HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
- Átlátszó: 16 ezer tonna magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyár évente
- Karácsony Gergely kirúgta a BKV vezérigazgatóját
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Áder a kohéziós támogatásokért lobbizott Brüsszelben
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben Áder János köztársasági elnök.
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben Áder János köztársasági elnök. A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott.
Magyar újságíróknak elmondta: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatáshoz jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el.
"Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének" - javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. A válság ugyanis egész Európában elhúzódik, a gazdasági növekedés nem indult be, pluszforrások a korábban vártnál korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, miközben az államadósságot sem kívánják növelni. Áder János hozzátette: mind Barroso, mind Van Rompuy kedvezően reagált a magyar felvetésre.
José Manuel Barroso úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben. Herman Van Rompuy pedig egyértelműen egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a kohéziós alapokat a válságkezelés eszközének kell tekintetni - mondta az államfő.
Az elnök az EU-vezetőknek egyebek között azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a "donor" országok 61 százalékban profitálnak - a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán - a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a "kohézió barátainak" tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is. A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt. Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta annak érdekében, hogy a jelenleg eszköztelen EU megfelelő eszközzel rendelkezzen a nagy kárösszeggel járó katasztrófák kezelésére.
Beszámolt arról, hogy az unió megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét. Mint mondta, már meg is kötötték a szerződést a tanulmány elkészítésére, és ha ez megtörténik az év végéig, akkor elkezdődhet az uniós jogszabály előkészítése is.
Az államfő emlékeztetett: a javaslat kidolgozása során meghatározták azt az öt iparágat, amelyek az elmúlt 20 év nagy ipari katasztrófáit okozták. A javaslat szerint ezekben az ágazatokban a nettó árbevétel 0,2 százalékát kellene befizetni egy alapba, így évente mintegy 4 milliárd euró gyűlne össze. Ebből 100 millió eurós határig hitelként lehetne forrást lehívni, az ezt meghaladó kárrész pedig - attól is függően, hogy ki a károkozó - részben már segélyként működne. Ha pedig nincs káresemény, az alapból a 4 milliárd euró fölötti rész pályázati forrás formájában lehívható lenne, elsősorban biztonságosabb üzemi technológiák kifejlesztésére.
A köztársasági elnök azt is hangoztatta, hogy a javasolt rendszer nem róna vállalhatatlan terhet az érintett cégekre, inflációs hatása pedig gyakorlatilag nincs. Áder János azt is elmondta: a korábban uniós fenntartásokat kiváltó magyarországi ügyekről csak érintőlegesen beszélt José Manuel Barrosóval, aki jelezte, hogy ezt már a múlt részének tekinti, és tárgyaljanak inkább a jövőt érintő kérdésekről. Herman Van Rompuyjel folytatott találkozóján ez a kérdés szóba sem került.
Áder: az EU-ban is probléma lehet, ha migrációs hullámokat indít el a vízhiány
Olyan problémának nevezte a köztársasági elnök a vízhiány miatti esetleges migrációs hullámokat hétfőn Brüsszelben, amelyekkel hosszú távon az Európai Uniónak is szembesülnie kell.
Áder az uniós vezetőkkel folytatott találkozóit követő sajtóbeszélgetésen a múlt heti Rio de Janeiró-i csúcsszintű világtalálkozó tapasztalatairól is beszélt. Elmondta, hogy a témára José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélésén is szeretett volna kitérni, de végül időhiány miatt erre nem került sor.
Múlt héten a brazil nagyvárosban, az úgynevezett Rio+20 tanácskozáson három napon át több mint 100 ország állam- és kormányfője tárgyalt a fenntartható fejlődés kérdéseiről. A sajtóbeszélgetésen az MTI kérdésére válaszolva Áder János emlékeztetett: riói tárgyalásain és felszólalásaiban elsősorban a vízkérdésre koncentrált, tekintettel arra, hogy ezen a területen drámai a helyzet.
Kifejtette, hogy az édesvízkészlet a világban rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evőkanál lenne az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsről van tehát szó, amelynek védelmére és pótlására sok helyen nem figyelnek oda.
Ez utóbbi súlyos következményei közé tartozik ENSZ-tanulmányok szerint, hogy 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küzdeni. Huszonöt éven belül már olyan helyzet állhat elő, hogy minden második ember nem jut megfelelő minőségű vízhez.
Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés - mondta Áder János, hozzátéve, hogy a víz miatti politikai nézeteltérésre már van példa a világban. Az elnök emlékeztetett: Magyarországon az ivóvíz-ellátottság 100 százalékos, a csatornázottság pedig 72 százalékos.
Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a határokon kívülről érkező szennyezettséggel szemben az ország szinte védtelen, márpedig a felhasználható víz nagy része külföldről származik. A források korlátozása esetén ez akár vízellátási problémához is vezethet - mutatott rá a köztársasági elnök.
hirado
2012.06.26. 00:13
t: 137
Áder a kohéziós támogatásokért lobbizott Brüsszelben
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben Áder János köztársasági elnök. A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben Áder János köztársasági elnök. A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott.
Magyar újságíróknak elmondta: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatáshoz jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el.
"Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének" - javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. A válság ugyanis egész Európában elhúzódik, a gazdasági növekedés nem indult be, pluszforrások a korábban vártnál korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, miközben az államadósságot sem kívánják növelni. Áder János hozzátette: mind Barroso, mind Van Rompuy kedvezően reagált a magyar felvetésre.
José Manuel Barroso úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben. Herman Van Rompuy pedig egyértelműen egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a kohéziós alapokat a válságkezelés eszközének kell tekintetni - mondta az államfő.
Az elnök az EU-vezetőknek egyebek között azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a "donor" országok 61 százalékban profitálnak - a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán - a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a "kohézió barátainak" tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is. A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt. Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta annak érdekében, hogy a jelenleg eszköztelen EU megfelelő eszközzel rendelkezzen a nagy kárösszeggel járó katasztrófák kezelésére.
Beszámolt arról, hogy az unió megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét. Mint mondta, már meg is kötötték a szerződést a tanulmány elkészítésére, és ha ez megtörténik az év végéig, akkor elkezdődhet az uniós jogszabály előkészítése is.
Az államfő emlékeztetett: a javaslat kidolgozása során meghatározták azt az öt iparágat, amelyek az elmúlt 20 év nagy ipari katasztrófáit okozták. A javaslat szerint ezekben az ágazatokban a nettó árbevétel 0,2 százalékát kellene befizetni egy alapba, így évente mintegy 4 milliárd euró gyűlne össze. Ebből 100 millió eurós határig hitelként lehetne forrást lehívni, az ezt meghaladó kárrész pedig - attól is függően, hogy ki a károkozó - részben már segélyként működne. Ha pedig nincs káresemény, az alapból a 4 milliárd euró fölötti rész pályázati forrás formájában lehívható lenne, elsősorban biztonságosabb üzemi technológiák kifejlesztésére.
A köztársasági elnök azt is hangoztatta, hogy a javasolt rendszer nem róna vállalhatatlan terhet az érintett cégekre, inflációs hatása pedig gyakorlatilag nincs. Áder János azt is elmondta: a korábban uniós fenntartásokat kiváltó magyarországi ügyekről csak érintőlegesen beszélt José Manuel Barrosóval, aki jelezte, hogy ezt már a múlt részének tekinti, és tárgyaljanak inkább a jövőt érintő kérdésekről. Herman Van Rompuyjel folytatott találkozóján ez a kérdés szóba sem került.
Áder: az EU-ban is probléma lehet, ha migrációs hullámokat indít el a vízhiány
Olyan problémának nevezte a köztársasági elnök a vízhiány miatti esetleges migrációs hullámokat hétfőn Brüsszelben, amelyekkel hosszú távon az Európai Uniónak is szembesülnie kell.
Áder az uniós vezetőkkel folytatott találkozóit követő sajtóbeszélgetésen a múlt heti Rio de Janeiró-i csúcsszintű világtalálkozó tapasztalatairól is beszélt. Elmondta, hogy a témára José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélésén is szeretett volna kitérni, de végül időhiány miatt erre nem került sor.
Múlt héten a brazil nagyvárosban, az úgynevezett Rio+20 tanácskozáson három napon át több mint 100 ország állam- és kormányfője tárgyalt a fenntartható fejlődés kérdéseiről. A sajtóbeszélgetésen az MTI kérdésére válaszolva Áder János emlékeztetett: riói tárgyalásain és felszólalásaiban elsősorban a vízkérdésre koncentrált, tekintettel arra, hogy ezen a területen drámai a helyzet.
Kifejtette, hogy az édesvízkészlet a világban rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evőkanál lenne az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsről van tehát szó, amelynek védelmére és pótlására sok helyen nem figyelnek oda.
Ez utóbbi súlyos következményei közé tartozik ENSZ-tanulmányok szerint, hogy 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küzdeni. Huszonöt éven belül már olyan helyzet állhat elő, hogy minden második ember nem jut megfelelő minőségű vízhez.
Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés - mondta Áder János, hozzátéve, hogy a víz miatti politikai nézeteltérésre már van példa a világban. Az elnök emlékeztetett: Magyarországon az ivóvíz-ellátottság 100 százalékos, a csatornázottság pedig 72 százalékos.
Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a határokon kívülről érkező szennyezettséggel szemben az ország szinte védtelen, márpedig a felhasználható víz nagy része külföldről származik. A források korlátozása esetén ez akár vízellátási problémához is vezethet - mutatott rá a köztársasági elnök.
hirado
2012.06.26. 00:13
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
HIRDETÉS
