1972. november 16-án született meg a földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: az UNESCO Világörökség Egyezménye. Az Egyezmény olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára.
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságát 1999-ben hívta életre egy miniszteri
rendelet:
6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról
2002. óta hazánk, a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet.
Kulturális kategória:
*Budapest - a
Dunai partok , a Budai Várnegyed (1987)
*Budapest -
Andrássy út (2002) - Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte
Sugárút, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út a lovak patáit kímélendő fakockás borítású volt.
*
Hollókő - ófalu és környezete (1987) – A „Palócföld” szívében meghúzódó kis falu, a táj és építészet különleges harmoniájával.
*Ezeréves
Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
*
Hortobágyi Nemzeti Park- a Puszta - kultúrtáj (1999)
*
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
*
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (Ausztriával közös - 2001)
*A
tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
Természeti kategória:
*Az
Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Szlovákiával közös - 1995)
2011. évi LXXVII. törvény a
világörökségről
Megőrzési állapotjelentések –
Hírek
Világörökségi
lista
Bartha Kata