HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Aphrodité barátságos szigete

t: 1484

Aphrodité barátságos szigete

A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetéről, Ciprusról jószerivel minden elmondható, ami a mediterrán paradicsomokról: mindig süt a nap, a tenger kristálytiszta és csodálatosan kék, a strandok kiválóak, a partok finom aranyló homokkal behintve, ráadásul páratlan történelmi nevezetességek sorjáznak.

A szerelem szigetének is nevezett ország – a monda szerint Aphrodite, a szerelem istennője itt emelkedett ki a tengerből – rendkívül súlyos vízhiányban szenved, amely egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható: az elmúlt négy évben ugyanis szinte alig esett az eső. És nem csak ez okoz nehézségeket a szigeten: 1974 óta két részre szakadt az ország, mikor a törökök megszállták az északi részt. Négy évvel ezelőtt az újraegyesítési kísérletek holtpontra jutottak, mivel a ciprusi görögök elvetették az ötletet, de most ismét van remény rá, hogy megszűnik a Ciprust megosztó Zöld Vonal.

Mindazonáltal ezekből a dolgokból keveset érez az ide látogató, annál inkább tapasztalja a helyiek vendégszeretetét. Ami persze nem véletlen, hiszen Ciprus lakosságának nyolcvan százaléka az idegenforgalomból él. Nyugalom és derű veszi körbe az embert szinte bárhol, a bűnözés majdhogynem ismeretlen fogalom errefelé, és az sem hátrány, hogy még mindig nincs minden négyzetcentiméteren külföldi turista.

Pedig szép helyekben nincs hiány, az egykori kis halászfaluból lett Agia Napa talán a leggyönyörűbb tengerparti üdülővárosa Ciprusnak. A parton egymás után számtalan hangulatos étterem, bár és táncos szórakozóhely nyílik, úgyhogy éjszaka már biztosan nem maradunk program nélkül. De nappal is lehet mit csinálni: az úszás és a vízisí mellett rengeteg vízisportot lehet még űzni, és a közeli, teljesen épen megmaradt kolostorig is elsétálhatunk.

Aki viszont igazi pezsgésre vágyik, az inkább Larnacát válassza céljául, a sziget egyik legnagyobb települését, amelyet sokan a világ legnaposabb helyének tartanak, és hát igaz ami igaz, a színek tényleg pazarul élesek, és a tenger valóban ezer színben tündököl. Larnaca egyszerre kínálja az autentikus kisvárosi, és a forgalmas, modern, hotelektől és diszkóktól hemzsegő részeket, miközben a történelmi hangulat is mindenhol jelen van a sziget kapujának is nevezett városban.

A sziget második legnagyobb központja, Limassol elsősorban festői óvárosának, és halászkikötőinek köszönheti népszerűségét, de persze itt is van minden, mi szem-szájnak ingere, különösen az évente megrendezett borfesztivál tartogat kellemes élményeket a finom nedűk kedvelőnek. A gyerekeknek is igazi élmény ez a hely, a sok csúszdás vízipark gondoskodik róla, hogy csemetéink se unatkozzanak. Az éjszakai élet is igen változatos, a legtöbb helynek saját zenekara van, sok helyen elleshetjük a görög tánc lépéseit.

A főváros, Nicosia (vagy, ahogy a törökök nevezik: Lefkosia) szinte szó szerint ketté van vágva: az ország törökök, ill. görögök lakta részét elválasztó Zöld vonal a városon is átível. Az biztos, hogy a görög „térfélen” nemigen találunk törököket, és ugyanez fordítva is igaz. A bizánci és az antik építészet is rajta hagyta nyomát Nicosián, így aztán nincs hiány nevezetességekben. A legérdekesebb talán az óvárost körülvevő XVI. századi velencei fal, valamint a Bizánci Múzeum csodás vallási ikongyűjteménye, illetve a török oldalon az Arabahmet, és a Selimiye mecset. A város elég zsúfolt, a közlekedése is kaotikusnak tűnhet kissé, ráadásul – ahogyan az egész országban – baloldali közlekedés van érvényben.

Aki Ciprus múltjára, a régi korok hangulatára vágyik, az a tengerparttól távolabb lévő kis falvakban találja meg. Különösen a Troodos terület hegységeiben megbújó helységek nyújtanak bepillantást hitelesen a 80-100 évvel ezelőtti Ciprus mindennapjaiba. Itt a legfontosabb üdülőhely Pláres, amely rengeteg szálláslehetőséget nyújt. 21 évvel ezelőtt egy mozgalom indult azzal a céllal, hogy a hagyományos, falusi ciprusi életet eredeti formájában megőrizzék, és ez szerencsére sikerült is, így valóságos időutazás részesei lehetünk ezekben a falvakban, ahol a főtéren idős urak kávézgatnak, és játsszák a népszerű görög játékot, a távli-t.


Akár a békés, hegyvidéki falvakban, akár a nyüzsgő tengerparton járunk, érdemes megkóstolni a ciprusi finomságokat. Amennyiben hamar átfogó képet szeretnénk kapni a helyi konyha ízvilágáról, rendeljünk meze-t, ami tulajdonképpen egy ételösszeállítás: egyszerre 10-15 féle étel van a tálon, különböző mártások, saláták, sajtok, húsok. Közkedvelt a kebab és a kleftico is, utóbbi agyagedényben, lassú tűzön főtt bárányhús. Mindezt pedig jóféle ciprusi borral illik leöblíteni, például a Commandria St. John nevű, igen zamatos, testes, édes borral.


blikk.hu

2008.08.15

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok