HIRDETÉS
HIRDETÉS

Irán fővárosa ugyan repülővel majd négyórányi útra van Budapesttől, a két metropolisz távolsága pedig több mint 3000 kilométer, hazánkra ennek ellenére is komoly hatással lehet az amerikai hadsereg akciója. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump utasítására speciális bombákkal támadták az ázsiai ország földalatti nukleáris létesítményeit, az irániak pedig jelentős válaszcsapást ígértek. Ám ez nem csak katonai megtorlást jelenthet, hanem gazdaságit is. A Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel, majd tovább az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szoros lezárásával riogatnak, márpedig ez a világkereskedelem egyik fontos hajózási útvonala, amely a világ olajtermelésének mintegy ötödét érint. Ezen keresztül történnek a szállítások, így egy esetleges blokádot a világpiac is megérezne, no, meg természetesen a magyarországi fogyasztók.

Bár az iráni parlament jóváhagyta az intézkedést, a lezárást, a végső döntést a Nemzetbiztonsági Tanács és az ajatollah hozza meg. Mindenesetre az amerikai beavatkozás után két óriási, 2 millió hordónyi olajrakománnyal is megpakolható tanker fordult vissza.

– Maga a konfliktus máris félelmet keltett a tőzsdén: amíg két héttel ezelőtt 65 dollár volt az kőolaj hordónkénti ára, mára 75 dollárra kúsztak fel a mutatók. Az elhúzódó háború pedig egész biztosan tovább növelné a tőzsdei árakat, s több olyan fordulat is bekövetkezhet, amely 10-20 vagy még akár 50-100 százalékos emelkedést hozna magával – értékelte a Blikknek a kialakult helyzetet Pletser Tamás olajipari elemző. – Magyarországon szinte pillanatok alatt reagálnak az üzemanyagárak a világpiaci folyamatokra. vagyis egy-két nap leforgása alatt tükröződnek a benzinkutaknál is. A Mol hetente kétszer él az árkorrekció lehetőségével, de ha hirtelen jelentős változás történik a tőzsdéken, akár egy közbenső napon is módosulhatnak az üzemanyagárak.

S hogy az említett események mennyivel emelhetik a világpiaci árakat, és az miként hathat a magyar üzemanyagárakra?

– Úgy vélem, ha csak az iráni termelést éri támadás, az hordónként 10 dolláros drágulást hozhat, de ez csak becslés, hangsúlyozom. Ha a szaúdiakat éri iráni, vagy valamelyik szövetségese részéről találat, az ennél magasabb emelkedést hozhatna. Viszont, ha a szorost lezárnák, az szinte bizonyosan 100 dollár feletti olajárakat eredményezne – fogalmazott Pletser Tamás. – Az itthoni árképzést tekintve, ahol a benzin árában mintegy 45 százalékot képvisel a termék ára, egy duplázódó, vagyis 150 dolláros hordónkénti olajár idehaza nagyjából 900 forintos benzinárat jelentene. Igaz, ez a legrosszabb forgatókönyv, ami előfordulhat, de a körülbelül 600 forintos jelenlegi árhoz képest ez brutális drágulás lenne.

Ez pedig a magyarországi inflációra is (májusban 4,4 százalékon tetőzött) hatást gyakorolhat. Amennyiben nő az üzemanyag ára, drágább lesz az életünk. Többet kell majd fizetni az élelmiszerért, a szolgáltatásokért, vagyis a közel-keleti fegyveres konfliktusnak érezhető hatása lesz a mindennapjainkban.

Pletser úgy vélte, meghatározó, hogy a háborús konfliktus folytatása miként értini Irán és az Arab-öböl országainak termelését, kínálatát.

– Még 2019-ben volt rá példa, hogy Irán a szaúdi kitermelést akadályozta azzal, hogy szétlőtte az egyik legjelentősebb olajmezőt. Talán erre most kevesebb az esély – magyarázta a szakértő. – Arra inkább van sansz, hogy iráni területen az urándúsító bázisok megsemmisítése mellett akár az olajkitermelő központokat is érhetik találatok, az eszközeik megsérülnek, s ez komoly kiesést okozhat. A harmadik fenyegetés pedig a Hormuzi-szoros lezárása lenne. Ez volna a legkomolyabb döntés a térségre, a termelésére és a szállítására nézve. Tehát ez a három esemény lehetne az, amely befolyásolhatja az árakat.

Amerika elégedett, Irán pedig fenyegetőzik
Donald Trump amerikai elnök nem fukarkodott a dicsőítő jelzőkkel, például a „teljes elpusztítás” kifejezést használta, amikor a hadsereg támadásának az eredményéről beszélt. Plusz a közösségi oldalán vitatta Irán kísérleteit arra, hogy lekicsinyelje a nukleáris létesítményeit ért csapásokat.

„Monumentális károkat szenvedett Irán valamennyi nukleáris létesítménye, amint azt a műholdfelvételek is mutatják. A legnagyobb kár jóval a talajszint alatt keletkezett. Telitalálat!!!” – írta Trump.

A vasárnapi amerikai bombázás után először hétfőn szólalt meg Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah.„A büntetés folytatódik. A cionista ellenség óriási hibát és bűnt követett el. Meg kell büntetni, és meg is büntetjük őket” – fogalmazott az X-en.

Az iráni hadsereg parancsnoka is arra figyelmeztetett, hogy „erős válasz” lesz az amerikai támadásokra. Mindeközben izraeli rakéták csapódtak be hétfőn is iráni katonai objektumokba, illetve azok környékére.

– A történelmünk során sokszor szembeszálltunk Amerikával. Valahányszor megpróbáltak eljönni értünk, mindig erős választ kaptak – mondta Amir Hatami vezérőrnagy.

Hatamit, Irán egyik legmagasabb rangú tábornokát kevesebb mint egy hete nevezték ki erre a tisztségre, mivel az ország átalakította a katonai vezetését, hogy betöltse az Izrael legutóbbi támadásai által megölt személyek megüresedett pozícióit.

Jön a terror?
Gyarmati István külpolitikai szakértő szerint az iráni vezetés beváltja a fenyegetését, és rövidesen parancsot kaphatnak a terroristák, hogy amerikai célpontokra vadásszanak. Az Egyesült Államok területére nem biztos, hogy bemerészkednek, ám a térségben lévő amerikai bázisokat, továbbá az Európában vagy Ázsiában található érdekeltségeket igenis érhetik támadások.

– Itt nem légitámadásokról van szó, pokolgépeket, bombákat helyezhetnek el. Vagy amit még nem csináltak, akár – a repülőterek mellett lesben állva – utasszállító gépeket vehetnek célba vállról indítható rakétákkal. Ezek rendkívül veszélyes akciók, és nehéz előre felderíteni – hangsúlyozta Gyarmati. – Nyilván, ha tehetik, amerikai katonákra vadásznak, ez lenne a legnagyobb dicsőség számukra, de ehhez nincs kapacitásuk.

Az amerikai titkosszolgálatok már korábban beszéltek arról, hogy az akkor még csak elnökjelölt Donald Trump ellen iráni titkos ügynökök készítenek elő merényletet. Most a külföldre utazó amerikai állampolgárokat figyelmeztette és intette óvatosságra a külügyminisztérium. Márpedig ahol amerikaiak nyaralnak, vakációznak, ott nyilvánvalóan európaiak is vannak, azaz a legkedveltebb üdülőhelyeken muszáj szigorítani a biztonsági intézkedéseket.

– Fokozott óvatosságra intenek most mindenkit, hiszen mindenki célponttá válhat – szögezte le a szakértő.

blikk.hu

Feltöltve: 2025.06.23.
Megnézve: 7

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra