HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Kínai kertek

t: 5754

Kínai kertek








A Taoizmus jegyeit viselő kertek a magány, az alázatosság, a megsemmisülés utáni vágy megtestesítői voltak. Később a konfucianizmus szintén befolyásolta a kertépítést. A víz és a "hegyek" az örömöt és a boldogságot szimbolizálták. A Ming dinasztia idején a kertek már magukon hordozták a gazdagság jegyeit. Épületeket és fedett sétautakat emeltek. A falakat, épületeket változatos formájú ablaknyílások tagolták, ahonnan különböző érdekes, misztikusnak ható tájrészletre nyílt kilátás. A méretek nagyságának növelésére a vízfelületek és az épületeken elhelyezett tükrök szolgáltak.

A poetikus kert

A manapság még mindig divatos kínai kert nemcsak pihenőhely, hanem művészi alkotás is. Háromdimenziós tájképfestészetnek is hívják. Sokszor nevezik poetikus kertnek, mivel hasonló a verseket megjelenítő kalligráfiák festett tájképbe komponálásához. A kínai kert építése egyet jelent a személy belső világának, az örök lényegnek a megjelenítésével. A kínai kert hivatott arra, hogy megjelenhessen az ősök bölcsessége és idealizmusa. Ezekben a kertekben némán lehet "beszélgetni" a természettel. A kínai kert sokszor kis kertek sorozata, amelyet egy nagyobb egész fog össze. Gyakran visszatérő motívum a körbe zárt négyzet, amely a mennyet (kör) és a földet (négyzet) szimbolizálja. A kínai kert manapság is nagyszerű hely, amely menedéket nyújt a nagyvárosi káoszból.

Kínai kertek

A kínai kert jellemzői a tó, a tavat átívelő hidacska, a fedett pavilon, a folyosó, amely lehetővé teszi, hogy esős időben is élvezhesse kertjét a tulajdonos. Az innen nyíló kilátás felhívja a figyelmet bizonyos helyekre, kertrészletekre. Általában kör alakú, ovális, vagy lótuszszirom formájú terek nyílnak meg ilyenkor. A kert igazi szépsége ugyanis a részletekben rejlik.

A kínai kertek másik csoportjába tartoznak az uralkodók és birtokosok parkjai, amelyek mesterséges tavaikkal, patakjaikkal, vízeséseikkel, óriási szikláikkal a tulajdonos gazdagságát is hivatottak érzékeltetni. Ilyen például a beijingi állatkert, amely a hajdani csing dinasztia kertjére épült.

Egy újabb csoportot képviselnek a magas falakkal körülvett penjing és sziklás penjing kertek. A virágoknak csekély szerepet jut a kínai kertekben. Nincsenek virágágyások. A kertek barackvirága, a szilvafa virága azonban sokszor visszatérő motívum a kínai költők - például Li Bo (701-762) a Tang dinasztia udvari költője -, verseiben.

A Feng Shui

A filozófiai irányzatok másik képviselője a manapság népszerű Feng Shui kert. Már 6000 évvel ezelőtt, az ősi Kínában is fontos szerepet tulajdonítottak a formáknak, azt tartva róluk, hogy befolyásolják az emberek életét, közérzetét. Ebből alakult ki a Feng Shui, az ősi kínai térrendezés, amely utat enged a pozitív energiák áramlásának. Azt tartják, hogy ezek az energiák kedvező hatással vannak a környezetre. A Feng Shui mesterek úgy érezték, hogy megértik a természet üzenetét, és megpróbálták kialakítani az emberi környezet harmóniáját. A legmegfelelőbb elrendezés az úgynevezett "sárkány gyomor", amely félkörívben öleli körül a lakóhelyet. Ezt a formát alkothatják hegyek, erdősávok. A terület lejtős, és a kilátást tó zárja le. A mesterek felmérték a terepet, mielőtt a lakóteret kiválasztották. Számukra a föld, a víz, a táj rengeteg információt hordozott. A csipkézett hegyorom, a vízmosás, a szakadék nem kívánt terep, ellenben a csobogó patak, a ligetes táj megfelelő a jótékony erők összpontosítására.
Garami Márta

(www.kertpont.hu)

LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok

Egészség - orvos

Szépségápolás

Táplálékkiegészítők

Bio

Recept ABC

Vegetáriánus

Dísznövények

Világörökség



2006.11.03

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok