
Sütő Andrástól, az írótól, a közösségért áldozatot vállaló, a romániai magyarságra gazdag szellemi örökséget hagyó embertől búcsúztak szombaton Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői, a romániai és a magyarországi közélet szereplői.
Korunk egyik legnagyobb írójának ravatalánál már délelőtt sokan róhatták le kegyeletüket a Vártemplomban, ahol a délutáni gyászszertartáson több ezren vettek részt. A templom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron, a felvezető lépcsőn és a vártemplom dombjának alján. Az erdélyi magyarság tagjai, fiatalok és idősek egyaránt megrendülten hallgatták odakint is a kihangosított beszédeket, énekeket.
A gyászszertartást vezető dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke úgy emlékezett az elhunytra: "Ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is".
A művészember és a közéleti szereplő egységét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke fejezte ki a legékesebben. "Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban" - mondta beszédében, utalva arra, hogy Sütő András nemcsak a "könyvtárszobák csendjében" élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. "Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni" - hangoztatta Markó Béla. Kifejtette: Sütő András életművéből és közéleti megnyilatkozásaiból olyan értékek mutathatók fel, mint a lázadás a zsarnokság ellen, összefogás, közösségi szolidaritás, áldozatvállalás. Emlékeztetett: fiatalon vállalt közéleti szerepe fokról fokra változott, így lett az idők folyamán egyre súlyosabb, mígnem nyíltan szembefordult a kommunista diktatúrával és a nemzeti elnyomással.
Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé - mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, a budapesti Hitel főszerkesztője úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. "Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész kárpát-medencei magyar irodalmat" - mondta Csoóri.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu forradalmár költő, a román írószövetség volt elnöke azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész "a magyarság égtartó emberének" nevezte az elhunyt írót, akinek életműve ebben a közösségi felelősségtől menekülő világban a közösségi sorsvigyázás példája.
Sütő András legjelentősebb alkotásaiból Kubik Anna budapesti és Györffy András marosvásárhelyi színművész adott elő részleteket. A gyászszertartáson a kolozsvári Református Kórus és a marosvásárhelyi Vártemplom dalárdája énekelt szertartási, egyházi kórusműveket.
A temetésen részt vett a Szili Katalin házelnök vezette parlamenti küldöttség, amelynek tagja Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Kósa Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Rubovszky György volt, jelen volt a művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
hirado.hu
2006.10.08. 00:45