HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Lélek > Gyengélkedő hangulat

t: 3678

Gyengélkedő hangulat

A depresszió felismerése

A depresszió egy kedélybetegség, mely legtöbbször a hangulat megváltozásával, szorongásokkal vagy éppen belső nyugtalansággal járó állapot. A depresszió nem egyenlő az elkeseredéssel, a gyász vagy más veszteségek miatt érzett szomorúsággal. A hangulatra leginkább a nyomottság, elszíntelenedés jellemző.

Az egyik leggyakoribb és legkellemetlenebbül megélhető tünet az örömérzés képességének elvesztése. A depressziós beteg gyakran érzi úgy, hogy már képtelen örülni az addig örömet okozó dolgoknak, szeretteinek, semmi nem képes felvidítani.

A gondolkodás is gyakran megváltozik depresszióban. Jellemző lehet a meglassultság, rugalmatlanság. A beteg gondolatai gyakran egy-két téma körül forognak, rágódik, sivárnak, reménytelennek érzi a jövőjét. Súlyosabb esetben bűntudatai lehetnek vélt vagy valós események miatt, ez ritkábban téveszméjévé válhat. Depresszióban gyakori a döntésképtelenség, halogatás.

A depresszió gyakran erős szorongással jár, mely lehet a depresszió egy tünete vagy társuló szorongásos betegség (pl. pánik betegség, generalizált szorongás, szociális fóbia) is. A szorongásos tünetek erős feszültséggel, izzadékonysággal, szájszárazsággal és más testi tünetekkel jelentkezhetnek. Ezekben az esetekben a kezelés során az orvos különös figyelmet fordít a szorongás oldására.

Az alvás gyakran megváltozik depresszióban. Felmérések szerint az alvászavar akár évtizedekkel is megelőzheti a depresszió kialakulását. Legjellemzőbb a szokásosnál korábbi ébredés, hajnali rágódás, de gyakori a többszöri felébredés is. Erős szorongás esetén az elalvás is nehezített lehet. A beteg alvásigénye megváltozik, legtöbbször kevesebbet alszik, de előfordul az alvás igényének megnövekedése is.

A depresszióban még számos tünet előfordulhat. Gyakori a fáradékonyság, energiátlanság, ami a mindennapi életet megnehezíti. Gyakoriak a testi tünetek, melyek el is fedhetik a depresszió lelki tüneteit, és sokszor vezetnek ismételt szakorvosi kivizsgálásokhoz. Ilyen tünetek lehetnek a fejfájás, különböző testi fájdalmak, visszatérő fertőzésekre való hajlam, a testsúly és az étvágy megváltozása, csökkenő szexuális funkciók és érdeklődés. A depressziós betegek gyakran igen jelentős mértékben fogynak, de előfordulhat a hízás is.

Depresszióban gyakoriak a halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Az öngyilkosság veszélyére hívhatja fel a figyelmet a beszűkült, probléma-központú gondolkodás, elszigetelődés, az önmaga felé forduló agresszió és az öngyilkosság módjának, idejének tervezgetése. A befejezett öngyilkosságot elkövetők több mint 50%-a szenvedett depresszióban cselekedete idején. Minden 3-4. depressziós beteg öngyilkossággal fejezi be életét.

A fenti tünetek és még sok más lelki és testi tünet bárkinél, bármikor előfordulhat. Depresszióra akkor kell gondolni, ha ezekből egyszerre több és legalább két hete, a napok túlnyomó részében tapasztalható, vagy erre mások hívják fel a figyelmet. Minden esetben szakorvos döntse el, valójában miről is van szó!

A depresszió kezelése

A depresszió-kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a betegség hátterében az agy megváltozott biokémiai funkciója áll. Többféle olyan központi idegrendszeri anyag van, amelynek megváltozott funkciója tüneteket okoz. Az antidepresszív (hangulatjavító) gyógyszerek a depresszió ezen tüneteire hatnak, segítenek visszaállítani a betegség előtti anyagcsere funkciót ott, ahol erre szükség van. Erős szorongás esetén a kezelő orvos szorongásoldó szer szedését is javasolni fogja, ami segít a feszültségcsökkentésben és az alvászavart is javíthatja.

Az eredményes kezeléshez gyakran segítő pszichoterápia is szükséges, mely a mindennapi nehézségek és problémák leküzdésében segít. Azokban az esetekben, ahol szükséges, a kezelést egyénre szabott, módszer specifikus pszichoterápiával kell kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a kezelés hosszú távon csak akkor eredményes, ha megfelelő ideig tart. Ez leggyakrabban 6-9 hónap, de visszatérő esetekben akár évekig is folytatni kell.

Gyakori kérdések, tévhitek

„A depressziós beteg csak elhagyja magát, nem akar meggyógyulni, szedje össze magát” – ez a látszat gyakori, holott valós energiátlanságról, fáradékonyságról és munkavégző képesség csökkenésről van szó, melyet a beteg maga is gyakran kínzóan él meg.

„A gyógyszerekhez hozzászokás, függőség alakul ki” – az antidepresszívumokhoz nincsen hozzászokás és függőségi állapot sem alakul ki. A megfelelő ideig folytatott kezelés és a gyógyulás után az elhagyás nem jelent problémát. A szorongásoldók esetében lényeges az orvos utasításainak betartása, és az, hogy csak a szükséges ideig alkalmazzák azokat. A gyógyszerek szakszerű alkalmazásával elkerülhetők a felesleges komplikációk.




„Inkább környezetváltozás, mozgás, egészséges életmód az, ami segít” – mindez nagyon fontos lehet már a gyógyulás későbbi fázisában, de önmagában nem elegendő, sőt a depressziós beteg gyakran el is utasítja a változásokat. Egy utazásnak sem képes örülni és ez újabb kudarcélményt jelenthet.

„Elegendő csak a pszichoterápia is” – a depressziós beteg gyakran alkalmatlan a pszichoterápiához elengedhetetlen gondolkodásmódra és reakciókra, úgyhogy a pszichoterápiát legtöbbször a gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan vagy a gyógyulás során alkalmazzák. Legsikeresebb a komplex terápiás módszer.

Ki kezelje a depressziót?

A depresszió diagnosztizálása és kezelésbe vétele pszichiáter szakorvosi feladat. Ha valakinél felmerül a betegség gyanúja, az közvetlenül fordulhat pszichiáter szakorvoshoz. A pszichoterápiát e mellett a megfelelő jártassággal rendelkező szakember folytassa (kezelőorvos, pszichológus). A háziorvos segíthet a hosszú távú követésben és gondozásban is.

Mikor hat a kezelés?

A mai modern kezelési eljárások mellett a depresszió szerencsére egy igen jól gyógyítható betegség. A gyógyszeres kezelés nem azonnal hat, 3-6 hét alatt indul el a látható javulás és pár hónap alatt tünetmentesség érhető el. E mellett számos technikával segítjük a gyógyulást és javítjuk a hosszú távú esélyeket.

Belső Nóra doktornőnek a szakértői blogon belül tehetsz fel kérdéseket.

rtlklub

2006.01.14

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok