HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Júniusban indulhat a NASA Hold-szondája

t: 2745

Júniusban indulhat a NASA Hold-szondája

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) Hold-szondája készen áll a tervezett, június 17-i kilövésre és missziójára.

A szonda célja még több információt összegyűjteni a Hold pólusairól, és felderíteni a landolási helyszíneket az objektumra visszatérő emberek számára. A Hold-szonda a NASA „előőrs” missziója az űrügynökség, embereket az objektumra visszajuttatni szándékozó terveiben. Az emberes missziók 2020-ban indulnának az új Orion űrhajóval és az Altair landolási egységekkel.

A szonda társával, az LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) műholddal indul majd, amely a tervek szerint vízjég utáni kutatás céljából csapódik be az objektum felszínébe. Az LRO kilövését már számos alkalommal hátráltatta a zsúfolt felbocsátási ütemterv, ám végül zöld utat kapott, hogy júniusban, egy Atlas V rakétán útnak indulhasson. Hét készülékből álló felszerelésével a szonda segít majd azonosítani a biztonságos landolási helyeket a jövő emberi felfedezői számára, megtalálni a potenciális erőforrásokat, felmérni a sugárzó környezetet és tesztelni egy új technológiát. Az LCROSS pedig egyértelmű választ keres majd a holdi pólusok állandóan árnyékos területein a vízjég jelenlétére.

A Hold-szonda készülékei segítenek majd a kutatónak nagyfelbontású, háromdimenziós térképeket készíteni a holdi felszínről, emellett megvizsgálni azt a távoli ultraibolya spektrumban. Míg az Apollo küldetések részletes térképeket szolgáltattak a Hold egyenlítői régióiról, a pólusok hasonló feltérképezése még nem történt meg – mondja Craig Tooley, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának szakembere.

A szonda készülékei azt is segítenek majd megmagyarázni, a holdi sugárzó környezet miként hathat az emberekre, emellett az LRO leméri a sugárzás elnyelődését egy emberi szövethez hasonló műanyagon. A szonda felszerelésével a kutatók feltérképezhetik a Hold legmélyebb krátereit, bepillanthatnak az objektum felszíne alá, hogy vízjég hollétének nyomait kutassák, emellett azonosíthatják mind az állandó napfényben, mind árnyékban fürdőző régiókat. Az indiai Chandrayaaan-1 Hold-szondán elhelyezett NASA radar már bepillantást nyert a sötét kráterekbe.

Az LCROSS az Atlas Centaur rakéta második fokozatát teljesen új módon használja majd. A szonda és a rakéta négy hónapot utazik az LRO-val, majd a Hold egyik pólusának állandó árnyékban lévő kráterében becsapódik. Az ennek eredményeképpen kialakuló törmelékfelhő a kutatók számításai szerint több mint kilenc kilométerre emelkedik fel. Mindez az LCROSS, valamint a földi teleszkópok hálózata, az LRO és talán a Hubble Űrteleszkóp számára is dinamikus megfigyelési célpontot jelent. A megfigyelők vízjég bizonyítékai után kutatnak majd úgy, hogy közvetlen napfényben vizsgálják a törmelékfelhőt. Az LCROSS emellett kitágítja majd tudásunkat néhány olyan távoli sarki kráter ásványtani összetételéről is, melyekhez soha nem ér el a napfény.

Az LRO legalább egy évet tölt majd alacsony sarki pályán a Hold körül, részletes információkat gyűjtve össze a feltérképezéshez, majd átkerül a NASA Tudományos Missziókért felelős Igazgatósága alá, és további tudományos adatokat gyűjt majd. Az egész misszió – beleértve a kilövési halogatásokat is – teljes költsége 504 millió dollár.

hirado.hu

2009.05.26

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok