HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban?

t: 635

Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban?

A „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban?” című vitasorozatban a nyolcvanötödik kerekasztal-konferenciát rendezte a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége a héten.

Az előadók: Dr. Sárközy Tamás és Lentner Csaba egyetemi tanár, valamint Baritz Sarolta – Laura nővér –, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi főiskola tanára a témát ezúttal a „Jog, gazdaság, erkölcs” megközelítésében tárgyalta. A kérdés az, ki lehetne-e alakítani egy olyan gazdasági rendszert Európában és itthon, amely túlmutat a mai korlátokon.

Laura nővér a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, az ember értékrendjéhez, gondolkodásmódjához hozzátartozik az erkölcs, s a tevékenysége is erkölcsi alapokon áll. Ezt a fajta erkölcsi megközelítést a kereszténység írja le. Ezen az emberképen nyugvó gazdaságot kellene megvalósítani, amely megoldás lehetne a problémákra. Laura nővér véleménye szerint meg kellene fordítani a gazdasági elképzeléseinket, ne az ember legyen a piacért, hanem az emberért legyen a gazdaság. A gazdasági és pénzügyi válság alapja az erkölcsi válság – tette hozzá –, ezért a strukturális változás mellett az emberi értékrendet is olyan irányba kell vinni, amelynek alapján egy élhető, emberközpontú gazdaság valósulhat meg. Laura nővér tapasztalata szerint az emberek sokkal jobban érzik magukat a kölcsönös, nagylelkű helyzetekben, mint az öldöklő versenyben és a válság okozta káoszban, amely szenvedést és kiüresedést szül. Ha azonban az ember rátalál az erkölcsös énjére, megtapasztalja, hogy boldog.

Lentner Csaba hozzátette, azok a jó gazdaságpolitikai rendszerek, amelyek az emberekért, a társadalomért vannak. A neoliberális piacgazdasági modellek mindenhol a világon megbuktak, s azok a szövetségek – mint például az Európai Unió –, amelyek erre épülnek gazdaságpolitikai orientációváltás előtt állnak, jelentette ki az egyetemi tanár. Az Európai Uniót az elmúlt évtizedben komoly sokkhatások érték. 2000-ben a Lisszaboni Stratégiában az unió eltökélte, hogy olyan fejlesztéspolitikát folytat, hogy a világgazdaság legfejlettebb régiójává váljon 2010-re, majd ezt 2020-ra, később 2050-re tolták ki. Napjainkra meggyengült az Európai Unió ereje, s Magyarországnak mint tagországnak szerződés szerinti feladata, hogy ebben az integrációban részt vegyen, ugyanakkor Lentner Csaba úgy gondolja, kereskedelmi kapcsolatokat kell építenünk szovjet Közép-Ázsia, a Maghreb térség országai, Észak-Afrika, az olajban gazdag országok felé.

Dr. Sárközy Tamás véleménye szerint Magyarországnak létérdeke az unióban maradás. A jogállamiság, a jogbiztonság, a többpártrendszerű parlamentarizmus Nyugat-Európából származik, s Nyugat-Európa vezető országai vagy a skandináv államok erkölcsi szempontból nem állnak rosszabbul, mint a közép- vagy kelet-európai országok. Kelet felé is szükség van exportra és befektetésre, ugyanakkor Dr. Sárközy Tamás nem gondolja, hogy az unióból ki kellene lépni azért, hogy valamifajta fennkölt erkölcsi érdeket lehessen érvényesíteni.

hirado

2012.11.25. 23:00

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek