
Akár a 38 Celsius-fokot is elérheti holnap a hőmérséklet. Erős lesz az UV-B sugárzás is, 20 perc alatt leéghetünk a napon.
A tartós hőség miatt szerdára már az egész ország területére másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat; a hőmérséklet csúcsértéke a 38 Celsius-fokot is elérheti.
A szolgálat az MTI-hez kedden eljuttatott figyelmeztető előrejelzésében azt írta: szerdán már jobbára 25-27 fok között alakul a hőmérséklet napi átlaga. Mindemellett kis eséllyel, néhol az északi, északnyugati tájakon előfordulhat zivatar.
A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint szerdán napos idő várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 14-19, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet 33-38 fok között várható. Délutántól a Tiszántúl kivételével várhatóan egyre többfelé északira, északnyugatira fordul, megélénkül a szél, északon akár erőssé is fokozódhat. Zivatarok környezetében pedig átmenetileg viharos széllökések is lehetnek.
Védekezzünk az erős sugarak ellen
Mindeközben az UV-B sugárzás is várhatóan erős lesz, így a napon akár 20 perc alatt is le lehet égni.
A tartóssá váló hőség miatt az országos tiszti főorvos kedd déltől péntek éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) arra kér mindenkit, hogy a nagy melegben fogyasszon több folyadékot, 11 és 15 óra között ne tartózkodjon a tűző napon, védje bőrét a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítményekkel, vegye igénybe a hűtött helyiségeket - olvasható a közleményben.
Az ÁNTSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján azt írta: a csúcshőmérséklet szombatig minden nap 30 fok körül, vagy a felett alakul, többfelé a 35 fokot is meghaladhatja, sok helyen éjszaka sem csökken 20 fok alá a levegő hőmérséklete.
Szerdától szombatig jellemzően 24-28 fokos napi átlaghőmérséklet várható, ezen belül a legmelegebb a déli és középső megyékben, illetve a nagyvárosok központjaiban valószínű, utóbbi helyeken 29 fok körüli középérték sem kizárt. Az alacsonyabb értékekre a völgyekben és a nyugati határvidéken lehet számítani.
Még szombaton is 38 fok lehet, a kánikula érzékelhetően csak vasárnap vagy jövő hétfő körül mérséklődik. Vasárnapra 29-35, hétfőre viszont már csak 22-27 fokos maximumértékek várhatók.
Egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatók
Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok - közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai az MTI megkeresésére.
Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már az egész országban jelentősen visszaesik a hőmérséklet - tette hozzá.
Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani - hangsúlyozta a főosztályvezető.
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa az MTI megkeresésére kifejtette: amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak - a természetes változékonyság - továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad - emelte ki.
Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak - tájékoztatott Krüzselyi Ilona.
Régen is voltak hőségperiódusok, csak ritkábban
Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul.
A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára "meleg terhelést jelentő" napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból "komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken" - tette hozzá Nagy Andrea.
Az emberi szervezet az ilyen növekvő "meleg stresszt" nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor kiemelte: az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de hozzátette: "ez az alkalmazkodás lassú folyamat".
hirado
2012.08.22. 07:06