HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Bakancsos > A Bakony mindenkié!

t: 3446

A Bakony mindenkié!

A táj és a települések, a vidék és benne az ember kikapcsolódást és feltöltődést kínál a nagyoknak, élményt, felfedezést és egész évre mesélnivalót a kicsiknek. Az erdő titkainak felfedezése, ősi mesterségek kipróbálása, az eddig csak könyvek lapjairól ismert történelem megelevenedése mellett a Bakony körüli települések biztosítanak tartalmas kirándulási lehetőségeket. Hogy az étvággyal és az elalvással sem lesz gond, az szinte biztos. Az egész napos játék a szabadban vagy a kirándulás a hegyek-völgyek között megteszi hatását!

A Bakonyról röviden

A Bakony-hegység hazánk dunántúli részét jórészt beágazó Magyar Középhegység legdélibb és egyben legjelentékenyebb kiterjedésû tagja. Határa a Zala-folyó lapályától ÉK-re a móri hasadékvölgyig s a Balaton medencéjétõl ÉNY-felé a Rába melléki síkságig /Kisalföldig/ tart. Legnagyobb kiterjedése DNY-ÉK-i irányban van, ez 110 km, míg ÉNY-DK irányú szélessége 30-50 km. Legmagasabb tetõi, a Kõrishegy (713 m) és a Somhegy (653 m).

Nagy kiterjedéséhez képest, emelkedése aránylag kicsi, de a Balaton víztükréhez (105 m) és a kisalföldi Rába lapályához (120-140 m) viszonyított kiemelkedése (kb. 600 m) mégis jelentékeny.

A Bakony-hegység alapja egy hosszúkás és Délrõl Északnak magasodó, törésvonalaktól szabdalt, lépcsõzetes kõállvány. Erre épül fel az üledékes rétegû, leginkább dolomit és mészkõ összetételû, töredezett nagy fennsík (gerinc nélküli röghegység). A felszínén sûrûn találhatunk mély hasadékokat, meredek oldalú völgyszorosokat, mélyen bevágott patakvölgyeket, melyek eredeti szépségükkel és festõiségükkel lebilincselik a kiránduló turistát. Ezek a völgyek és horpadások tagozzák jól megkülönböztethetõ egységekre a Bakony hegyvidékét.

A LÁTNIVALÓK TÖREDÉKE

Római fürdő - Bakonynána

Bakonynána főutcájáról balra kanyarodva, az országos kék jelzésen végighaladva érjük a Gaja-patak völgyét. Beérve a hegyek közé, az egyre szűkülő völgyben mindkét oldalon monumentális sziklákat látunk. Az erdei pihenőhelyet elhagyva jutunk a Római-fürdő vízeséséhez. A patak hatalmas üstöket vájva ereszkedik le a függőleges sziklafalak közé, s bár egyre ritkábban zúg a víz, a változatos sziklaformák csodálatos élményt nyújtanak. A jobb oldalon barlangjelzés vezet a Savanyú Jóska-barlanghoz - vigyázat, esős időben csak nagyon óvatosan ereszkedjünk alá a sziklákon!

Bakonyszentkirályi műemlék templom - Bakonyszentkirály

A bakonyszentkirályi műemlék templomot 1799-ben építették barokk stílusban, majd 1876-ban megújították. Az udvaron még látható egy középkori templom szentélyének maradványa. Érdemes megnézni a református templom szép orgonáját; 1909-ben került ide, a nőszövetség vásárolta.

Csesznek vára - Csesznek

A Csesznek várának pontos építési idejét nem ismerjük, valószínűleg a tatárjárás után, az 1260-as években építtette Cseszneki Jakab. Az 1300-as évek elején a Csák család birtokolta a várat, a XIV. század első felében pedig a Garaiaké volt, virágkora a XV. századra tehető, a család gótikus lovagvárrá építtette át. A török időkben végvár lett, a győri országút biztosítására szolgált, s egy időre török kézre is került. 1609-ben kapitánya a költőként is ismert a Wathay Ferenc. A vár utolsó történelmi szerepét a Rákóczi-szabadságharc idején játszotta, amikor a kuruc hadak ellátását biztosította. Később az Esterházyak tulajdonába került, akik 1780-ig birtokolták, s barokk várkastéllyá alakították át. Az osztrák várrombolási időszakot túléve pusztulását földrengés, majd villámcsapástól keletkezett tűzvész okozta. A Várhegy ma természetvédelmi terület. A Cseszneki Vár az egyik legromantikusabb középkori várunk, pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik.

Eplényi - sípályák - Eplény

Eplényben található a Bakony egyetlen modern sípályája. Sípályák: 1-es pálya (piros) hossza 950 méter, szintkülönbsége 176 méter 2-es pálya (kék) hossza 260 méter, szintkülönbsége 51 méter 3-as pálya (fekete) hossza 670 méter, szintkülönbsége 162 méter Eplényben van Magyarország egyik legmeredekebb sípályája, meredeksége néhol eléri a 30 fokot. Ezt az új fekete pályát csak gyakorlott síelőknek ajánlják. A világításnak köszönhetően a sípályát reggel 9 órától este 9 óráig lehet használni. Szánkópálya A három sípályához egy kb. 600 méteres szánkópálya is kapcsolódik, ahol a síelők zavarása nélkül biztonságosan lehet szánkózni.

Fenyőfői ősfenyves - Fenyőfő
Fenyőfő nevezetessége a védett
, csodálatos, homoki ősfenyves. Tudományos jelentőségére Kitaibel Pál, az Európa-hírű tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet. Az ősfenyves állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ezelőttről maradt fenn. Érdekességét az is adja, hogy a növényzet tökéletesen alkalmazkodott a száraz futóhomok talajhoz. Az ősfenyves Fenyőfőtől Bakonyszentlászlóig terjed, és megtekintése különleges élményt kínál. A fenyőfák között áll a Kitaibel Pál emlékére állított kopjafa.

Magyarpolányi Kálvária - Magyarpolány

A későbarokk kálvária 1780 körül épült, majd 1855-ben megújították. Minden évben itt rendezik meg a nemzetközi hírű Polányi Passiót. A Kálváriára felvezető 153 lépcső mellett épült öt sátortetős stációban életnagyságú, festett faszobrok láthatók. A feljárónál áll a Fájdalmas Szűz 1901-ben emelt kőszobra, ugyanitt találhatjuk azt a keresztet, amelyet az Amerikába induló 107 polányi adományából állítottak, s ezért amerikai keresztnek is nevezik. A Kálvária-dombra felkapaszkodva megtekinthetjük a Fájdalmas Szűz kápolnáját, melyet 1910-ben épített Weber zirci kőműves neogótikus stílusban. A dombtetőről nyíló panoráma csodálatos, elénk tárul a falu, a környező vidék, a bakonyi táj.

Bakonybéli bencés kolostor - Bakonybél

A bakonybéli bencés kolostort I. István alapította, építését 1018 körül kezdték el, alapító oklevele 1037-ből származik. Itt remetéskedett Szent Gellért és a kolostorépítő Szent Günther, István király sógora. Jelentőségét bizonyítja, hogy a történelem során okleveleinkben gyakran szerepelt, s a XII. században itt volt az ország harmadik legnagyobb könyvtára. A török időkben a zirci ciszterci kolostorhoz hasonlóan a bakonybéli is elpusztult, és csak jóval később, a XVIII. század első felében érkeztek ide német és szlovák telepesek. A barokk templom és a kolostor a 1759 és 1782 között épült fel újra. A XX. század második felében az állam szekularizálta, majd pedig 1998-ban Pannonhalmi Főapátság újraalapította.

Tési szélmalmok - Tés, Táncsics u.

A szeles Tési-fennsíkra épült holland típusú, forgatható tetőszerkezetű szélmalmok ipartörténeti emlékek. Még a XX. század elején is négy szélmalom működött a községben. Közülük ma kettő áll, a régebbi, a Held-féle szélmalmot – mely ma múzeumként látogatható - 1840-ben építette Pircher János ácsmester (Táncsics u. 17.), az Ozi-féle malmot 1924-ben Ozi János asztalos (Táncsics u. 32.).

Kőris-hegy - Gerence tanösvény - Bakonybél
Az Északi-Bakony fennsíkjából emelkedik ki a Bakony legmagasabb pontja, a Kőrishegy (709 méter). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy tíz évvel ezelőtt létesítette a Kőris-hegy oldalában látogatható Boroszlán tanösvényt. A Gerence völgyéből, az odvaskői parkolótól induló sétaút a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet természeti értékeit tárja fel a látogatók előtt. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény egy hosszabb hét km-es és egy rövidebb két km hosszúságú útvonalat ajánl a látogatók részére. Az ajánlott nyomvonal a meglévő turista útvonalakra, azok látnivalókban legizgalmasabb részeire illeszkedik, lehetőséget kínál fokozottan védett természeti képződmények, élőhelyek és élővilág megismerésére is (Odvaskői-barlang, magyar gurgolya, fekete gólya stb).

