HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
- Átlátszó: 16 ezer tonna magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyár évente
- Karácsony Gergely kirúgta a BKV vezérigazgatóját
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Nagyra nyitja az Országház kapuit a nemzeti összetartozás
Kézműves vásár, kóstoló a Kárpát-medence kincseiből, táncház és irodalmi beszélgetések is várják az érdeklődőket vasárnap a fővárosban.
Parlamenti nyílt nap, határon túli kézműves vásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház és irodalmi beszélgetések - a többi között ezek a programok várják az ünneplőket a nemzeti összetartozás napja alkalmából vasárnap Budapesten. Az emléknap alkalmából ismét megnyitja kapuit az Országház az érdeklődők előtt, előzetes regisztráció nélkül, szabadon lesz látogatható a magyar törvényhozás épülete. A Kossuth téren Hazatértünk! mottóval egész napos színes forgatag várja a látogatókat: lesz határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, irodalmi beszélgetések és zenés programok. A programokon közreműködik Szalóki Ági és zenekara, a Muzsikás együttes, a Parno Graszt roma folkzenekar és a Zugmann Bábtársulat. A rendezvényt színesítendő a "Gombold Újra! - Divat a Magyar" pályázat legjobb kollekcióiból mutatnak be válogatást, este Rúzsa Magdi ad koncertet. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.
Újabb helyszínekre látogat a külhoni magyar óvodák éve program
Újabb, ezúttal felvidéki és kárpátaljai helyszínekre látogat hétfőtől a 2012 - a külhoni magyar óvodák éve program. Hétfőn a felvidéki Tornagörgő és Kassa magyar tanítási nyelvű óvodáiban Fábián Évával és Szabó Zoltánnal meseszövés lesz, és hasonló program várja a gyerekeket és szüleiket kedden és szerdán Unváron, majd Munkácson. A program keretében május 9-én Horvátországban a kopácsi, május 14-én Szerbiában az újvidéki és a bácskossuthfalvi, május 15-én Szlovéniában a dobronaki, május 17-én Horvátországban a zágrábi óvodát látogatták meg, ahol gyerekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal élték át a közös meseszövés, a daltanulás és a tánc örömét.
Május 21-én Timár Böske, a Csillagszemű Táncegyüttes művészeti vezetője és asszisztense, Mayer Orsolya a táncházmódszer alapján kisgyermekek számára kidolgozott Timár-módszert mutatta be a Felvidéken a pozsonypüspöki és a koloni óvodában. Május 22-én Fábián Éva és Szabó Zoltán a vajdasági Muzslyán és Torontálvásárhelyen, 23-án Székelykevén, majd 24-én Temesváron és Resicabányán szőtte tovább a mese szálát. Május 30-án a felsőőri óvodásokkal meséltek, 31-én a lendvai óvodásokkal táncoltak.
A programmal annak fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a külhoni magyar régiókban a szülők magyar tannyelvű óvodába írassák be a gyermekeiket, majd pedig a magyar tannyelvű iskolai intézményt válasszák. Céljukhoz eszközként olyan programelemeket dolgoztak ki, amelyek gyermekeket, pedagógusokat és szülőket egyaránt megszólítanak. A program egyik eleme a magyarországi óvodapedagógiai jó gyakorlatok Kárpát-medencei körútja, amelynek első két jó gyakorlata a meseszövés és a Timár-módszer. A programra 100 millió forintot különítettek el.
A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az első világháborút követően a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul.
A békefeltételeket 1920. májusban adták át a magyar delegációnak, amely ezek olvastán lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, s korlátozták a fegyvergyártást.
Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyékből kapott területeket.
A magyar állam ezzel elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerződést, amelyet az 1921. július 26-i XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben a Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a Délvidéket.
A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. A világégést és ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
hirado
2012.06.03. 12:41
t: 290
Nagyra nyitja az Országház kapuit a nemzeti összetartozás
Kézműves vásár, kóstoló a Kárpát-medence kincseiből, táncház és irodalmi beszélgetések is várják az érdeklődőket vasárnap a fővárosban. Parlamenti nyílt nap, határon túli kézműves vásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház és irodalmi beszélgetések - a többi között ezek a programok várják az ünneplőket a nemzeti összetartozás napja alkalmából vasárnap Budapesten. Az emléknap alkalmából ismét megnyitja kapuit az Országház az érdeklődők előtt, előzetes regisztráció nélkül, szabadon lesz látogatható a magyar törvényhozás épülete. A Kossuth téren Hazatértünk! mottóval egész napos színes forgatag várja a látogatókat: lesz határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, irodalmi beszélgetések és zenés programok. A programokon közreműködik Szalóki Ági és zenekara, a Muzsikás együttes, a Parno Graszt roma folkzenekar és a Zugmann Bábtársulat. A rendezvényt színesítendő a "Gombold Újra! - Divat a Magyar" pályázat legjobb kollekcióiból mutatnak be válogatást, este Rúzsa Magdi ad koncertet. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.
Újabb helyszínekre látogat a külhoni magyar óvodák éve program
Újabb, ezúttal felvidéki és kárpátaljai helyszínekre látogat hétfőtől a 2012 - a külhoni magyar óvodák éve program. Hétfőn a felvidéki Tornagörgő és Kassa magyar tanítási nyelvű óvodáiban Fábián Évával és Szabó Zoltánnal meseszövés lesz, és hasonló program várja a gyerekeket és szüleiket kedden és szerdán Unváron, majd Munkácson. A program keretében május 9-én Horvátországban a kopácsi, május 14-én Szerbiában az újvidéki és a bácskossuthfalvi, május 15-én Szlovéniában a dobronaki, május 17-én Horvátországban a zágrábi óvodát látogatták meg, ahol gyerekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal élték át a közös meseszövés, a daltanulás és a tánc örömét.
Május 21-én Timár Böske, a Csillagszemű Táncegyüttes művészeti vezetője és asszisztense, Mayer Orsolya a táncházmódszer alapján kisgyermekek számára kidolgozott Timár-módszert mutatta be a Felvidéken a pozsonypüspöki és a koloni óvodában. Május 22-én Fábián Éva és Szabó Zoltán a vajdasági Muzslyán és Torontálvásárhelyen, 23-án Székelykevén, majd 24-én Temesváron és Resicabányán szőtte tovább a mese szálát. Május 30-án a felsőőri óvodásokkal meséltek, 31-én a lendvai óvodásokkal táncoltak.
A programmal annak fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a külhoni magyar régiókban a szülők magyar tannyelvű óvodába írassák be a gyermekeiket, majd pedig a magyar tannyelvű iskolai intézményt válasszák. Céljukhoz eszközként olyan programelemeket dolgoztak ki, amelyek gyermekeket, pedagógusokat és szülőket egyaránt megszólítanak. A program egyik eleme a magyarországi óvodapedagógiai jó gyakorlatok Kárpát-medencei körútja, amelynek első két jó gyakorlata a meseszövés és a Timár-módszer. A programra 100 millió forintot különítettek el.
A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az első világháborút követően a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul.
A békefeltételeket 1920. májusban adták át a magyar delegációnak, amely ezek olvastán lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, s korlátozták a fegyvergyártást.
Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyékből kapott területeket.
A magyar állam ezzel elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerződést, amelyet az 1921. július 26-i XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben a Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a Délvidéket.
A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. A világégést és ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
hirado
2012.06.03. 12:41
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
HIRDETÉS
