HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Kísérleti stádiumban van a Napkemence

t: 2799

Kísérleti stádiumban van a Napkemence

Az évek óta napirenden lévő, Iter névre keresztelt projektért Japán és Franciaország verseng. A tét óriási, hiszen nem kevesebb, mint 2,5 billió forintnak megfelelő összegbe kerülő beruházásról van szó - no meg a presztízsről, amelyet az első ilyen jellegű erőmű megépítése jelent. A hatalmas összegre való tekintettel a megvalósítás csak nemzetközi összefogással képzelhető el.

Ehhez képest a pénzt adó konzorciumban összeállt országok évek óta élesen megosztottak a helyszínt illetően. Míg kezdetben csak a szokásos lobbizás folyt, addig 2003 tavaszán élessé vált a vita, miután az iraki háborút ellenző francia magatartás láttán felbőszült Egyesült Államok nyíltan Japán mellé állt. Azóta két tábor néz farkasszemet egymással: az Európai Unió, Oroszország és Kína a dél-franciaországi Cadarache-t pártolja, míg Japán, Dél-Korea és a Egyesült Államok a szigetországi Rokkaso mögött sorakozott fel.

A fúziós erőmű elvét már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták. Lényege, hogy a hagyományos atomerőművel ellentétben nem atommagok hasításával, hanem egyesítésével (fúziójával) termel energiát - méghozzá hatalmas mennyiségben. Három palack víz és három öklömnyi terméskő annyi energiát szolgáltat, amennyi egy éven át fedezné egy négytagú család szükségletét.

A fúziós erőmű alapanyaga a hidrogén két megjelenési fajtája: a deutérium (nehézvíz), amely tengervízben bőségesen áll rendelkezésre, és trícium, amely terméskövekből nyerhető ki. Az erőmű lelkét képező fúziós kamrában 100 millió fokra - a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet mintegy ötszörösére - hevítik a hidrogént. Ennek hatására a hidrogénionok hélium atommagokká alakulnak át, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Egy gramm hidrogén ugyanis annyi energiát szolgáltat, mint 11 tonna szén.

Az Itert kísérleti reaktornak szánják, amelyben 35 éven át tanulmányoznák szakemberek a magfúziót. Az első olyan fúziós erőművet, amely ipari méretekben termelne áramot, 2050 előtt aligha fogják üzembe helyezni - írta a Der Spiegel.


(hirado)

2005.06.03

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok