HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Nem várható robbanásszerű élelmiszer-áremelkedés
Lépésről-lépésre gyűrűzik be az élelmiszerek fogyasztói árába a gabona- és takarmányfélék drágulása, az áremelkedés nem egyszeri, robbanásszerű lesz – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a 180 percben. A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint a növekedésben főszerepet játszik az idén nyáron világszerte jelentős károkat okozó aszály, amely erősen megnyomta az állattenyésztés, így a hús- és tejipar alapját jelentő takarmányok árát.
A helyettes államtitkár azonban emlékeztetett rá, az áremelkedés nem 2012-ben kezdődött, ha a mai és a tíz évvel ezelőtti árakat hasonlítjuk össze, akkor nagyon komoly különbség látható. Tavalyhoz képest a takarmányok ára 35 százalékkal emelkedett, 2000-hez képest pedig 80-85 százalékkal kerülnek többe a gabonafélék – mondta Feldman Zsolt az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérésére hivatkozva.
A helyettes államtitkár hozzátette, például a sertéshús előállítási árának 70 százalékát a takarmányköltség teszi ki, tehát ha a fogyasztók azt akarják, hogy a termelők karajt állítsanak elő, akkor annak a költségeit bizony valahol meg kell fizetni. Ez egy nagyon érzékeny folyamat, hiszen egyik oldalon a termelők próbálnak talpon maradni, másik oldalon pedig a fogyasztó szeretne minél olcsóbban élelmiszerhez jutni – fogalmazott Feldman Zsolt.
Annak kapcsán, hogy a hazai burgonyatermés idén a szokásos fele volt, a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője azt mondta, ez az eset mutatja, mennyire fontos a termelés biztonságának megteremtése. Nem véletlen, hogy a kormány intenzíven foglalkozik az öntözés témakörével, és rendezni kívánja az állami felelősségi viszonyokat. A burgonya tipikusan az a növény, amelynél az öntözés csodákra képes, ez pedig stabilabb hazai ellátást jelenthet a jövőben. Azokat a sajtóhíreket, hogy a krumpli kilójának ára tavasszal 300 forint körül alakulhat, a helyettes államtitkár nem kívánta kommentálni.
„Nem tudom megmondani, hogy mennyi lesz a burgonya, és nem is szeretnék irányárat mutatni” – mondta Feldman Zsolt. A helyettes államtitkár hozzátette, a kormánynak most az a dolga, hogy biztosítsa a tőkehiányban szenvedő termelők számára az intenzív termesztési technológiák bevezetésének feltételeit, és így a stabil hazai burgonyaellátást.
A családok pénztárcáját azzal is kímélheti ha több esetben tud közvetlen kapcsolatba lépni egymással a fogyasztó és a termelő, kiiktatva az értéket nem előállító kereskedelmi szereplőket, például az őstermelői piacok révén. Ugyancsak fontos, hogy – bár nem nyugat-európai mértékben – de Magyarországon is létezik élelmiszerpazarlás. „Biztatok is mindenkit, hogy a saját háztartásában nézze meg, hogy valóban optimálisan használ-e mindent” – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője, aki hozzátette, arra jöttek rá, hogy Magyarországon is több élelmiszert vásárolnak az emberek, mint amennyit megesznek, a maradékot pedig kidobják.
hirado
2012.11.29. 11:03
t: 512
Nem várható robbanásszerű élelmiszer-áremelkedés
Lépésről-lépésre gyűrűzik be az élelmiszerek fogyasztói árába a gabona- és takarmányfélék drágulása, az áremelkedés nem egyszeri, robbanásszerű lesz – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a 180 percben. A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint a növekedésben főszerepet játszik az idén nyáron világszerte jelentős károkat okozó aszály, amely erősen megnyomta az állattenyésztés, így a hús- és tejipar alapját jelentő takarmányok árát. A helyettes államtitkár azonban emlékeztetett rá, az áremelkedés nem 2012-ben kezdődött, ha a mai és a tíz évvel ezelőtti árakat hasonlítjuk össze, akkor nagyon komoly különbség látható. Tavalyhoz képest a takarmányok ára 35 százalékkal emelkedett, 2000-hez képest pedig 80-85 százalékkal kerülnek többe a gabonafélék – mondta Feldman Zsolt az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérésére hivatkozva.
A helyettes államtitkár hozzátette, például a sertéshús előállítási árának 70 százalékát a takarmányköltség teszi ki, tehát ha a fogyasztók azt akarják, hogy a termelők karajt állítsanak elő, akkor annak a költségeit bizony valahol meg kell fizetni. Ez egy nagyon érzékeny folyamat, hiszen egyik oldalon a termelők próbálnak talpon maradni, másik oldalon pedig a fogyasztó szeretne minél olcsóbban élelmiszerhez jutni – fogalmazott Feldman Zsolt.
Annak kapcsán, hogy a hazai burgonyatermés idén a szokásos fele volt, a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője azt mondta, ez az eset mutatja, mennyire fontos a termelés biztonságának megteremtése. Nem véletlen, hogy a kormány intenzíven foglalkozik az öntözés témakörével, és rendezni kívánja az állami felelősségi viszonyokat. A burgonya tipikusan az a növény, amelynél az öntözés csodákra képes, ez pedig stabilabb hazai ellátást jelenthet a jövőben. Azokat a sajtóhíreket, hogy a krumpli kilójának ára tavasszal 300 forint körül alakulhat, a helyettes államtitkár nem kívánta kommentálni.
„Nem tudom megmondani, hogy mennyi lesz a burgonya, és nem is szeretnék irányárat mutatni” – mondta Feldman Zsolt. A helyettes államtitkár hozzátette, a kormánynak most az a dolga, hogy biztosítsa a tőkehiányban szenvedő termelők számára az intenzív termesztési technológiák bevezetésének feltételeit, és így a stabil hazai burgonyaellátást.
A családok pénztárcáját azzal is kímélheti ha több esetben tud közvetlen kapcsolatba lépni egymással a fogyasztó és a termelő, kiiktatva az értéket nem előállító kereskedelmi szereplőket, például az őstermelői piacok révén. Ugyancsak fontos, hogy – bár nem nyugat-európai mértékben – de Magyarországon is létezik élelmiszerpazarlás. „Biztatok is mindenkit, hogy a saját háztartásában nézze meg, hogy valóban optimálisan használ-e mindent” – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője, aki hozzátette, arra jöttek rá, hogy Magyarországon is több élelmiszert vásárolnak az emberek, mint amennyit megesznek, a maradékot pedig kidobják.
hirado
2012.11.29. 11:03
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
