
A genetikailag módosított szervezetek kérdéskörének kommunikációja sokkal egyszerűbb, mint a valóság – mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Darvas Béla, a génmódosított szervezetek szakértője. Rámutatott, amikor a legtöbben az ország GMO-mentességéről beszélnek, valójában a mezőgazdaságról van szó.
Eközben azonban körülvesznek bennünket azok a tárgyak, élelmiszerek, gyógyszerek, amelyek előállításához az ipar természetszerűleg felhasználja a genetikai módosítást – magyarázta Jenes Barnabás, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese.
A szakember kifejtette: genetikailag módosított szervezetnek azokat az élőlényeket nevezzük, amelyeknek a genetikai állományában technológiai úton bejuttatott gén található, ez a gén pedig származhat rokon-, de rendszertanilag távol álló szervezetekből is. Egy növénybe nemcsak növényi, hanem mikrobiális, vírusból, állatokból származó gén is beépíthető – részletezte Jenes Barnabás, megjegyezve, a gyakorlat oka, hogy a termesztők, nemesítők olyan problémákra is megoldást keresnek, amelyre hagyományos úton nem találnak.
A főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet, hogy ha az emberek a GMO-ról hallanak, szinte csak a kukoricára gondolnak, kevesen tudják, hogy például az euró-bankjegy előállításához genetikailag módosított gyapotból származó rostot is felhasználnak, de az emberi használatra készített inzulint is 20-25 éve már olyan mikroszervezetek segítségével állítják elő, amelyeket genetikailag módosítottak. Óriási különbség van GMO és GMO között – hangsúlyozta. Ezrekben lehet mérni a sokféle genetikailag módosított szervezetet, amit különböző célokból előállítottak – tette hozzá.
hirado
2012.11.08. 10:10