Olaszország- Történelem, kultúra

MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Olaszország- Történelem, kultúra

t: 1884

Történelem

Olaszország területe már az i.e. első évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, görög telepesek pedig a félsziget déli részét hódították meg. A mai főváros területe is etruszk uralom alatt állt. Róma alapítása is ezen időszakra esik (i.e. 753). Később a mai Lazio (Latium) lakói jutottak döntő szerephez, akiknek fővárosa Róma volt, az i. e. II. századra egész Itáliát meghódították. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a római birodalom területe folyamatosan növekedett. A legnagyobb császár uralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott. 330-ban a római birodalom kettészakadt Kelet-római és Nyugat-római Birodalomra. 476-ban a Nyugat-római Császárságot megdöntötték a germán törzsek. Ezután bomlott a félsziget területe különböző fejedelemségekre, hercegségekre, független városállamokra. A félsziget déli része először a Keletrómai Császárság, később az arabok, majd a normannok uralma alatt állt. Észak-Itáliában a longobárdok telepedtek meg, őket a frankok követték, később pedig a Német-római Császárság része lett a félsziget északi része.

A középkorban már a francia királyok is versengtek a területért. Ez időben terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is, aki a középkor elejére Közép-Itália jelentős részét uralma alá vonta. Ekkor vált nagyhatalommá Velence is. A XVI. század végére azonban Velence hanyatlásnak indult, a félsziget középső részén két jelentősebb hatalom létezett: a Toscán Hercegség és az Egyházi Állam. A félsziget déli részén már a XI. században a német-római császároké, később pedig az Anjou-királyoké volt a hatalom. Őket követték a spanyol Aragóniai-ház királyai, a Habsburgok spanyol ága, az osztrák Habsburgok, majd a Bourbonok spanyol ága. Napóleon a XVIII. század végétől 1815-ig az egész félszigetet uralta. Napóleon bukása után az osztrákok megszerezték Lombardia és a Velencei Köztársaság területét. Már ebben az időben megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést a Habsburg Monarchia és a pápaság nem támogatta. Az egyesítésért folytatott harcokban döntő szerepe volt Garibaldinak, aki vörösingeseivel felszabadították a félszigetet a franciák és az osztrákok uralma alól.

Az egységes Olaszország 1861-ben alakult meg II. Viktor Emánuel uralma alatt. Velence csak 1866-ban került az olasz államhoz. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg. Ekkor vonult a pápa a Vatikán területére. 1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak a lateráni szerződésben egyezségre jutnia, melyben az olasz állam elismerte az Egyházi Állam függetlenségét. Az I. világháborúba Olaszország – megszegve a korábban kötött szövetséget – az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be. Ezzel 1919-ben megkapta a korábban Ausztriához tartozó Dél-Tirolt, valamint az Isztriai-félszigetet. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított. Olaszország 1940-ben belépett a II. világháborúba. A szövetséges csapatok 1943-ban kezdték meg Szicília felől előrenyomulásukat. A háború befejezése után az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. A II. világháború utáni párizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az 1960-70-es években indult meg az ország fejlődése.

Kultúra

Olaszország lakóinak zöme római katolikus vallású és nemcsak papíron, hanem gyakorolják is vallásukat. A vallási ünnepeket szigorúan megtartják, melyek többsége munkaszüneti nap is egyben. A nem munkaszüneti nappá nyilvánított vallási ünnepek közül említést érdemelnek a következők: Március 19. – Szent József napja; Június 29. – Szent Péter és Pál napja; Pünkösd; Szentháromság napja; a települések védőszentjeinek ünnepe.

Ünnepek
Mivel az ország lakosságának majdnem teljes egésze katolikus vallású, ezért az ünnepek zöme is egyházi vonatkozású és a legtöbb egyházi ünnep munkaszüneti nap is egyben.
Január 1. Újév
Január 6. Vízkereszt
Húsvét Húsvét hétfő
Április 25. A felszabadulás ünnepe
Május 1. A munka ünnepe
Június 2. A köztársaság kikiáltásának évfordulója
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, olaszul: Ferragosto
November 1. Mindenszentek
December 8. Mária szeplőtelen fogantatása
December 25. és 26. Karácsony

Kulturális események
Olaszország legtöbb vidékén fennmaradtak a középkorra visszanyúló események, amelyek ma is nagy tömegeket vonzanak. Ezek közül a legismertebbek a következők:
Január 6. Vízkereszt: Karneváli felvonulások a városokban
Február Karnevál a legtöbb városban
Velencei karnevál
Május 1. Május 1-jei ünnepség (Assisi)
Július 3. vasárnapja Redentore (Velence)
Július 2. és augusztus 16. Palio (Siena)
Augusztus utolsó vasárnapja Szaracén játékok (Arezzo)
Szeptember első vasárnapja Regata Storica (Velence)
Szeptember 16. Palio (Asti)
Október első és második hétvégéje Gesztenyefesztivál (Soriano)

Emberek
Aki először jár Olaszországban, biztosan feltűnik neki a nagy hangzavar, ill. a hangoskodás. Az olaszokra jellemző a hangos beszéd és a beszédet kísérő gesztikulálás. Általánosságban azonban az olaszok vendégszerető, kedves emberek. Az északiak kicsit ugyan zárkózottabbak a délieknél, akik nagyon segítőkészek mindenben.

Gasztronómia
Olaszország a tészták hazája. Több mint 1000 féle tésztát gyártanak. Nálunk a legismertebbek a spagetti, makaróni, lasagne, tortellini, pizza különféle szószokkal. A tésztákat az olaszok előételként fogyasztják. De az olasz konyha természetesen nem csak tésztákból áll. Híres a minestrone (leves), kedveltek a tenger gyümölcseiből készült ételek. Desszertként nemcsak édességet, hanem sajtot is szívesen fogyasztanak. Olaszországban feltétlenül meg kell kóstolni az igazi olasz fagylaltot is, illetve a kávét is, amelyet számtalan variációban készítenek. A borok közül legismertebb a Toscanában termesztett chianti.

(utazona.hu)

2005.05.15

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Olaszország- Történelem, kultúra

Legfrissebb magazinok