HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Érdekességek > Miért 666 a Sátán száma?

t: 4392

Miért 666 a Sátán száma?

Íme egy részlet a Jelenések könyvéből:
Jel 13.15
Hatalmat kapott, hogy lelket leheljen a vadállat szobrába, hogy megszólaljon a vadállat szobra, meg hogy megölje azokat, akik nem borulnak le a vadállat szobra előtt.
Jel 13.16
Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát,
Jel 13.17
és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát.
Jel 13.18
Ez a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat.

A nagy összecsapás előtt tehát a Gonosz követőit a homlokukon és jobb kezükön viselt jel alapján lehet majd felismerni. A homlok és a jobb kéz természetesen szimbolikus jelentőséggel bírnak, a gondolatokat és a cselekedeteket jelképezik.

A számmisztika sokkal bonyolultabb annál, semmint ilyen terjedelemben foglalkozni lehetne vele. Röviden: a 7 isteni szám, hiszen az Úr hét nap alatt teremtette a világot. A 777 abszolút tökéletes, a szentháromságot jelképezi.

Ezzel szemben a 6 az ember száma, Isten a hatodik napon teremtette az embert. A 666 is hármasságot fejez ki, ez azonban a tökéletlen, emberi eredetű hármasság, amely soha nem érhet fel a 777 kiválóságához. A gonosz tehát Istentől független, emberi eredetű dolog.

Való igaz, hogy például az Egyesült Királyságban már nem bocsátanak ki hivatalosan olyan rendszámtáblákat, melyeken 666 szerepel, azonban egyéni kérés alapján ott is hozzá lehet jutni ilyenhez. Az Egyesült Államokban is inkább kerülik e szám rendszámokban való alkalmazását (bár 666-os út van), a 911-gyel együtt. Nálunk ilyen korlátozás nincs érvényben, még buszok is közlekednek 666-os rendszámmal.

Armageddon, Megiddo és Ali baba
Az Armageddon szó mögött sokan az ókori Egyiptom és a környező népek egyik legvéresebb csatáját, a megiddói ütközetet sejtik. A Közel-Keleten, Egyiptomtól északkeletre lévő Megiddó neve aztán a Bibliába is bekerült, nem véletlen tehát, hogy döntő csatát jelent az Armageddon itt is. A megiddói csata és az egyiptomi hadjárat számos közel-keleti nép legendáiba, meséibe, hagyományaiba beépült. Így például az Ali baba és a negyven rabló története arra az egyiptomi újbirodalmi elbeszélésre vezethető vissza, amely Dzsehuti tábornokról szól. Ez a tábornok a megiddói hadjárat idején Joppe városát ostromolta, s megadást színlelt, majd sátrába hívta a város fejedelmét. Ezután ajándékok szállítása ürügyén becsempészte katonáit a városba.

2005.03.17

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok