés teljes visszaszorítására irányuló hadjárattól tartanunk. A kiadók ugyanis minden valószínűség szerint nem ellehetetleníteni, hanem felhasználni kívánják a p2p hálózatokat, amit többek között a Grokster és a Sony BMG közös projektje, valamint a Peer Impact néven indult kezdeményezés is mutat. Kérdés, hogy ez mennyiben hatja majd meg a felhasználókat, és sikerül-e a kiadóknak legális keretek közé szorítaniuk azt a technológiát, amely - a világháló adta lehetőségeket kihasználva - éppen a decentralizáltságra, a szétszórtságra épít.
(SG)