Ötödször választ Magyarország önkormányzati képviselőket

HÍREK > AKTUÁLIS > Ötödször választ Magyarország önkormányzati képviselőket

t: 189

Október 1-jén a rendszerváltás óta ötödik alkalommal rendeznek önkormányzati választást Magyarországon.

Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló LXIV. törvényt. Ez úgy rendelkezett, hogy a 10 ezernél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket két szavazatos választási rendszerben választják; a képviselők felét egyéni választókerületekben választják, a képviselők másik fele listáról kap mandátumot.

Az új önkormányzati választójogi törvénynek megfelelően jelentősen csökkent az önkormányzati választásokon megválasztandó fővárosi képviselők száma. Az addigi 1464 helyett a budapesti polgároknak 806 helyi képviselője lett. Közülük 414-et az egyéni választókerületekben, 392-őt a pártok és társadalmi szervezetek listáján választottak meg. A 88 tagú fővárosi közgyűlésbe 66 tagot választottak közvetlenül. A fővárosban három szavazólap volt, amelyek az egyéni választókerületi jelölteket, a kerületi listákat és a fővárosi listákat tartalmazták.

1990

1990-ben az önkormányzati választás kétfordulós volt: a fővárosi közgyűlés tagjainak a választása a szeptember 30-i első fordulóban érvénytelen volt, mivel a budapesti szavazók száma nem érte el a 40 százalékot. Az október 14-i második fordulóban az 1 524 119 fővárosi választópolgárból 532 255 (34,9 százalék) választópolgár vett részt. A fővárosi közgyűlésbe listán közvetlenül megválasztott 66 mandátum megoszlása a következő volt:

Szabad Demokraták Szövetsége 25 mandátum (34,68 százalék), Magyar Demokrata Fórum 20 mandátum (27,35 százalék), Fiatal Demokraták Szövetsége 13 mandátum (18,16 százalék), Magyar Szocialista Párt 5 mandátum (7,25 százalék), Kereszténydemokrata Néppárt 3 mandátum (4,95 százalék).

A budapesti kerületekben polgármestert, a főváros élére főpolgármestert választottak. Az első önkormányzati választásokon főpolgármester-jelöltként indult: Demszky Gábor (SZDSZ), Ungár Klára (Fidesz), Barsiné Pataky Etelka (MDF), Borbély Endre (MSZDP), Rácz Sándor (FKGP).

A budapesti főpolgármestert a Fővárosi Közgyűlés választotta meg, amelynek október 31-i alakuló ülésén egy jelölt - Demszky Gábor - neve került fel a listára, így az SZDSZ jelöltje lett Budapest első főpolgármestere, akire a 88 fős testület 87 jelenlévő tagjai közül 52-en voksoltak.

1994

1994. szeptember 30-án az Országgyűlés módosította az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt. A módosítások nyomán egyfordulóssá vált az önkormányzati választás, a polgármestereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is azóta közvetlenül választják. A LXII. törvény 31. paragrafusa arról rendelkezik, hogy Budapest fővárosi közgyűlésének 66 tagját a választópolgárok közvetlenül, listán választják meg.

Az 1994. december 11-i önkormányzati választásokon Budapesten a nyilvántartásban szereplő 1 531 049 fő közül 601 811 fő szavazott (39,32 százalék). A főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (SZDSZ) győzött 215 374 szavazattal (36,28 százalék). Latorcai János (MDF-Fidesz-KDNP) 168 731 (28,42 százalék), Baráth Etele (MSZP) 155 365 (26,17 százalék), Szabó János (FKGP-MIÉP) 33 651 (5,66 százalék), Kollát Pál (Munkáspárt) 12 767 (2,15 százalék), míg Magyar György, a Köztársaság Párt-Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja jelöltjeként 7706 szavazatot (1, 29 százalék) kapott. A Fővárosi Közgyűlésbe megválasztható 66 képviselő aránya a pártok között a következőképp alakult: MSZP 21 (31,81 százalék), SZDSZ 19 (28,78 százalék), Fidesz-KDNP-MDF 19 (28,78 százalék), FKGP-MIÉP 7 (10,60 százalék).

1998

Az 1998. október 18-i önkormányzati választásokon a részvételi arány 43,69 százalékos volt Budapesten. Az 1 495 261 választópolgár közül 653 336 fő ment el szavazni. A főpolgármester-választást Demszky Gábor (SZDSZ) 373 969 szavazattal (58,22 százalék) nyerte meg. Latorcai János, a Fidesz-FKGP-MDF-Magyar Demokrata Néppárt jelöltje 250 335 (38,97 százalék), Kollát Pál, a Munkáspárt jelöltje 18 008 szavazatot (2,8 százalék) kapott. (1998. október 4-én az MSZP budapesti küldöttgyűlése visszahívta főpolgármester-jelöltjét, Katona Bélát.) A fővárosi közgyűlés-választás végeredménye a mandátumok arányában: Fidesz-MDF 22 (33,33 százalék), MSZP 20 (30,30 százalék), SZDSZ 18 (27,27 százalék), MIÉP 6 (9,09 százalék)

2000

A legutóbbi önkormányzati választásokat 2002. október 20-án rendezték. A főpolgármester-választást Demszky Gábor (SZDSZ) negyedik alkalommal nyerte meg, 348 534 szavazattal a voksok 46,70 százalékát kapta. Schmitt Pál független jelölt 267 563 (35,85 százalék), Gy. Németh Erzsébet (MSZP) 98 289 (13,17 százalék), Csurka István (MIÉP) 24 341 (3,26 százalék), Droppa György (Centrum) 4404 (0,59 százalék) és Karacs Lajos (Munkáspárt) 3121 szavazatot (0,42 százalék) szerzett. Budapesten a választáson az 1 432 553 választó közül 754 674 szavazó (52,68 százalék) vett részt. Az MSZP listájáról 24-en (36,36 százalék), a Fidesz-MPP-MDF-MKDSZ-éről 21-en (31,82 százalék), az SZDSZ-éről 16-an (24,24 százalék), míg a MIÉP-éről 5-en (7,58 százalék) jutottak be a Fővárosi Közgyűlésbe.

2006

A 2006. október 1-jei önkormányzati választásokra a következő budapesti főpolgármester-jelölteket vették nyilvántartásba: Demszky Gábor (SZDSZ-MSZP), Katona Kálmán (MDF), Székely Péter (Magyar Kommunista Munkáspárt), Tarlós István (független), Zsinka László (MIÉP).

hirado

2006.09.28. 09:51

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Ötödször választ Magyarország önkormányzati képviselőket

Legfrissebb hirek