Görögország

MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Görögország

t: 2388

Mintegy 2500 évvel ezelőtt Görögország volt a nyugati világ központja, ahol az európai civilizáció és a kormányzás demokratikus formája megszületett, azonban végleges határai csak a II. világháború után váltak véglegessé.

A távolságok és a hegyek miatt az ország régiói között nehézkes az összeköttetés. Görögországot a tenger fogja egységbe, csaknem 14 000 km hosszú partvonala van. Nyugaton a Jón Tengerben, keleten az Égei Tengerben 2000 görög sziget található, ezek közül azonban alig 200 tekinthető lakottnak, itt él az ország lakosságának 11,3 %-a. A legjelentősebb szigeteknek ( Korfu, Kréta, Mikonosz, Rodosz) saját nemzetközi repülőtere van, a többire belföldi járattal vagy hajóval az athéni kikötőből lehet eljutni.

A görögséghez hozzátartozik a népi tánc, a népdaléneklés és általában a festői népviselet. A Görögkeleti vallási ünnepeket a lakosság 98%-a követi.

A nők több módon is hátrányos megkülönböztetést szenvednek. A menyasszonytól hozományt várnak el, esetleg nem kevesebbet, mint egy lakást vagy egy azzal egyenértékű pénzt. Házasság után a feleség nemcsak a férjnek hanem annak hozzátartozóinak is engedelmességgel tartozik.

Időjárását tekintve Görögország nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus szempontjából. A meleg évszak a májussal kezdődik, s a hőmérséklet hamar eléri a 27 fokot, de nyáron sokszor megközelíti a 40-et. A parton és a szigeteken a hűs szellők gyakran enyhítik a hőséget. Télen is csak a hegyekben havazik.

A turistákat a meleg görög nyáron kívül a sok történelmi látnivaló is vonzza, amelyeket az egész év folyamán megtekinthetnek.

Földrajz
Görögország Dél-Európában, a Balkán-félsziget déli részén található, az alábbi területek veszik körül: keleten az Égei-tenger, délen a Földközi-tenger, nyugaton a Ión-tenger, míg északon Albánia, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Bulgária és Törökország. Ugyancsak Görögországhoz tartozik a mintegy 2000 darabból álló görög szigetvilág. Görögország területe 132.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének mintegy másfélszerese.

Éghajlat
Az alacsonyabb területeken a nyár forró és száraz, szinte teljesen felhõnélküli égbolttal, míg a tél meglehetõsen csapadékos. A hegyvidéki területek jóval hûvösebbek, itt nyáron is jelentõs csapadék esik. A hó és a fagy ritka jelenség az alacsonyabb területeken, a hegyeket azonban télen hó borítja. Theszaloniki környékén egyes években nem esik több 40 milliméternél, míg a nyugati párt egyes területein ez elérheti az 1300 millimétert is. Az átlagos évi középhõmérséklet Athénban körülbelül 17°C, míg az ország többi részén ez lehet -1°C is januárban, vagy 37°C júliusban.

Kapcsolatteremtés
Bevett szokás a kézfogás, ugyanakkor barátok és rokonok között gyakori az ölelés és a puszi is, fiatal férfiak pedig néha hátba veregetéssel helyettesítik a kézfogást. Általánosan használt kifejezés a Kaliméra sas (\\\"jó reggelt\\\") és a Kalispéra sas (\\\"jó estét\\\"). A barátok és családtagok keresztnevükön szólítják egymást, míg az idegeneket foglalkozásuknak megfelelõen szokás megszólítani (pl. \\\"Doktor Úr\\\", vagy \\\"Tanár Úr\\\"). A görögök régen azt hitték, hogy bármely idegen álruhában megjelenõ isten lehet, ezért mindenkivel kedvesek voltak, ez a szokás máig fennmaradt. A kisebb városokban a barátok és a rokonok elõzetes bejelentkezés nélkül is gyakran meglátogatják egymást.

Éghajlat, öltözködés
Görögország éghajlata mediterrán, de magasabb területeken, zárt medencékben szárazföldi hatás érvényesül. A nyár május végétõl szeptember végéig tart, a nagy hõség július-augusztusban tapasztalható. A napsütéses órák száma magas és ritka az esõ. A hõség a déli órákban fullasztó, ezért a görögök is hódolnak a szieszta szokásának. Ez alól csak az idegenforgalomban dolgozók tesznek kivételt. Este és éjszaka viszont a bárok, tavernák, üzletsorok környékén egész nap nem tapasztalható, óriási nyüzsgés indul be. Ekkor már jól eshet egy vékonyabb pulóver, különösen a tengerparton, ahol bizony estére feltámadhat a szél, pl. Rodosz északi partvidékén erre mindig számítani kell. Az országban merev öltözködési szabályok nincsenek, de szállodákban vacsorához elvárják a kulturált megjelenést (hosszú nadrág férfiaknak stb.)

Étkezés
A külföldre utazó gyakran találkozik új ízekkel, ezek is hozzátartoznak az adott ország képéhez. Ne mulassza el megkóstolni a helyi specialitásokat, amelyekbõl néhánynak a receptjét programfüzetünkben elszórva megtalálhatja. A szállodákban azonban igyekeznek a menü összeállításakor a külföldiekre is tekintettel lenni, tehát szinte mindenütt talál majd kontinentális ételeket. (lap teteje)

Nyelv
A görög nyelv, bár klasszikus eredetû, a magyarhoz hasonlóan nem világnyelv. Sokan (orvos, idegenforgalomban-kereskedelemben dolgozók) beszélnek viszont németül, angolul, olaszul, a magyar nyelv ismerete azonban rendkívül ritka. A szállodák animációs programjai is világnyelveken zajlanak.

Nyitvatartás - szieszta
Postahivatalok üdülõhelyeken általában csak hétköznap, nagyobb városokban szombat délelõtt is nyitva tartanak. Üzletek reggel 9-tõl 14 óráig, majd a 18 órától 21 óráig nyitva tartanak, hétfõn és szerdán viszont a szieszta után már nem nyitnak ki. Érdemes ellátogatni a reggeli órákban piacra, bárhol járnak Görögországban. Gyümölcsöt, zöldséget, friss halat, különféle húsokat, változó választékban ajándéktárgyakat, bõrárut, ruhát is lehet kapni.

Idõeltolódás
Magyarországhoz képest +1 óra. Repülõgépek érkezési és indulási idõpontja, a találkozók idõpontjai mindig a helyi idõ szerint értendõk.

Múzeumok, fényképezés
A múzeumok általában 9-15 óráig vannak nyitva. Egyes területeken, katonai repülõtér, múzeumok (helyenként fizetni kell a fényképezésért) tilos a fényképezés, ezt egyértelmû tiltó táblával jelzik. (lap teteje)

Közlekedés
Az úticél a helyi- és helyközi tömegközlekedéssel, buszjáratokkal érhetõ el a legolcsóbban. A menetrend nem mindig szentírás, a megállók is esetlegesek. A taxik általában taxiórával közlekednek, hosszabb útra viszont bátran alkudják ki az árat. A viteldíjak hasonlóak a magyarországi árakhoz, éjjel viszont magasabbak. Céltaxikba (olcsóbb) szokás egyszerre több utast is felvenni hasonló útvonalon. A sofõrnek, különösen csomagcipelés után, jól esik a borravaló.

Autóbérlés
Autót 21 évesnél idõsebb, legalább 1 éves jogosítvánnyal rendelkezõ vendégeink bérelhetnek. A bérautóra kötelezõ és casco biztosítás ist adnak, ez utóbbi azonban nem vonatkozik a gumi és az alváz sérüléseire. Mindig gyõzõdjön meg arról, hogy az autó biztosított, mert az egyébként olcsónak tûnõ ajánlat igen sokba kerülhet egy apróbb koccanás esetén is. Az árak nem tartalmazzák az üzemanyagköltséget, és csak legalább 3 napos bérlet esetén korlátlan a kilométer felhasználás. A KRESZ szabályai lényegében azonosak az itthoniakkal, de érdemes számításba venni a görög sofõrök mediterrán temperamentumát és a szokatlan útviszonyokat.

Motorbérlés
A kismotorok, robogók nagyon kellemes közlekedési eszközök a nyári forróságban, de ne feledjék, hogy két kerekük van és könnyen borulnak, az utasokat pedig nem védi semmi a sérüléstõl. Csak akkor kölcsönözzön motort, ha jártas a vezetésében és tartsa szem elõtt, hogy casco biztosítás hiányában Önt terheli az esetleges károk megfizetése.

Gyógyszertárak, orvos
A gyógyszertárakat farmakio felirattal és zöld kereszttel jelzik. Ha orvosra van szüksége, forduljon bizalommal helyi képviselõnkhöz, ennek hiányában a szálloda recepciójához, vagy az apartman tulajdonosához! Rendszeresen szedett gyógyszereit dobozzal együtt vigye magával, mivel a külföldi orvos csak így tudja beazonosítani a terméket.

Ivóvíz
A csapvíz Görögországban szinte mindenütt iható, de egyes helyeken szokatlan lehet az íze, éppen ezért ajánlatos palackozott vizet fogyasztani.

Ünnepek
A görög év ünnepségek és események sorozatából áll: ezek között akad vallási és kulturális is, pár pedig csak jó indok egy tisztes mulatásra. Gynaikratia, január 8-án a szerepcsere napja az északi falvakban. A nõk a kávézókban (kafeneia) és más olyan társasági központokban töltik a napot, ahol a férfiak általában összegyûlnek, miközben az otthon maradt férfiak a házimunkával foglalatoskodnak. A görög farsang februárban, márciusban zajlik, a Nagyböjt elõtti három héten át tart, jelmezekkel, lakomákkal, hagyományos táncokkal és általános jókedvvel. Húsvét a legjelentõsebb ünnepség gyertyás felvonulásokkal, lakomákkal és tûzijátékokkal. A hangsúlyt inkább a Feltámadásra, mint a Megfeszítésre helyezik, úgyhogy nagy az ünneplés. Az ország területén számos nyári ünnepségsorozatot tartanak, a leghíresebb az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig) ami drámai és zenei elõadásoknak nyújt otthont az ókori amfiteátrumokban. Nyáron jön el a dionüszoszi részeges tivornyák ideje is, melyeket borfesztiválnak álcáznak. Ezeken, a jelképes belépõdíj megfizetése után annyit iszol, amennyit csak akarsz. A legnagyobb fesztiválokat Rethymno -ban és Alexandroupolis-ban tartják.

Menyi pénre lesz szükségünk?
Legalább annyit, mint amennyit itthon elköltünk, de ha van rá lehetõség inkább 30-50%-kal többet. Az árak Görögországban is széles skálán mozognak, attól függõen, hogy hol vásárolunk és mely részén az országnak. A szigetek általában drágábbak, mint a szárazföld. Éttermekben, szórakozóhelyeken kb. 10% borravalót szokás adni és a taxik utasai is felkerekíthetik a viteldíjat. Görögország pénzneme az EURO. A magyar forintot csak a Görög Nemzeti Bank váltja be, nem túl jó árfolyamon. A bankok általában 8-13 óráig vannak nyitva. A bankokon kívül utazási irodákban szállodákban is lehet pénzt váltani, a legkedvezõbb lehetõségre az utaskísérõ felhívja a figyelmet.

2005.04.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Görögország

Legfrissebb magazinok