A színvariációk számtalan változat ismert: vörös, rózsaszín, fehér, zöld, sárgás-zöld a levél középnél, vagy szélnél kontraszttal. Két fő típust különböztetünk meg: pöttyözött és csíkos változatokat. A pöttyözött levelek formája gyakran szív alakú. A csíkozottak keskenyek, vaskosabbak, rövid levélnyélen. Az egy tőről eredő levelek száma pedig nagyobb.
Sárgás, buzogányszerű torzsavirágzatai kevésbé mutatósak. A növény magassága 20-25 cm és fél méter között változik. A sötétzöld alapszínen túl gyakran pergament-szerűen áttetszők, és a kéken kívül a színskála szinte minden színárnyalatában pompázhatnak. Vaskos, húsos, gumószerű gyökértörzse tulajdonképpen sajátos földbeni szármódosulás. Sokszor ilyen formában vásárolható meg, máskor cserepes növényként. A gyökértörzs hajtatásával legkésőbb nyáron színpompás levélzet fejlődik ki.
Ápolása januárban, gumószerű gyökértörzsének átültetésével kezdődhet. A 12 cm körüli felső átmérőjű cserépbe 2-3 cm mélyen süllyesszük bele. Ültetéshez nagyon savanyú, tőzeg alapú földkeverék (pl. Florasca A) virágföld a legmegfelelőbb. pH igénye 6.0 és 6.5 között változik. Ezután világos helyen, nedves, meleg környezetben tartsuk a levelek kifejlődéséig. Később elegendő a 22 °C-os hőmérséklet is, és ugyanez megfelel egész nyáron is. A talaj túlmelegedése ellen takarással védekezhetünk.
Magas páraigénye miatt - különösen melegben, száraz környezetben tartva - lombozatát rendszeresen permetezni kell, de éjszakára ne maradjanak vízcseppek a levélen. Ez ugyanis foltosodást idéz elő, és elősegíti a baktériumfertőzést is. Nedves kavicsrétegen, vagy rostos tőzeg aljzaton tartsuk, így biztosítva a környezet megfelelő páratartalmát, és a felesleges víz elfolyását.
Kiegyenlített N-P-K összetételű tápoldatot kíván. Az általánosan javasoltnál sokkal hígabb, mintegy fele töménységű (vagyis 2-3 ezrelékes) tápoldattal öntözzük. Augusztusig langyos vízzel öntözzük. A túl meleg környezet, és a N túlsúlyos táplálás a levelek díszítőértékét csökkenti.
Sok növénytartó lecsípi a virágbimbókat, mert ez is a levél díszítőértékének rovására megy. Nyárutón legjobb az öntözés fokozatos megszüntetésével elősegíteni a levelek lassú elsárgulását, leszáradását. Ősztől öntözés nélkül, csaknem szárazon maradjon a gumószerű gyökérzet az eredeti cserépben, vagy kiszedve és megtisztogatva, száraz rostos tőzegben, akár egészen sötétben és mérsékelten melegben tartsuk egészen a tavasz beköszöntéig. Február-április környékén ültessül földbe.
Levéltetvek károsíthatják. A túl erős fény és a direkt napsütés égésfoltokat idézhet elő a leveleken, elegendő fény hiányában viszont fakulhatnak a levelek. Túl alacsony hőmérsékletű, huzatos helyen a levelek lekonyulhatnak, sárgulni kezdenek, majd elszáradnak. A vízhiány is levélbarnulást, elszáradást okoz. Sárguló vagy száraz leveleit ajánlatos rendszeresen eltávolítani a betegségek elkerülése érdekében. A gumótároláskor a gumók rothadása is gyakori jelenség. A gombás fertőzések száraz, porladás szerű tüneteket okoznak, míg a baktériumos fertőzések lágy, nedves rothadást idéznek elő.
Szaporítása leginkább sarjai leválasztásával lehetséges. A fiókgumókat le kell választani az anyagumóról. Esetleg a nagyobb méretű, gumószerű gyökértörzs is megosztható az átteleltetését követően, amikor kis hajtásokat fejlesztettek. A teljes növény enyhén mérgező.BKülönösen a levéllemez és a levélnyél mérgező. Bőrt és nyálkahártyát irritáló anyagokat tartalmaz. Megrágni, elfogyasztani nem szabad. A kiváltott allergiás reakciók következtében légzési és nyelési problémák léphetnek fel. Többféle mérgező anyagot is tartalmaz, így oxálsavat, bizonyos mérgező fehérjéket és aszparagint.
Garami Márta