HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AUTÓ-MOTOR > Érdekességek > Erődemonstráció - Chevrolet Corvette

t: 2308

Erődemonstráció - Chevrolet Corvette











Aki szívesen szórakoztatja el nézőközönségét egy-egy alkalmi bemutatóval, keresve sem találhatna megfelelőbb eszközt a Corvette-nél. Formájáról a nyugdíjas néni is azonnal felfogja, hogy ez nem közönséges autó: mintha valami filmforgatásról keveredett volna ki az utcára. A hozzáértő ínyencek pedig azzal az elismeréssel csettintenek, amely csakis a legritkább és legfinomabb csemegének jár. Hogy is ne: a Corvette nem csak autó – de nem ám! Egy darab Amerika, és ez akkor is számít, ha manapság divat nem szeretni az Újvilágot.

A Corvette ugyanis éppen annak a szimbóluma, amit szeretünk benne: a kicsinyes méricskélést nem ismerő nagyléptékűségé, a gondra fittyet hányó életvidámságé, az autóimádaté, a felnőttben megmaradt gyermek lelkesedéséé. Ezek mernek ma – a tulajdon létezésünkért is bocsánatot kérni hajlamos korszellem idején – olyan formát tervezni, amely nem egyszerűen sugallja, hanem világgá ordítja a sebesség bűvöletét, mernek bő négyszáz lóerőt telepíteni a géptető alá, mernek az egyetemes sebességkorlátozás országában kihozni 300 kilométeres tempóra képes sportkocsit – hát akkor mi meg merjünk menni vele egy jót!

Én egyfolytában mutatványosnak éreztem magam benne, de a szónak nem a csepűrágó, hanem az ismeretterjesztő értelmében. Mintha technikafejlődési vándorkiállítással járnám az országot, hogy a megállókban összejövő érdeklődőknek megmutassak egy-két nem mindennapi dolgot. Például azt, hogy a kulcs nélküli zárnyitás után beszállva az indítógomb megérintésével keltem életre a szunnyadó sárkányt. Ébredését az jelzi a fenyegető dübörgés mellett, hogy kigyullad a kékeszöld műszervilágítás, és a mutatók végiglendülnek a skálán, hogy visszatérjenek alaphelyzetükbe. Mintegy megmutatja a Corvette, hogy rendben vannak a fedélzeti rendszerei. Aztán az elindulás... Nem is kell kikapcsolni a kipörgésgátlót ahhoz, hogy sóbálvánnyá meredve bámuljanak utánunk: öt másodpercen belül túlléptük a százat, és ehhez száz méterre sem volt szükségünk, ufóként tűnünk el a szemük elől...

A műsor tovább része már az útitársnak van fenntartva, aki – mármint ha alkalmas testi-lelki alkat – roppantul élvezi, amint kétszázzal hasítunk egy átlagos országúton, nagyokat lassulunk egy-egy kanyar előtt, majd abszolút biztosan és precízen vesszük a fordulót. Kár, hogy ő nem látja az autó egyik látványosságát: a vezető látóterében, látszólag a szélvédőn kívül zölden fluoreszkáló vetített műszerképet, amely nagyon jó dolog, ha egy pillanatra sem venné le a szemét az ember az útról. Különösen akkor hág tetőpontjára a gyönyörűség, ha kivesszük és a csomagtartóba helyezzük a tető középrészét, hadd zúgjon a szél, keljen versenyre a motor gurgulázásával!

Apropó, csomagtartó: azt képzelhetnénk, hogy egy ilyen gömbvillám csak motorból és két ülésből áll – de nem. A Corvette egyik legmeghökkentőbb adata, hogy 620 literes a poggyásztér. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy hazavihetünk vele két darab háromszáz literes hűtőszekrényt, sőt még az új tévé sem fér be, de alkalmas formájú táskákból jó sokat, két személynek mindenesetre elegendőt vihetünk magunkkal. Ezek aztán ott maradnak a szállodában, és a következő kiruccanáskor megint lehet kivenni a tetőt, hogy egy kósza zápor idejére ismét a helyére tegyük, pillanatok alatt, néhány mozdulattal. De jó, hogy nem gombnyomásra megy – ennyi erődemonstráció belefér a tulajdonostól is...

Úgyszintén meglep a versenyautó-szerű képességekkel látszólag ellentétes komfort. Nagyon kényelmes az ülés, jó a klíma, pompásan szól a Bose hangrendszer. Mert ha nem bőgetjük a motormonstrumot, hanem polgáriasan közlekedünk, nagyon halk és kulturált tud lenni, nem zavarja meghitt csevegésünket vagy a zenehallgatást. Még a rugózás is eléggé barátságos, bár kockakövön kissé „úszik” az autó.

A legnagyobb meglepetés aztán a benzinkútnál ér. Egy ilyen erőfitogtató menet után húsz litert meghaladó fogyasztásra készülünk fel lelkileg, de valójában 14 és fél fogyott száz kilométeren. Ha ennyi időre szóló jegyet váltanánk a hullámvasúton, többe kerülne, és messze nem lenne ekkora élmény. Ja persze, itt be kell számítani a kocsi árát is... És akkor jöhet a slusszpoén: csak húszmillió! Ez a „csak” persze relatív, úgy kell érteni, hogy hasonló képességű más autók – Porsche, AMG Mercedes, Ferrari, Maserati – másfélszer, kétszer, sőt háromszor többe kerülnek. Itt jön be az előnye annak, hogy a Corvette csak Európában számít egzotikumnak,

Amerikában viszonylag nagy sorozatban gyártott, meglehetősen gyakori jelenség – az Újvilág erejének egyik demonstrálója!

(168ora.hu)

2006.09.19

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok