
2009-es adat szerint egy év alatt 271 millió sárga csekket fizettek be Magyarországon, közel 3000 milliárd forint értékben. Sárga csekk jelenleg csaknem háromezer helyen fizethető be. A mellette érvelők leggyakrabban a rugalmasságát hangsúlyozzák, nem kell hozzá folyószámla, és ütemezni lehet a kiegyenlítésüket, szemben a csoportos beszedéssel. Ellene leginkább az szól, hogy drága, a posta 0,3 százalékos értékarányos díjat és tételdíjat is felszámíthat, ez a költség, a sürgősségtől függően, 74-től 210 forintig terjedhet – hangzott el a Napközben műsorában.
A sárga csekk és a csoportos beszedés, az átutalás mellett azonban van már további lehetőség is a közüzemi számlák rendezésére, az ügyfelek igényelhetnek úgynevezett e-számlát is. Ez olyan elektronikus számla, amelyet ugyanúgy elfogad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint a papíralapút – mondta a Kossuth Rádióban Centgráf Tamás, a Vectrum nevű elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztésével foglalkozó cég ügyvezetője. A szakember szerint az e-számla előnye a könnyebb tárolás és visszakereshetőség, nem kell lefűzni, hanem számítógépen egy-két kattintással megjeleníthető.
Ez a számlatípus egyelőre elsősorban a közművekkel szembeni tartozás esetében használható, de egyelőre itt is alacsony az arányuk. A szolgáltatóknak azonban olcsóbb lenne ezt a formát választani, mert a papírt és a postaköltséget is megtakarítanák vele.
Az e-számla használatához regisztrálni kell a teleszámla portálon, ehhez az ügyfélnek be kell írnia néhány adatát, hogy a szolgáltatónál is azonosítható legyen. Ezt követően a felhasználónak meg kell adnia, hogy mely szolgáltatótól szeretne elektronikusan számlát kérni, és ha ezt megtette, a jövőben postán már nem érkezik számára küldemény a fizetendő összegről. A szolgáltatás az ügyfeleknek ingyenes, e-számlát a lakosság 3-5 százaléka használ jelenleg – hangzott el a Napközben műsorában.
Majtényi Kálmán, az elektronikus számlabemutató rendszert működtető Díjnet vezérigazgatója a műsorban hangsúlyozta, az e-számlák nem veszhetnek el, mert azokat a cég rendszerében megőrzik, a tárolás pedig rendkívül biztonságos módon történik. Ha az ügyfél elveszti saját, számítógépre lementett példányát, akkor sincs semmi baj, mert az a Díjnetnél bármikor elérhető, nem úgy, mint egy szálldogáló csekszelvény – tette hozzá a szakember, aki egyben a Díjbeszedő Holding ügyfélszolgálati igazgatói posztját is betölti.
hirado
2012.11.24. 09:35