HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Hatalmas krátert találtak a Merkúron

t: 2419

Hatalmas krátert találtak a Merkúron

A NASA MESSENGER szondája a Merkúr felszínének harminc olyan százalékát fedte fel, melyet korábban még sosem láttak közelebbről. Az eredmények között egy hatalmas kráter és ősi vulkánok nyomai is megtalálhatóak

A MESSENGER - MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging spacecraft – 2008 októberében végezte el második közeli elrepülését a Merkúr mellett 2004-es felbocsátását követően. Az űrszonda az első, mely a Mariner 10 hetvenes évekbeli látogatása után megközelítette az apró bolygót.

Mostanáig a kutatók azt állították, hogy a Naphoz legközelebb elhelyezkedő planéta maradt a legkevésbé ismert a négy Földszerű – Merkúr, Vénusz, Föld és Mars – bolygó közül. Hosszú ideig azt hitték, hogy a Merkúr összetételét tekintve nagyon hasonlít a Föld holdjához, mivel mindkét világ hasonlóan szürke, himlőhelyes felszínnel rendelkezik. Az új megfigyelések azonban felfedik, hogy a Merkúr kérge nagyrészt vulkanikus folyamatok révén született meg, melyek során az ősi vulkánok lávát köpködtek, mely szétszóródott és megszilárdult a felszínen. Ezzel ellentétben a Hold kérgét illetően a kutatók úgy vélik, annak kialakulásában a vulkáni folyamatok igen kis szerepet játszottak.

„A vulkanizmus igen fontos folyamat volt a Merkúron, ami nagyon izgalmas, mivel a MESSENGER elrepülései előtt abban sem voltunk biztosak, hogy létezett-e egyáltalán vulkanizmus a bolyón” – mondja Brett Denevi kutató, aki a Science tudományos magazin májusi elsejei számában részletezi a MESSENGER új globális térképét a bolygóról. Valójában úgy tűnik, hogy a Merkúr felszíne sokkal jobban hasonlít a Marséra, mint a Holdéra.

Az újonnan felfedezett gigantikus kráter – Rembrandt - több mint hétszáz kilométer átmérőjű. A tálszerű bemélyedés a Merkúr felszínén valószínűleg 3,9 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy űrszikla becsapódásának eredményeképpen. Azóta sikerült úgy megmaradnia, hogy eredeti aljzatának némely része még érintetlen, azokat nem töltötte fel a vulkanikus láva későbbi folyama, ahogy általában a legtöbb kráternél megfigyelhető. „Ez az első alkalom, hogy olyan felszínt látunk napvilágra kerülni egy becsapódási kráter mélyén a Merkúron, mely megőrizte eredeti formáját” – mondja Thomas Watters, a kráter jellegzetességeit a Science ugyanezen számában részletező amerikai kutató. „Az ilyen terep általában teljesen vulkanikus lávafolyamok alá temetődik”.

A kráter aljzata fontos részleteket fed fel a bolygó történelméről, beleértve a vulkanikus és tektonikus aktivitás számos szakaszát. A második elrepülés során a MESSENGER új vegyületeket fedezett fel a Merkúr ritkás atmoszférájában, többek között magnéziumost, melynek ottani létezéséről korábban nem tudtak. A felfedezés megerősíti, hogy a magnézium fontos összetevője a Merkúr felszínének. A bolygón jelenlévő különböző elemek megismerése segít a kutatóknak rekonstruálni a planéta történetét és születését.

Az űrszonda második közeli elrepülése alatt egy sokkal dinamikusabb mágneses mezőt figyelt meg a bolygó körül, mint első megközelítése során. Ezek a mágnesese mezőt illető változások a közeli Napból áradó erős sugárzáshoz kötődnek, és változásokat idéznek elő a Merkúr atmoszférájában. A kutatók azt remélik, hogy ősszel a Merkúr még több titkára derül fény, amikor is a MESSENGER harmadik és egyben utolsó közeli elrepülésére készül, mielőtt orbitális pályára állna a bolygó körül.


hirado.hu

2009.05.05

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok