HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Bakancsos > Díszítő célú arborétumok
Az épített kert mindig a világ eszményképe; az ember pedig igyekezett magának megteremteni a "paradicsomi állapotot", ahol a környezetével tökéletes harmóniában élhet. Ezeket a kerteket nevezte "elíziumi mezőknek, Temple völgyének, Árkádiának, aranykerteknek".
A kertet egyfeleől a természeti adottságok, másfelől létrehozóinak természethez való viszonya, társadalmi és anyagi helyzete határozza meg. A természet tövényszerűségeinek alkalmazása az alkotók kultúráltságától, ízlésétől, természetszeretetétől is nagymértékben függ.
A kertek elrendezésében két alapvető csoport különboztethető meg: -geometrikus és
-tájképi elrendezésűek.
A díszítő célú kertek általános fogalmán belül meg kell ismerkednünk a kert, az arborétum, a botanikus kert, a park, a történeti kert fogalmával.
A kert olyan szabályozott környezeti rendszer, amely a termelő, lakó vagy üdülő célú tájalakítás legkisebb téregységének tekinthető. Nagysága néhány négyzetmétertől több hektárig terjed. Jellemzője, hogy sajátos klímával rendelkezik, egy- vagy többszintes növényállománnyal fedett, térben és időben változó, fejlődő alkotás, amely esztétikai élményszerzésre, pihenésre szolgál.
Az arborétum elsősorban fákból és cserjékből (dendrológiai anyagokból) álló gyűjteményes kert, ahol már idegen földrészek növényanyaga (exóták) is helyet kapott. Létrejöttük kezdete az 1800-as évekre tehető, jellemzőjük a taxonok (fajtaváltozatok) nagy száma.
A botanikus kert elsődlegesen egyetemi oktatást vagy a tudományos kutatást szolgáló gyűjteményes kert, amely magában foglalja a fás szárú és a lágy szárú növényeket (haszon- és dísznövényeket) is, elrendezésében pedig a kultúrába vétel elvei, majd később a természetes rendszer (pl. fejlődéstörténeti rendszer) elvei érvényesülnek.
A park nagy kiterjedésű kert, néhány hektártól több száz hektárig terjedhet. Többféle célú kertrészletet foglalhat magában, de minden esetben egységes kertépítészeti elveknek megfelelően rendezik.
A történeti kert történelmi és művészeti szempontból is közérdekű kertépítészeti kompozíció, kert vagy park.
A kertépítés legmagasabb formája a XIV. századtól a XX. századig a kastélykertépítés volt, ahol az igények és lehetőségek leginkább találkoztak, illetve lehetővé tették megépítésüket. A kastély épülete mindig nagyszabású kertépítészeti környezettel készült, általában azonos stílusban, ami az építtető hatalmát, gazdagságát, műveltségét érzékeltette.
A történeti kertek legszebb alkotásai világszerte védettek, a kastélyépülettel együtt műemlékek, hiszen egymástól elválaszthatatlanok.
A díszítő célú kertekkel kapcsolatban találkozhatunk az erdőmaradvány, erdőpark fogalmával is. A kertek többségét tulajdonosuk kastélyaik, udvarházaik körül alakították ki. Lakóhelyük magválasztásakor rendszerint felhsználták a táj és erdő adta kedvező lehetőségeket. Esetenként megelégedtek a meglevő fákkal, az igényesebbek később e fák védelmében telepítették meg a külföldi - lombjukkal, tözsükkel, virágukkal - díszítő fákat. Így maradhattak meg a parkokban, arborétumokban olyan nagyméretű, eredetileg ott álló fák, amilyeneket ma már erdőinkben sehol sem találunk.
Gondoljunk a körmendi, zsennyei, sárvári parkra, mindhárom a Rába árterén húzódik, mindárom tulajdonosa meghagyta a hajdani szil-kőris-tölgy ártéri erdők legszebb fáit. Hasonló törekvések ismerhetők fel Cégénydányád, Szarvas és Szabadkígyós parkjaiban.
Találunk arra is példát, amikor a kastély körüli gondozott park fokozatosan olvad bele a háborítatlan erdőbe - mint a füzérradványi, csákvári, somogyvári, dégi parkok, a téglási angolkert stb. vagy a fénykorában 600 kat. holdat kitevő fertődi (Esterházy-) park esetében.
Tatai Angolpark
Ez az angolpark Tata sajátos városképi karakterének egyik leglényegesebb meghatározója. A mindenki által látogatható 69 hektáros Cseke-tó körül Bőhme Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján 1783-ban létesült. Annak idején Európában már az angol tájképi kertstílus volt terjedőben. Az ember az érintetlen természet szépségeiben, nyugalmában kereste a kikapcsolódást, a pihenést. Ennek a természeti adottságai Tata-Tóvárosban megvoltak: a mélyből feltörő hőforrások, a mésztufás, vastag homokréteges talaj változatos felszíni alakulásával, majd a Mikoviny Sámuel mérnök által létesített Cseke-tó adtak kedvező természetes környezetet az angolkert létesítéséhez.
A tatai hőforrások a tudományos irodalomban már régóta ismertek. Feltűnő volt a források nagy vízbősége, vizük átlátszó tisztasága, valamint a környékükön található és állandóan képződő forrásmészkő. A víz langyos, hőmérséklete az évszaktól függően 20-22˚C volt. A források vize - különböző medrekben - részben a Cseke-tóba, részben a tatai Öreg-tóba folyt.
Bőhm Ferenc kimondott kerművészeti érzékkel és tudással tervezte és telepítette, építette a parkot. A parkba a tájban honos lombos fafajok mellett már idegen fafajokat is telepített. Hazánkban elsőként ide ültettek szomorúfüzet, jegenye- vagy tornyos fehérnyárat, boglárfát, nyugati ostorfát, szivarfát, vérbükköt, vasfát, amerikai diót, tulipánfát, amerikai vöröstölgyet és japánakácot.
A park fejlesztése és részben a kiöregedő egyedek pótlásakor kerültek később, a XIX század második felében ide tűlevelű idegen fafajok is: erdei- és feketefenyő, lucfenyő, tiszafa, keleti életfa, virginiai boróka, mocsárciprus és páfrányfenyő.
Nem hiányoznak a parkból a szentimentális elemek sem: a Moreau francia építész által létesített "műorom", a később épített török mecset, a Pokol nevű műbarlang stb.
A úgynevezett kiskastély - kerti lak - Grossmann József tervei alapján épült, amelynek teraszáról élvezte a volt tulajdonos a szabadtéri színpadon folyó operaelőadásokat. Ma az átépített, korszerűsített szabadtéri színpad a város kultúrprogramjainak színhelye.
Klimatológiai megfontolásokból Tatát választották az 1948. évi londoni olimpiára való felkészülés céljából edzőtábor létesítésére, és a létesítmény helyét a népparkban jelölték ki. Erre a célra 19 hektárt vettek igénybe; ez a terület zárt. Ez a megosztás e különleges természeti érték részleges felszámolását is jelentette. A hely kiválasztását a források és tavak városának sajátos mikroklímája indokolta, és az olimpia eredményei igazolták is a várakozásokat.
Kedvezőtlenül hatott a park növényzetőre a források elapadása is. A pokolforrás 1949-ben, a többi 1960-ban apadt el, és e hirtelen változás erősen megviselte a növényanyagot is.
A minden újra fogékony Kazinczy Ferenc két ízben is (1803 és 1831) meglátogatta a neki nagyon tetsző "angluskertet" és élményeiről így ír: "Szebb vegetatiót nem gondolhatni. Egy olasz nyárfa derekát kétszeri ölelésem által nem foghattam kövül. De ékességét kivált gazdag partiái adják. Széles és hosszan elnyúlt taván százanként úszkálnak a hattyúk."
A parkot 1955-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Időközben gondoskodtak a Cseke-tó vizének pótlásáról.
(gazlap.hu)
2006.06.16
t: 2285
Díszítő célú arborétumok
Az épített kert mindig a világ eszményképe; az ember pedig igyekezett magának megteremteni a "paradicsomi állapotot", ahol a környezetével tökéletes harmóniában élhet. Ezeket a kerteket nevezte "elíziumi mezőknek, Temple völgyének, Árkádiának, aranykerteknek".A kertet egyfeleől a természeti adottságok, másfelől létrehozóinak természethez való viszonya, társadalmi és anyagi helyzete határozza meg. A természet tövényszerűségeinek alkalmazása az alkotók kultúráltságától, ízlésétől, természetszeretetétől is nagymértékben függ.
A kertek elrendezésében két alapvető csoport különboztethető meg: -geometrikus és
-tájképi elrendezésűek.
A díszítő célú kertek általános fogalmán belül meg kell ismerkednünk a kert, az arborétum, a botanikus kert, a park, a történeti kert fogalmával.
A kert olyan szabályozott környezeti rendszer, amely a termelő, lakó vagy üdülő célú tájalakítás legkisebb téregységének tekinthető. Nagysága néhány négyzetmétertől több hektárig terjed. Jellemzője, hogy sajátos klímával rendelkezik, egy- vagy többszintes növényállománnyal fedett, térben és időben változó, fejlődő alkotás, amely esztétikai élményszerzésre, pihenésre szolgál.
Az arborétum elsősorban fákból és cserjékből (dendrológiai anyagokból) álló gyűjteményes kert, ahol már idegen földrészek növényanyaga (exóták) is helyet kapott. Létrejöttük kezdete az 1800-as évekre tehető, jellemzőjük a taxonok (fajtaváltozatok) nagy száma.
A botanikus kert elsődlegesen egyetemi oktatást vagy a tudományos kutatást szolgáló gyűjteményes kert, amely magában foglalja a fás szárú és a lágy szárú növényeket (haszon- és dísznövényeket) is, elrendezésében pedig a kultúrába vétel elvei, majd később a természetes rendszer (pl. fejlődéstörténeti rendszer) elvei érvényesülnek.
A park nagy kiterjedésű kert, néhány hektártól több száz hektárig terjedhet. Többféle célú kertrészletet foglalhat magában, de minden esetben egységes kertépítészeti elveknek megfelelően rendezik.
A történeti kert történelmi és művészeti szempontból is közérdekű kertépítészeti kompozíció, kert vagy park.
A kertépítés legmagasabb formája a XIV. századtól a XX. századig a kastélykertépítés volt, ahol az igények és lehetőségek leginkább találkoztak, illetve lehetővé tették megépítésüket. A kastély épülete mindig nagyszabású kertépítészeti környezettel készült, általában azonos stílusban, ami az építtető hatalmát, gazdagságát, műveltségét érzékeltette.
A történeti kertek legszebb alkotásai világszerte védettek, a kastélyépülettel együtt műemlékek, hiszen egymástól elválaszthatatlanok.
A díszítő célú kertekkel kapcsolatban találkozhatunk az erdőmaradvány, erdőpark fogalmával is. A kertek többségét tulajdonosuk kastélyaik, udvarházaik körül alakították ki. Lakóhelyük magválasztásakor rendszerint felhsználták a táj és erdő adta kedvező lehetőségeket. Esetenként megelégedtek a meglevő fákkal, az igényesebbek később e fák védelmében telepítették meg a külföldi - lombjukkal, tözsükkel, virágukkal - díszítő fákat. Így maradhattak meg a parkokban, arborétumokban olyan nagyméretű, eredetileg ott álló fák, amilyeneket ma már erdőinkben sehol sem találunk.
Gondoljunk a körmendi, zsennyei, sárvári parkra, mindhárom a Rába árterén húzódik, mindárom tulajdonosa meghagyta a hajdani szil-kőris-tölgy ártéri erdők legszebb fáit. Hasonló törekvések ismerhetők fel Cégénydányád, Szarvas és Szabadkígyós parkjaiban.
Találunk arra is példát, amikor a kastély körüli gondozott park fokozatosan olvad bele a háborítatlan erdőbe - mint a füzérradványi, csákvári, somogyvári, dégi parkok, a téglási angolkert stb. vagy a fénykorában 600 kat. holdat kitevő fertődi (Esterházy-) park esetében.
Tatai Angolpark
Ez az angolpark Tata sajátos városképi karakterének egyik leglényegesebb meghatározója. A mindenki által látogatható 69 hektáros Cseke-tó körül Bőhme Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján 1783-ban létesült. Annak idején Európában már az angol tájképi kertstílus volt terjedőben. Az ember az érintetlen természet szépségeiben, nyugalmában kereste a kikapcsolódást, a pihenést. Ennek a természeti adottságai Tata-Tóvárosban megvoltak: a mélyből feltörő hőforrások, a mésztufás, vastag homokréteges talaj változatos felszíni alakulásával, majd a Mikoviny Sámuel mérnök által létesített Cseke-tó adtak kedvező természetes környezetet az angolkert létesítéséhez.
A tatai hőforrások a tudományos irodalomban már régóta ismertek. Feltűnő volt a források nagy vízbősége, vizük átlátszó tisztasága, valamint a környékükön található és állandóan képződő forrásmészkő. A víz langyos, hőmérséklete az évszaktól függően 20-22˚C volt. A források vize - különböző medrekben - részben a Cseke-tóba, részben a tatai Öreg-tóba folyt.
Bőhm Ferenc kimondott kerművészeti érzékkel és tudással tervezte és telepítette, építette a parkot. A parkba a tájban honos lombos fafajok mellett már idegen fafajokat is telepített. Hazánkban elsőként ide ültettek szomorúfüzet, jegenye- vagy tornyos fehérnyárat, boglárfát, nyugati ostorfát, szivarfát, vérbükköt, vasfát, amerikai diót, tulipánfát, amerikai vöröstölgyet és japánakácot.
A park fejlesztése és részben a kiöregedő egyedek pótlásakor kerültek később, a XIX század második felében ide tűlevelű idegen fafajok is: erdei- és feketefenyő, lucfenyő, tiszafa, keleti életfa, virginiai boróka, mocsárciprus és páfrányfenyő.
Nem hiányoznak a parkból a szentimentális elemek sem: a Moreau francia építész által létesített "műorom", a később épített török mecset, a Pokol nevű műbarlang stb.
A úgynevezett kiskastély - kerti lak - Grossmann József tervei alapján épült, amelynek teraszáról élvezte a volt tulajdonos a szabadtéri színpadon folyó operaelőadásokat. Ma az átépített, korszerűsített szabadtéri színpad a város kultúrprogramjainak színhelye.
Klimatológiai megfontolásokból Tatát választották az 1948. évi londoni olimpiára való felkészülés céljából edzőtábor létesítésére, és a létesítmény helyét a népparkban jelölték ki. Erre a célra 19 hektárt vettek igénybe; ez a terület zárt. Ez a megosztás e különleges természeti érték részleges felszámolását is jelentette. A hely kiválasztását a források és tavak városának sajátos mikroklímája indokolta, és az olimpia eredményei igazolták is a várakozásokat.
Kedvezőtlenül hatott a park növényzetőre a források elapadása is. A pokolforrás 1949-ben, a többi 1960-ban apadt el, és e hirtelen változás erősen megviselte a növényanyagot is.
A minden újra fogékony Kazinczy Ferenc két ízben is (1803 és 1831) meglátogatta a neki nagyon tetsző "angluskertet" és élményeiről így ír: "Szebb vegetatiót nem gondolhatni. Egy olasz nyárfa derekát kétszeri ölelésem által nem foghattam kövül. De ékességét kivált gazdag partiái adják. Széles és hosszan elnyúlt taván százanként úszkálnak a hattyúk."
A parkot 1955-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Időközben gondoskodtak a Cseke-tó vizének pótlásáról.
(gazlap.hu)
2006.06.16
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