Avar sánc ( Mária Terézia sánc ) - Jásd

Kora-Árpádkori földvár maradványai, kettős földsánca és a lakótorony maradványai ma is láthatók.

Nagy kőbánya - Jásd

A ma már felhagyott nagyméretű kőfejtőben a kőzetrétegek némelyike gazdag ősmaradvány faunát tartalmaz, fokozottan védett.

Csiklingvár - Jásd

A vár építésének pontos időpontja nem ismert. Egy 420 m magas domb tetején elhelyezkedő, összedőlt várépület belsejében 1-1,5 m széles mészhabarcsos falmaradványok figyelhetők meg, amelyek egy négyszögű lakótorony még jól felismerhető falai voltak. A középkorban vadászkastélynak építették át. Közelében található a Téti-fennsík egyetlen forrásbarlangja.

Barokk kastély - Kisbér

A város legjelentősebb látnivalója, műemléke, amelyet Batthyány Lajos építtetett át 1770-ben, s amelyet utódai 1840 körül klasszicista stílusban építettek át. Jelenleg kórházként funkcionál.

Katolikus templom - Kisbér

1744-ben emelték, majd 1825-ben klasszicista stílusban építették át, ekkor kapott a párizsi Notre Dame-ra emlékeztető, süveg nélküli tornyokat. Műemlék jellegű épület, 1788-ban késő barokk fő- és mellékoltárokkal egészítették ki.

Hajdani királyi ménesre emlékeztető épületegyüttes - Kisbér

Szintén műemlék jellegű, a város közepén található. A Batthyány kastély, a Királyi Lovarda és a hozzá tartozó istállórendszer, valamint a Tiszti Kaszinó együttesen alkotják a Királyi Ménes központját.

Holitscher-kastély és kastélypark - Csetény

A kastélyt a XVIII.sz. elején az Esterházy család építtette. Többszöri átalakítás után ma az önkormányzat tulajdonát képezi. 1992 és 2003. között került felújításra a műemlék jellegű épület, amely ma közművelődési és közösségi célokat szolgál. Angol parkja egykorú az épülettel.

Porvai templom - Porva

Az egykori pálos monostor helyén és jórészt annak köveiből épült föl, ma műemlék. Maga az épület gótikus, a szentélye azonban barokk stílusban készült.

Zápolyai Orsolya síremléke - Porva

Porván hunyt el, és itt is temették el a Zápolyai család egyik tagját, Zápolyai Orsolyát, akinek díszes síremléke ma is megtalálható Porván. A síremlék, mint a kora reneszánsz egyik különösen figyelemre méltó alkotása, ismert és becses műemlék.

Szent László templom - Magyarpolány

A község mai műemlék plébániatemplomát az egyesített zirci és heinrichaui cisztercita apátság építtette Szent László király tiszteletére. A templom 1761-től épült copf stílusban. Érdekesség, hogy az oltárképek a híres festő, Maulberts alkotásai.

Iskolatörténeti kiállítás - Magyarpolány

A polgármesteri hivatal udvarán található állandó kiállítás. Az érdeklődők belecsöppennek a XX. század elejét idéző hangulatba, megtekinthetik az 1920-as, 1930-as évekből származó iskolai berendezési tárgyakat, eszközöket.

(forrás: Bakony Turizmusáért Egyesület)

2006.05.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Római fürdő - Bakonynána
Római fürdő - Bakonynána
Csesznek vára - Csesznek
Csesznek vára - Csesznek
Eplényi - sípályák Eplény
Eplényi - sípályák Eplény
Fenyőfői ősfenyves
Fenyőfői ősfenyves
Magyarpolányi Kálvária
Magyarpolányi Kálvária
Tési szélmalmok
Tési szélmalmok
Barokk kastély - Kisbér
Barokk kastély - Kisbér
Katolikus templom - Kisbér
Katolikus templom - Kisbér
Hajdani királyi ménesre emlékeztető épületegyüttes - Kisbér
Hajdani királyi ménesre emlékeztető épületegyüttes - Kisbér
Holitscher-kastély és kastélypark - Csetény
Holitscher-kastély és kastélypark - Csetény

Legfrissebb magazinok