HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > IT > Internet > Az évtized legfontosabb pillanatai a neten

t: 2072

Az évtized legfontosabb pillanatai a neten

A Google a tőzsdére megy
2004-ben lépett be a Google a tőzsdére, 85 dolláros részvényárfolyammal (2007-re ez elérte a 700 dollárt), a részvénykibocsátással 1,7 milliárd dollárt belapátolva a cég számlájára. Ez volt az a pont, ahol mindenki számára végképp nyilvánvalóvá vált: az internet túlélte az ezredforduló nagy dotkom-összeomlását, és az online biznisz nemcsak spekuláció és divathóbort. Jelzés volt a pénzvilág számára, hogy az online üzlet felnőtté vált, és egyben ezzel a húzással vált a Google az internet és a mindennapi élet olyan meghatározó szereplőjévé, amilyennek ma ismerjük.


A közösségi oldalak diadalmenete
Facebook és Twitter - Amerikában sokaknak ez a két oldal jelenti gyakorlatilag az internetet (ahogy itthon is van egy olyan réteg, akik az Iwiw miatt fizetnek elő az internetre, és aztán kizárólag azt látják és használják). A közösségi oldalak valamikor 2007-ben lettek észrevétlenül a mainstream média megkerülhetetlen részei, gyökeresen megváltoztatva az online kommunikációt, kapcsolatépítést és szórakozást. A Facebookon már most fenn van a világ összes internetezőjének nagyjából negyede-ötöde, és egyre többen vannak, akik évszázados jelentőségű kommunikációs forradalomnak tartják a közösségi oldalak jelenségét. Tulajdonképpen nem is tűnik annyira irreálisnak az a jövőkép [1], hogy az internet egy nagy Facebook-szerű közösségi hálóvá fog átalakulni a jövőben.


A telefon a netre költözik
Ahogy az iTunes a zeneboltok között, úgy a Skype a telefontársaságok világában nőtte túl [2] összes hagyományos vetélytársát, és lett 2008-ra piacvezető a nemzetközi hívások területén a világ összes telefonos cége között. Az internetes hangátvitelhez nem kell semmilyen extrém technika, így ahogy a sávszélesség növekedése, és az olcsó internetkapcsolatok elérték a kritikus tömeget, az online telefon berobbant, és vitte a bankot. A Skype-ot sokan a telefon újrafeltalálásának tekintik, ami a rugalmasságával, olcsóságával és technikai lehetőségeivel (videotelefonálás) nemcsak a vezetékes telefonok világát rengeti meg, de lassan a mobilcégek is elkezdhetnek aggódni a 3G, és a mobilokba költöző VoIP-kliensek miatt.


A videomegosztók forradalma
2006-ban a Google 1,6 milliárd dollárért vásárolta fel a feltörekvő videomegosztót, a YouTube-ot. Sokan teljesen hülyének nézték a céget emiatt, de az azóta is veszteséges(nek sejtett) [3] szolgáltatás teljesen átalakította az internetezési szokásokat. Az internetezők háromnegyede néz rendszeresen online videókat; tulajdonképpen ma már az internet legalább annyira szól a videomegosztókról, mint mondjuk az emailről. A YouTube felforgatta a popkultúrát, a médiát, és az egész netet: beágyazott videók nélkül nem létezhet magára valamit adó oldal. És akkor a YouTube sikere nyomán elindult trendről, az online tévékről, Huluról, Netflixről nem is beszéltünk.


A web elszakad a számítógéptől
Bár a tesztünk [4] azt mutatta, hogy a net elszakadása a számítógéptől még elég korai szakaszban tart, az biztos hogy a jelenség elkezdődött, nagy hatású lesz előbb-utóbb, és az is, hogy az iPhone megjelenése jelentette ebben a legfontosabb lépést. Az iPhone mindennapi eszközzé tette az okostelefont, hétköznapivá a mobilról internetezést, és nagy szerepe volt abban, hogy megszülessen az Android, és ma már szinte minden telefon netképes legyen. Elemzők szerint a következő évtizedben egymilliárd olyan új júzer kapcsolódik majd az internethez, akik valamilyen mobileszközzel érik el a netet először, számítógép helyett.


A Wikipedia megjelenése
Bár a Wikipedia megbízhatósága állandó viták tárgya [5], az tagadhatatlan, hogy nemcsak az internet egyik legnagyobb látogatottságú, de az egyik leghasznosabb oldala is (és néha hihetetlenül szórakoztató [6] is tud lenni, ami egy lexikontól legalábbis meglepő). A konkrét weboldalnál a maga több millió szócikkével és több száz nyelvi kiadásával együtt sokkal fontosabb, hogy a Wikipedia megteremtette a wiki fogalmát, és a közösség által együtt szerkesztett online tudástárak és adatbázisok azóta is burjánzanak a neten, minden szubkultúra saját kis enciklopédiát [7] gyárt magának. A wiki-jelenség mutatta meg az internet igazi hatalmát, és a közösségek erejét.


Az igazi online kereskedelem beindulása
Az online kereskedelem sokáig azt jelentette (és Magyarországon még ma is jórészt azt jelenti), hogy egy weboldalon lehet válogatni, leadni a rendelést, aztán a cuccot házhoz szállítják, és fizetünk. Az iTunes [8], az App Store [9] vagy éppen a Steam [10] sikere viszont azt mutatja, hogy lehet az egészet, ahogy van, online intézni. A fizetős letöltésekben sokáig nem hitt senki, aztán tessék: jövőre [11] már több zenét fognak online boltokból letölteni, mint cédén megvenni.


Az internet a politika színterévé válik
Az internet és a politika közeledésének első jele kilóg az évtizedből: 1998-ról, és a Monica Lewinsky-botrányról van szó, amit nem valamelyik nagy amerikai lap oknyomozói, hanem egy blogger, Matt Drudge robbantott ki. A nagy lépés azonban mégis a 2008-as elnökválasztás volt, amit sokak szerint egyenesen az interneten nyert meg Barack Obama, kommunikációs csatornaként, és támogatók gyűjtésére is sosem látott hatékonysággal használva fel a netet. A politikai kommunikáció arcát az online kampány nagyjából olyan mértékben alakította át, mint negyven éve a tévé. Szintén a politika és a net kapcsolatához tartozik, de egész más irányból a 2009-es iráni választás, ahol a visszaélésekről és zavargásokról a szigorú cenzúra miatt a Twitterről értesült a világ.


Fájlcserélők felemelkedése és bukása
A fájlcsere forradalma még az ezredforduló előtt kezdődött (1999 nyarán jelent meg a Napster), de az egyre fejlettebb hálózatok elterjedése és a médiacégek kétségbeesett háborúskodása a fájlcserélők ellen csak az utóbbi pár évben teljesedett ki igazán [12]. Amikor túl nagyra nő egy fájlcserélő rendszer, mindig sikerül kinyírni (a legutóbbi áldozat a Mininova, a következő meg talán a Pirate Bay lesz), de egyre újabbak jönnek. A torrentezők egyes becslések szerint az internet adatforgalmának negyedét-harmadát adhatják, és ennek nagy része a jelenlegi szerzői jogi viszonyok szerint totálisan illegális. Hogy emiatt a technikai fejlődés tükrében kissé elavult szerzői jogokat kéne újragondolni, vagy tűzzel-vassal [13], milliós büntetésekkel és internetmegvonással büntetni a felhasználókat, jó kérdés, és az évtized eddig túlnyomórészt rossz válaszokat adott rá.

index

2009.12.04

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok