Belgium

t: 3553

Államforma
Belgium államformája alkotmányos monarchia, az uralkodót öröklés alapján illeti meg a trón. Belgium az egyik legújabb nyugat-európai állam, 1830-ban jött létre, amikor a belga királyság kivált Hollandiából. A végrehajtó hatalmat az uralkodó a miniszterelnökkel közösen gyakorolja. A mindennapi ügyekrõl a miniszterelnök és kabinetje gondoskodik. A kabinetben azonos számban képviseltetik magukat a francia (vallon) és a flamand miniszterek. A kétkamarás törvényhozást a 212 tagú Képviselõk Kamarája és a 185 tagú Szenátus alkotja, továbbá mind a Flamand Régiónak, mind a Vallon Régiónak, mind Brüsszelnek saját, közvetlenül választott regionális parlamentje van. A választójog 18 éves koruktól illeti meg a választópolgárokat, a részvétel valamennyi választáson kötelezõ.

Földrajzi elhelyezkedés
Belgium Nyugat-Európa középsõ részén található, a következõ országokkal határos: északon Hollandia (és az Északi tenger), keleten Németország, délkeleten Luxembourg, délen és nyugaton Franciaország. Az ország területe 33.100 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül egyharmada. Belgium fõvárosa Brüsszel.

Éghajlat
A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belsõ területek felé haladva és távolodva a tengeri idõjárási tényezõktõl a hõmérséklet folyamatosan nõ. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esõket szinte kizárólag a hegyvidéken élõk tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esõs hónapok közé tartoznak. Az éves átlagos hõmérséklet 8°C, Brüsszelben 10°C (januárban 2°C, júliusban 18°C). Az éves országos csapadék átlagban 699 milliméter.

Nyelv
Az ország hivatalos nyelve a francia, a flamand és a német. A déli területeken inkább a franciát használják, északra inkább a flamand jellemzõ. Brüsszel hivatalosan kétnyelvû (francia-flamand) város, az itt élõk 85%-a beszél franciául. A teljes népesség 1%-a német anyanyelvû, õk csak a német-belga határ mentén alkotnak többséget.

Nemzetiségek
A keltáktól származó vallonok alkotják a népesség körülbelül 33%-át, õk az ország déli részén, a vallon régióban (Vallóniában) élnek. A flamandok a teljes népesség 55%-át teszik ki, az északi flamand régióban élnek. A német ajkú kisebbség (kevesebb, mint 1%) Liege városától keletre él. Összességében a népesség majdnem 10%-a más országokból emigrált.

Kapcsolatteremtés
A belgák általában kézfogással köszönnek egymásnak. A köszönéskor használatos kifejezések nagyrészt az adott régiótól függenek. A legtipikusabb flamand köszönés a Hallo ("Szia") és a Goedendag ("Jó napot"). Az ennek megfelelõ francia kifejezések a Salut és a Bonjour. Ugyanakkor Brüsszelben és egyes nagyobb városokban a német és az angol nyelvû köszönés is gyakori. A jó barátok három kicsi arcpuszival is köszönthetik egymást, bár ez inkább három puszi a levegõbe, miközben az arcok összeérnek. Keresztnevükön csak a barátokat és a rokonokat szólítják, egyébként a vezetéknév használatos. A kisebb csoportokból való távozáskor a belgák rendszerint mindenkitõl külön kézfogással búcsúznak el.
A belgák gyakran hívnak meg rokonokat és közeli barátokat otthonukba, a társadalmi tevékenység egyébként a kávézókban, bisztrókban és éttermekben folyik. A belgák ritkán látogatják meg egymást elõzetes bejelentkezés nélkül, a meghívott vendég pedig gyakran visz magával egy kisebb ajándékot. A pontosság fontos.

Étkezési szokások
A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeirõl (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle sörérõl és a sült krumpliról (frites), amirõl azt állítják, hogy õk találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemlébõl vagy kenyérbõl áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdõdik.

Ünnepnapok
Az állami ünnepnapok között találjuk az Újévet (január 1.), a Munka Ünnepét (május 1.), a Függetlenség Napját (július 21.), a Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.), a Mindenszenteket (november 1.), a Veteránok Napját (november 11.), a Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.) és a Karácsonyt (december 25-26.).
Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.
Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.). A belga szokások szerint Szent Medárd az "esõszent", és amennyiben Szent Medárd napján esik, akkor az azt követõ 40 napon keresztül is esni fog. Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít. A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét. A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elõtt tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elõtt, míg a kereszténység elõtti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek elûzésére szolgált. Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak. Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Régiók:Antwerpen, Brabant Wallon,Hainaut,Liege, Limburg,Luxembourg, Namur, Oost Vlaanderen, Vlaams Brabant, West Vlaanderen

Csokoládés és sör...
Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.
Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne. Csak nem annyira divatos; itt nem hódolnak be azonnal az új irányzatoknak. Így aztán az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülõ minden táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztetõ Antwerpen, amely világhírû kikötõjérõl, gyémántcsiszoló negyedérõl és a híres festõrõl, Rubensrol ismert, messzemenõen megõrizte egyéni arculatát. Aki Belgiumot keresi, leginkább egyes részeiben fogja megtalálni.
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge õrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.
Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik: a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. Az északi országrész flamand a déli pedig vallon. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német. Brüsszel a többnyelvû fõváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul.
Magyar állampolgár turisztikai céllal Belgiumba vízummentesen 90 napra, megfelelő anyagi fedezet igazolásával beutazhat.

Belgium területére történő beutazásnál a belga hatóságok a következőket vizsgálják meg:
Az útlevélnek a várható belgiumi tartózkodás végétől számítva legalább még 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Pénzügyi fedezet: legalább 50 euro/fő/nap (a megjelölt összegek iránymutatásul szolgál).
Megfelelő szállásfoglalási igazolás, látogatás esetén meghívólevél.
Visszaútra szóló menetjegy.
Érvényes turista/balesetbiztosítási szerződés.

Nagykövetség
Cím: Rue Edmond Picard 41-45
1050 Bruxelles
Előhívó: (32)(2)
Telefon: 348-18-00, 343-67-90, 343-80-87
Ügyelet: 346-52-70
Fax: 347-60-28

Belgium részese a schengeni egyezménynek, így magyar állampolgár ott-tartózkodása a schengeni térségen belüli tartózkodásnak számít, és mint ilyen, 6 hónapon belül csupán abban az esetben minősül 90 napig vízummentesnek, ha a jelzett időszakban nem tartózkodott ennyit más schengeni tagállamokban. A túltartózkodás kiutasítást vonhat maga után.

Az illetékes belga hatóságok a repülőtéri beléptetéskor fokozottan ellenőrzik a schengeni egyezmény rendelkezéseinek betartását. A hatóságok különösen az egyedül utazó fiataloktól követelik meg a tartózkodás idejére elegendő pénz bemutatását, a visszaút igazolását, szállásfoglalás meglétét. Ezen dokumentumok hiányában a meghívólevél önmagában nem elegendő, kizárólag hivatalos helyen kiállított meghívólevél (“Certificat d’hébergement” vagy “Déclaration de Prise en Charge”) nevű igazolást fogadnak el.

2005.04.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Belgium

Legfrissebb magazinok