Május 14-én indulhatnak az ESA űrteleszkópjai

MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Május 14-én indulhatnak az ESA űrteleszkópjai

t: 2326

A francia-guyanai Kourou űrkikötő szakemberei a két teleszkópot felvivő rakétának zöld utat adtak. A rakétával korábban technikai problémák voltak. Az Ariane 5 rakéta a Földtől 1,5 millió kilométeres pozícióba szállítja majd a teleszkópokat, a Nap két ellentétes oldalára. Ez a csillagászati intézményeknek ideális állomást nyújt majd a kozmosz vizsgálatára.

A Herschel – 7,5 méteres magasságával nagyobb teleszkóp – a távoli infravörös és a szubmilliméteres tartományban vizsgálja majd, hogyan alakulnak a csillagok és galaxisok, illetve hogyan fejlődnek. A Planck a Kozmikus Mikrohullám Háttérsugárzást veszi górcső alá. Ezen „fosszilis fény” az egész univerzumot átjárja, és a rádió hullámhosszokon érzékelhető. Az obszervatórium a tervek szerint új betekintést enged abba, hogyan született meg a kozmosz és miért néz ki úgy, ahogy ma kinéz.

David Southwood professzor, az ügynökség tudományos részlegének igazgatója elmondta, nagyon büszke arra, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) egyszerre két nagy obszervatóriumot bocsát fel, A Csillagászat Nemzetközi Évében. „A Herschel és a Planck a csillagászati távcsövek új generációját képezi. A Földhöz közeli vizsgálódásokkal kezdtük, és fokozatosan egyre távolabb jutottunk. A jövőben a legtöbb teleszkóp a mélyűrben kap majd helyet, a Hold orbitális pályáján túl. Ez lehetővé teszi, hogy megfelelőbben kontrolláljuk azon feltételeket, melyek közepette a teleszkópok üzemelnek”.

Az obszervatóriumokat a második Lagrange-pontra (L2) küldik majd. Ez egyike az öt gravitációs pontnak, melyet a XVIII-XIX. században Joseph-Louis Lagrange francia-olasz matematikus dolgozott ki. Ezek olyan zónák a Nap-Föld rendszerben, ahol a mesterséges objektumok relatíve kevés, az orbitális pályát érintő korrekcióval helyükön maradhatnak. Emellett az L2 pontban állomásozó űrszonda nem tapasztalja meg azon hőmérsékleti ingadozásokat, melyeket a Földhöz közel keringő objektumok gyakran átélnek, ahogy ki- és bekerülnek az árnyékba.

Ez különösen fontos a Herschel és a Planck esetén, mivel mindkettő „hideg missziókra” indul. Ezen „tudományág” során akkor végezhetik legjobban vizsgálódásaikat, ha detektoraik „abszolút zéró” – mínusz 273 Celsius fok – körüli hőmérsékleten vannak. A teleszkópok egy egyesült ESA program részei, mely több mint tízévnyi fejlesztést ölel fel, és mintegy 1,9 milliárd euróba került.

Az ár teszi a május 14-i kilövést a legértékesebb, pusztán a tudományért felbocsátott misszióvá az ESA történetében. A Planck teleszkóp már az Ariane 5 tetején várakozik, míg a Herschel a következő néhány napban foglalja majd el helyét. A teleszkóp a Planck felett ül majd, egy burkolat alatt, és az első lesz, mely lekerül a rakétáról a felbocsátás befejeztével. A Herschel hatalmas tartály szuperfolyékony héliumot szállít, melyet készülékei hűtésére használ majd.

Mivel ezen hélium hajlamos az elforrásra, a tartály végső feltöltésére a kilövést megelőzően kell sort keríteni, hogy fenntarthassák a misszió élettartamát, amint az elérte az orbitális pályát. Ez azt is jelenti, hogy a Herschel egyetlen nap késlekedést sem tolerál, amint az Ariane 5 megérkezett a kilövőálláshoz. A missziós szakemberek szerint a huszonnégy órás késlekedés még elviselhető, amennyiben technikai probléma merülne fel a rakétával, vagy az időjárás közbeszólna, ám többre nincs lehetőség. Ezen esetben az Ariane vissza kell térjen a szerelőcsarnokba, ahol a mérnökök ismét felszerelhetik a Herschel hélium tartályát. Az ESA szakemberei azonban tiszta indulásban bíznak. Minden egyes nap késlekedés ugyanis további millió eurós költséget jelent a program számára.

hirado.hu

2009.04.30

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Május 14-én indulhatnak az ESA űrteleszkópjai

Legfrissebb magazinok