A szép, jó minőségű gyertyát lehetőleg a pincében, de legalábbis hűvös helyen kell tárolni, szárazon és pormentesen. Így nem veszti el a formáját a hosszú, egyenes gyertyaszál sem. Ha valamiért mégis elhajlik, 40 fokra melegítsük fel, majd lapos deszkán hengergetve egyenesítsük ki.
Színes darabokat ne tároljuk egymás mellett védőcsomagolás nélkül, csak celofánba vagy selyempapírba tekerve. A beporosodott, bepiszkolódott gyertyát vízzel hígított spirituszba mártott, nem szöszölődős ronggyal átdörgölve tisztíthatjuk meg.
Az égő gyertya legyen szem előtt, és biztonságos távolságban az éghető tárgyaktól, különösen a nylonfüggönytől. Ha több gyertyát gyújtunk, tartsunk köztük 10-15 centiméteres távolságot, mert a fejlődő hő hatására egymást is megolvaszthatják, megroggyanthatják.
A GYERTYATÁL megakadályozza, hogy viasz cseppenjen a bútorra. Puha alsó részének köszönhetően nem csúszik, stabilan áll rajta a gyertyatartó.
A DÍSZGYERTYA tartóval együtt kapható, égési ideje körülbelül tizenöt óra.
A GYERTYATOLL valójában folyékony viasz, amelyet a tubusból közvetlenül fel lehet vinni a gyertyára. Az így készült díszítést egy napig hagyjuk száradni.
Bánjunk óvatosan a kanóccal, nehogy elszakadjon. A gyertya peremét ne sértsük meg, mert kifolyhat a megolvadt viasz. Ha viszont túl magas a pereme, éppen az olthatja ki. Ilyenkor először oltsuk el, és késsel vágjunk le annyit a pereméből, hogy ismét jusson elég oxigén az égő kanóchoz.
Bár a gyerekek nagyon szeretik elfújni a lángot, ez a legrosszabb módszer, mert sokáig megmarad a helyiségben a kesernyés szag.
Mártsuk inkább egy pillanatra az égő kanócot a megolvadt viaszba, majd rögtön állítsuk vissza a helyére. Így nincs utófüstölés, és legközelebb könnyebben gyújthatjuk meg a gyertyát. Ne lepődjünk meg, ha a karácsonyra kapott, különlegesen díszes gyertya rosszabbul ég, mint a sima, olcsó változat. A színes pigmentszemcsék ugyanis megnehezítik az egyenletes leégést.