HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Amszterdam, a szabad város

t: 1874

Amszterdam, a szabad város

No nem kell rosszra gondolni, nem elsősorban a híresen-hírhedt vigalmi negyed – ahol apró fülkéik kirakataiban kelletik magukat a világ legkülönbözőbb tájairól való fehér bőrű, csokibarna vagy éppen ébenfekete lányok – férfiemberre tett, nehezen tagadható hatásának tudható ez be (a tarifák 20 és 50 euró között mozognak), még csak nem is a több száz coffee shopnak, ahol 10-15 euróért legálisan juthat hozzá a 18 éven felüli az apró nejlontasakba csomagolt néhány grammnyi bódító szerhez.

Nem csoda, hogy itt mindenki maga csavarja-pödri a cigarettáját (a jointot) – és nem is mindig csak dohánnyal tölti meg. Mindazonáltal az már nem fér bele a holland polgár protestáns ember etikájába, hogy akár a barátját is megkínálja cigarettával. Ugyanakkor olykor egy alkalmi ismeretség is elég ahhoz, hogy a holland, aki szimpatikusnak talál, saját lakását engedje át amszterdami napjaidra.

A várost keresztül-kasul átszelő csatornák (a legnagyobb a folyónyi Amstel) és az azok partján épült megannyi egyforma, két-három emeletes, kis ablakos németalföldi házak, amelyek olyan keskenyek, hogy a bútorokat a homlokzatra rendszeresített csörlővel húzzák föl, az első pillanatban elbűvölik az embert.

Ne sajnáljuk a pénzt (10-12 euró) egy vízibuszos városnézésre, mert akkor láthatjuk a világ legnagyobb magánmacskaházát, amit egy hóbortos öregasszony üzemeltet egy uszályon, 50-60 szabadon csámborgó nyávogóval.

Anna Frank és szüleinek egykori háza előtt is elmegy a hajó; a lakásban, ahol a nácik elől családjával bujkáló kislány naplóját írta, ma múzeum működik. A hajókirándulás során érintjük a tengert is, közelről csodálkozhatunk rá a gazdagok lélegzetelállító jachtjaira, távolabb, a teherkikötőben pedig a hatalmas óceánjárókra, tankerekre.

Ha megéhezünk, a majonézes sült krumplihoz (nemzeti utcai eledel) isteni sajtokat kapni a Neumarkt téren, ami különösen akkor praktikus, ha a kőhajításra lévő Shelter keresztény youthhotelben van a szállásunk. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlható: a 15 euróért még reggelit is adnak. Igaz, a Holiday Innben is jár a szobához reggeli, de ott 190 euróért. Ebből is kitalálható, hogy egy középkategóriás, háromcsillagos hotelben 60–90 eurót kóstál a szobaár.

Külön-külön bármelyik előbb felsorolt „különös ismertetőjel” elég lenne, hogy érdekessé-izgalmassá-pikánssá tegyen egy várost, csakhogy ez Amszterdamban mind együtt van meg. És akkor még nem beszéltünk a 90-es évek legnagyobb focicsapatáról az Ajaxról (és pazar, fedett stadionjáról) vagy Amszterdam másik jelképéről, Van Goghról, akinek levágott fülű képe ott van minden második képeslapon és szuvenír-pólón. A szerencsétlen sorsú művész, aki életében egyetlen képet sem adott el, ma alighanem a leggazdagabb amszterdami (és flamand) polgár lenne, beleértve a várost (és az Ajaxot is) gazdaságilag uraló gyémántbánya- és gyémántcsiszoló-konszernek tulajdonosait is. Az Ajaxról a zakót kapott Fradi játékosok tudnának mesélni (1995-ben hat gólt kaptak), a város legnagyobb parkja mellett felépített Van Gogh- és a vele átellenben húzódó Rijks-múzeumról már kevésbé, mert amikor a Champions League meccsüket itt játszották, nem volt számukra betervezve a múzeumlátogatás. Igaz, a prostinegyed szemrevételezése sem.

Van Gogh hipermodern múzeumát könnyű megtalálni, ahogy egyébként Amszterdamban egy jó térkép segítségével mindent, hiszen a város kimondott előnye mondjuk Párizzsal vagy New Yorkkal (no meg persze Budapesttel) szemben, hogy gyalog kényelmesen bejárható. Ha valaki unja már a gyaloglást, a várost átszelő három-négy villamosjárat valamelyikét veheti igénybe, esetleg kerékpárt bérelhet. Biciklivel jár itt még a miniszterelnök is, ettől aztán Amszterdamban azt is könnyedén átélheti az ember, hogy milyen lehet a hanoi csúcsforgalomban defektet kapni. Ugyanis az itteni szakadt bringák leginkább a hatvanas évek magyar Csepeljeire emlékeztetnek.

Van Gogh-hoz és a múzeumba való bejutáshoz türelem és idő kell, mert itt mindig hosszú sorok kígyóznak. Érdemes a félfülű zseni (no meg a sorban állás) okozta expresszív sokk után a közeli Vondel parkban relaxálni. Akiben nincs annyi válallkozó kedv, hogy bekéredzkedjen egy laza slukkra a fémpipát körbe kínáló ópiumszívók közé, annak be kell érnie egy maga csavarta, esetleg fűvel spékelt spanglival. Vagy egy üveg Amstel sörrel.
Ha a turistának szerencséje van, még télen is kifoghat itt egy-egy szabadtéri etnozenei koncertet eredeti afrikai vagy latin-amerikai (leginkább suriname-i) zenekarral. Persze mindez nem kötelező, ahogy Amszterdamban semmi, merthogy ez város a szabadság (konzervatívabb megközelítésben a szabadosság) európai metropolisza. A hatvanas években a királyi palotával szembeni Dam-teret valósággal megszállták a hippik, de a királynőt ez egy csöppet sem zavarta. (Képzeljük el ezt mondjuk a Kossuth téren, a Parlament előtt…)

Érdekes, itt ezzel, mármint a szabadsággal senki sem él vissza. Ma békésen egymás mellett élnek itt a hippik, a punkok, a melegek és transzvesztiták, no meg a yuppie-k. Egyáltalában: itt tiszteletben tartják egymás másságát az emberek. Amszterdamban nehéz, vagy inkább lehetetlen feltűnést kelteni, holott rengetegen próbálkoznak vele. A magát portugálnak és egyetemi hallgatónak mondó dealer sem sértődik meg, amikor nem veszel tőle púderrel kevert speedet. Sőt, felajánlja, ha nem vagy kíváncsi a szex- vagy cannabismúzeumra, még kevésbé a Madame Tussaud helyi panoptikumára, szívesen elkísér a Rijks-múzeumba, és megmutatja neked, milyen szögből kell nézned Rembrandt Éjszakai őrjáratát, hogy megsejts valamit a zsenialitásából.

Meglehet, ott éppen üzletembereknek tetsző magyarok vitatkoznak majd fojtott hangon arról, hogy a nagy mester kortársainak Biblia-ábrázolásain melyik madonnának igézőbb a dekoltázsa. Búcsúzóul még egy képeslapot is ajándékoz neked a holland-portugál, rajta egy másik Rembrandt-festménynek, a Pulp doktor anatómiájának kubista-technicista feldolgozása. Feltéve persze, ha előtte meghívod egy poszthippi sörözőbe, ahol miközben a hangfalakból a Steppenwolf vadnak született szelíd motorosai rohannak a pusztulás felé, egy csillogó-villogó Harley Davidson karburátorából csapolják nektek a sört.

Tudnivalók Amszterdamról

- Amszterdam kb. 750 ezer lakosával Hollandia fővárosa, jóllehet a kormány székhelye Hágában van. A város történelme akkor kezdődött, amikor 1275-ben az Amstel folyó torkolatánál fekvő halászfalu vámszabadságot kapott.
- Amszterdamban enyhék a telek, és hűvösek a nyarak. Az óceáni éghajlatnak köszönhetően a legszárazabb időszak februártól májusig tart. A napi hőmérséklet ingadozása csekély. Az átlaghőmérséklet télen 5 Cº, nyáron 22 Cº.
- A várost négy párhuzamos, patkó alakú csatornagyűrű (gracht) osztja fel részekre. Ezek a Singel-, Herren- Keizers- és Prinsengracht csatornák, melyek közül a Singel fogja körbe a belvárost, a Prinsen pedig a legnagyobb, legkülső gyűrű. A gyűrűk vizét a derékszögben elhelyezkedő Amstel folyó táplálja.
- Hollandia nemzetközi repülőtere a Schiphol International Airport, amely 15 kilométerre található Amszterdam központjától.
- Közvetlen vonatközlekedés nincs Amszterdam és Budapest között, prágai vagy drezdai átszállással érkezhetünk az Amsterdam CS pályaudvarra. A teljes vonatút kb. 26-27 órát vesz igénybe. A menetjegy ára közelít a repülőjegyéhez.
- Ha autóval akarunk menni, a legkedvezőbb, ha Németországon keresztül megyünk Amszterdamba az E19, E35, E232, E22 autópályákon, majd az amszterdami kijáratot az A4-es autóutón érhetjük el, amely a várost Hágával és Rotterdammal köti össze. Kb. 3 órás hollandiai autóút után (díjtalanul) juthatunk be a fővárosba.
- Az Erzsébet térről a Volánbusz az Eurolines szervezetén belül üzemeltet főszezonban naponta egy járatot, főszezonon kívül pedig négyet hetente Frankfurt érintésével az Amstelstation buszállomásra. Az 1400 km hosszú úton a menetidő 22 óra.
- Amszterdam tömegközlekedését 17 villamosvonal, 3 metróvonal és számos buszvonal látja el. A metró és a villamos éjfélig jár, éjszakai buszok indulnak 30 percenként.


2005.04.27

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok