A szalagpáfrány népszerűségét formagazdagságának, és emellett viszonylagos igénytelenségének köszönheti. A lakásban remekül tartható csak a folyamatos párásításra kell több figyelmet fordítanunk.
A szalagpáfrányoknak közel 300 fajtája ismert. Ezek mindegyike nedves trópusi és szubtrópusi területeken honos. A Pteris fajokra jellemző az igen nagy és különleges formagazdagság. A legfőbb ismertetőjegyük, hogy leveleik fonákát egész spóraraktárak szegélyezik. Földalatti gyökértörzsükből, igen változatos alakú, mutatós, levelek nőnek. Levéllegyezőik gyakran szárny alakúak.
Egyes fajok kinézete könnyű, légies. Néhány fajnak igen nagy a helyigénye, mert akár 1 méteresre is megnőhet. A szalagpáfrány zöld változatai a félárnyékos helyet kedvelik. Népszerűségüket annak is köszönhetik, hogy jól tarthatóak a lakás kevésbé világos helyiségeiben is.
A növényeket áprilistól-augusztusig terjedő vegetációs időszakban rendszeresen, kéthetente trágyázzuk.
Igényeik:
A szalagpáfrányok mészmentes virágföldet igényelnek. Nyáron rendszeresen öntözzük őket. Erre a célra legjobb a lágy esővíz, ennek hiányában a felforralt, lehűtött csapvíz is megteszi. Magas páratartalmat igényelnek, ezért a leveleket rendszeresen permetezzük, és ajánlatos a növényeket nedves kavicságyra helyezni.
A növényeket áprilistól-augusztusig terjedő vegetációs időszakban rendszeresen, kéthetente trágyázzuk.
Minden szalagpáfrány igen érzékeny a huzatra, erre mindenképpen oda kell figyelnünk. Télen a 12 C° körüli hőmérséklet ideális a számukra, ebben az időszakban csak kevés vizet igényelnek.
A tarkalevelű változatok szeretik a világos helyeket, de még ezek is elviselik a félárnyékot. Nyáron tartsuk őket szobahömérsékleten, télen pedig a 16-18 C°-on.
A szalgpáfrány áültetésére a legkedvezőbb időszak a tavasz. Ügyeljünk arra, hogy a levelek tövi részét ne temessük be földdel.
Szaporítás:
Tavasszal átültetéskor az idősebb töveket tőosztással szaporíthatjuk. Melegházi körülmények között a spóravetéssel is megpróbálkozhatunk.
Fajok és Fajták:
Pteris cretica - A legismertebb, és az egyik legkedveltebb faj. A hosszabb-rövidebb szárakon elhelyezkedő, karcsú, enyhén fűrészes szélű levelek, kecses bokrot alkotnak. A lakásban világos, de hűvösebb helyre tegyük. Bőséges öntözést igényel, földjét soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni.
'Wimsettii' - Világoszöld, fodros levélcsúcsokkal rendelkező, erős, viszonylag igénytelen fajta.
'Albolineata' - Levelei szélesebbek, középen fehér csíkkal.
'Rowerii' - Sűrűn elágazó, bokros növekedésű fajta.
Pteris quadriaurita - Jellegzetességei a duplán álló levelek.
'Argyrea' - Leveli középen fehér-zöld csíkosak.
Pteris tremula - Új Zélandról és Ausztráliából származik, gyorsan nő, akár egy méter magasra is megnőhet. Levelei világoszöldek, háromszög alakúak.
gazlap.hu/Szerző: Szegedi Éva (Vica)