HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Önkormányzati választások több mint 3100 településen
A helyi választások alkalmával a szavazók több mint 3100 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak.
Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el. 2006-ban csak 1 településen, a Vas megyei Peresznyén nem lesz polgármester-választás, mert nincs polgármesterjelölt, és a kislistás szavazás is elmarad. Kislistás választás az országban 9 településen marad el: Peresznyén kívül a Baranya megyei Kisbudméren, Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson, a Komárom-Esztergom megyei Vérteskethelyen, Veszprém megyében Egeralján, Kispiriten és Pápakovácsiban, Zala megyében pedig Boncodföldén és Hottón.
Az idei választásokon több mint 8 millió 18 éven felüli szavazópolgár járulhat az urnákhoz, s az uniós csatlakozás óta az önkormányzati választáson a Magyarországon letelepedett uniós állampolgárok is részt vehetnek. Az Országos Választási Iroda adatai szerint körülbelül 16 ezer olyan uniós választópolgár él Magyarországon, aki rendelkezik itteni lakóhellyel, így a választói névjegyzékben szerepel.
Idén jelöltként összesen 88.555 választópolgárt vettek nyilvántartásba, a választásokra 637 jelölő szervezetet regisztráltak (2002-ben a jelölő szervezetek száma 867 volt).
A helyi képviselőtestület megválasztása 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - az országgyűlési választásokhoz hasonlóan - egyéni választókerületekben, egyéni jelölések, valamint emellett még a pártok, illetve a civil szervezetek listái alapján történik.
A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtestület megválasztása ún. kislistás rendszerben történik, vagyis ezeken a településeken a polgármesteren kívül csak az egyéni jelölteket tartalmazó listára voksolnak a szavazópolgárok.
A budapestiek külön-külön lapon szavaznak a kerületi polgármesterre, a kerületi képviselőtestületre, a kisebbségi önkormányzatok valamelyikére, a fővárosi közgyűlés tagjaira, továbbá főpolgármestert választanak. A polgármester- és főpolgármester-választás egyszavazatos, relatív többségű, egyfordulós, a jelöltek közül a legtöbb szavazatot elnyert személy kap mandátumot.
A fővárosi közgyűlési választás egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történik. A 66 tagú fővárosi közgyűlés összetételéről a pártok és más társadalmi szervezetek listái alapján szavazhatnak a választók. A fővárosban a kerületi képviselőtestületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölő szervezetek vesztes jelöltjei kaptak. Listát az a jelölő szervezet indíthat, amelyik legalább hat fővárosi kerületben állított kompenzációs listát. Az a párt, amely nem érte el az összes szavazatok legalább négy százalékát, nem kaphat mandátumot.
A megyei közgyűlési választások szintén egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történnek. A 19 megye területét két választókerületre kell osztani. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezer fősnél nagyobb településeinek választópolgárai tartoznak, a másikba az ennél kisebb lélekszámúak. A megyei közgyűlés tagjainak számát törvény szabályozza. A fővárositól eltérően itt nem állapítanak meg küszöbhatárt.
2006-ban kisebbségi választást az ország szinte minden második településén, közel 1500 önkormányzatnál tartanak. A voksoláson mintegy 195 ezren vehetnek részt, ennyien jelentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. A kisebbségi választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség. Az egyfordulós választáson nincs részvételi küszöb, de szavazategyenlőség esetén új választást kell kiírni. A kisebbségi választásra 223 jelölő szervezetet vettek nyilvántartásba, s összesen 16.268 jelöltet állítottak. (2002-ben kisebbségi jelölő szervezeteket és jelölteket külön nem vettek nyilvántartásba.)
Ha a helyhatósági választásokon a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottságnak a megismételt voksolást a szavazás megtartásától számított 30. napon belül kell kitűznie. Ilyen eset lehet például a szavazategyenlőség, vagy az, ha a felállítandó testületekbe nincs meg a kellő számú jelölt. Az időközi választást a kitűzéstől számított négy hónapon belülre kell kiírnia a bizottságnak, olyan napra, ami legalább 72 nappal van a kitűzés után. Az új képviselőtestület, az új polgármester megválasztásáig a régi testület, illetve polgármester látja el a feladatokat.
hirado
2006.09.30. 10:41
t: 584
Önkormányzati választások több mint 3100 településen
A helyi választások alkalmával a szavazók több mint 3100 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el. 2006-ban csak 1 településen, a Vas megyei Peresznyén nem lesz polgármester-választás, mert nincs polgármesterjelölt, és a kislistás szavazás is elmarad. Kislistás választás az országban 9 településen marad el: Peresznyén kívül a Baranya megyei Kisbudméren, Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson, a Komárom-Esztergom megyei Vérteskethelyen, Veszprém megyében Egeralján, Kispiriten és Pápakovácsiban, Zala megyében pedig Boncodföldén és Hottón.
Az idei választásokon több mint 8 millió 18 éven felüli szavazópolgár járulhat az urnákhoz, s az uniós csatlakozás óta az önkormányzati választáson a Magyarországon letelepedett uniós állampolgárok is részt vehetnek. Az Országos Választási Iroda adatai szerint körülbelül 16 ezer olyan uniós választópolgár él Magyarországon, aki rendelkezik itteni lakóhellyel, így a választói névjegyzékben szerepel.
Idén jelöltként összesen 88.555 választópolgárt vettek nyilvántartásba, a választásokra 637 jelölő szervezetet regisztráltak (2002-ben a jelölő szervezetek száma 867 volt).
A helyi képviselőtestület megválasztása 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - az országgyűlési választásokhoz hasonlóan - egyéni választókerületekben, egyéni jelölések, valamint emellett még a pártok, illetve a civil szervezetek listái alapján történik.
A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtestület megválasztása ún. kislistás rendszerben történik, vagyis ezeken a településeken a polgármesteren kívül csak az egyéni jelölteket tartalmazó listára voksolnak a szavazópolgárok.
A budapestiek külön-külön lapon szavaznak a kerületi polgármesterre, a kerületi képviselőtestületre, a kisebbségi önkormányzatok valamelyikére, a fővárosi közgyűlés tagjaira, továbbá főpolgármestert választanak. A polgármester- és főpolgármester-választás egyszavazatos, relatív többségű, egyfordulós, a jelöltek közül a legtöbb szavazatot elnyert személy kap mandátumot.
A fővárosi közgyűlési választás egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történik. A 66 tagú fővárosi közgyűlés összetételéről a pártok és más társadalmi szervezetek listái alapján szavazhatnak a választók. A fővárosban a kerületi képviselőtestületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölő szervezetek vesztes jelöltjei kaptak. Listát az a jelölő szervezet indíthat, amelyik legalább hat fővárosi kerületben állított kompenzációs listát. Az a párt, amely nem érte el az összes szavazatok legalább négy százalékát, nem kaphat mandátumot.
A megyei közgyűlési választások szintén egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történnek. A 19 megye területét két választókerületre kell osztani. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezer fősnél nagyobb településeinek választópolgárai tartoznak, a másikba az ennél kisebb lélekszámúak. A megyei közgyűlés tagjainak számát törvény szabályozza. A fővárositól eltérően itt nem állapítanak meg küszöbhatárt.
2006-ban kisebbségi választást az ország szinte minden második településén, közel 1500 önkormányzatnál tartanak. A voksoláson mintegy 195 ezren vehetnek részt, ennyien jelentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. A kisebbségi választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség. Az egyfordulós választáson nincs részvételi küszöb, de szavazategyenlőség esetén új választást kell kiírni. A kisebbségi választásra 223 jelölő szervezetet vettek nyilvántartásba, s összesen 16.268 jelöltet állítottak. (2002-ben kisebbségi jelölő szervezeteket és jelölteket külön nem vettek nyilvántartásba.)
Ha a helyhatósági választásokon a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottságnak a megismételt voksolást a szavazás megtartásától számított 30. napon belül kell kitűznie. Ilyen eset lehet például a szavazategyenlőség, vagy az, ha a felállítandó testületekbe nincs meg a kellő számú jelölt. Az időközi választást a kitűzéstől számított négy hónapon belülre kell kiírnia a bizottságnak, olyan napra, ami legalább 72 nappal van a kitűzés után. Az új képviselőtestület, az új polgármester megválasztásáig a régi testület, illetve polgármester látja el a feladatokat.
hirado
2006.09.30. 10:41
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
