
Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában azt mondta: két fix tétel maradt a nyáron elfogadott költségvetésben. Egyrészt a 3 százalék alatti hiánycél tarthatósága, elérhetősége, a másik pedig az államadósság csökkentése. A kormány, és elemzők egy része tudta, hogy ez a cél elérhető, de az Európai Bizottság erről másképp gondolkozott – tette hozzá.
Mint mondta, november 7-én hozta meg a bizottság a döntést a hiányadóság alakulásáról; a szervezettel a kormánynak komoly vitái voltak arról, hogy a hiánycél elérhető-e vagy sem. Azért születtek újabb konszolidációs intézkedések, mert a kormánynak reagálnia kellett a bizottság hazaitól eltérő számításaira – húzta alá hozzátéve: jelenleg is tart a vita a szervezettel arról, hogy 2014-ben, valamint a későbbi évektől 3 százalék alatti vagy feletti lesz-e a hiány.
Szerinte a tények azt támasztják alá, hogy 3 százalék alatti hiánycélt jelez előre az Európai Bizottság is. Emellett van egy szigorú jogszabályi környezet, az alaptörvény, a gazdasági stabilitásáról szóló törvény, mely egyértelműen az államadósság csökkentését írja elő. Szerinte ez csak fegyelmezett költségvetési politikával valósítható meg.
Banai Péter Benő kifejtette: az Európai Bizottság is elismeri, hogy 2013-ban nem csak a hiány csökken, hanem „az unió tagállamai közül egyedülálló módon az államadósság is".
Országvédelmi alap
Arra a felvetésre, hogy az MNB statisztikája szerint októberben nőtt a költségvetés állampapírokban meglévő adóssága, és az év első 10 hónapjában 2500 milliárd forinttal emelkedett ez az adósságállomány, azt mondta: míg hiánnyal számolnak, addig az állam kiadásai meghaladják a bevételeit, tehát az államadósság növekszik, de szerinte nem ezt a mutatót kell nézni, hanem a GDP-arányos adósságszintet. Eszerint - tette hozzá - a magyar államadósság csökken szemben az uniós átlaggal.
Azt mondta: egyes elemzők a 0,9 százalékos növekedésI előrejelzést egyáltalán nem tartják optimistának, ám emellett a kormány számol azzal, hogy a folyamatok rosszabbak is lehetnek. Hozzátette: erre szolgál a 400 milliárd forintos összegű, ún. országvédelmi alap, mely garantálja, hogy a hiánycél akkor is elérhető, ha rosszabbul alakulnak a folyamatok.
95 milliárdos pluszra számítanak
A bevezetett adókkal kapcsolatban azt mondta, még nem lehet fillérre pontosan megállapítani, mennyi adóbevétel fog befolyni.
A pénztárgépek összekötéséből származó bevétellel kapcsolatban Banai Péter Benő a bolgár példát hozta fel: mint mondta, a rendszer bevezetése éves szinten 1 milliárd euró többletbevételt hozott, ez 280 milliárd forintnyi pluszt jelent. Magyarországon 95 milliárd forintos plusszal számol a kormány ebből az intézkedésből.
Kiemelte: ha az országgyűlés elfogadja a költségvetési törvényt, akkor a 400 milliárdos tartalék felhasználása csak akkor valósulhat meg, ha a 2,7 százalékos hiánycél tartható – így az államadósság tovább csökkenhet.
Banai Péter több olyan konkrét lépést is lát, mely közelebb hozza az IMF/EU-tárgyalásokat. A helyettes államtitkár aláhúzta: meghatározó jelentősségű, hogy lesz-e megállapodás, vagy sem, és fontos kérdés, hogy milyen megállapodás köttetik.
A magyar kormány és az országgyűlés több olyan lépést tett, mely a megállapodás irányába hat, például a költségvetés tárgyalásának felfüggesztésére pont ezért került sor. Mint mondta, a tárgyalási hajlamot sokféleképpen ki lehet fejezni, a tárgyalás elhalasztása mellett a tranzakciós illeték a jegybanki tranzakciókra vonatkozó kivétele kifejezetten a nemzetközi tárgyalópartnerek kérése volt. Azt is akceptálta a kormány - tette hozzá - , hogy egy óvatosabb makrogazdasági prognózist készített; a 0,9 százalékos jövő évi növekedés nagyon közel van az IMF prognózisához –mondta.
Finanszírozzák a közösségi közlekedést
A költségvetési módosítok között szerepel, hogy a fővárosi önkormányzat Budapest bevételeinek eddigi 47 százaléka helyett 51 százalékában részesül, a kerületi önkormányzatok pedig 49-ban. Arra a kérdésre, hogy ezzel a kormány kivonul-e a BKV finanszírozásából, azt mondta: a közműadó bevezetésének egyik célja pont a közösségi közlekedés finanszírozása volt, Budapest a BKV finanszírozására 10 milliárd plusz forrást kap.
A Tarlós István és a kormány között létrejött megállapodás szerint pedig a kormány például az uniós források felhasználásával a BKV és a főváros beruházásait támogatja - fejtette ki Banai Péter Benő.
hirado
2012.12.11. 10:42