Az első kezdetleges élőlények olyan mikrorganizmusok voltak, amelyek feltehetően már fotoszintézist is végeztek. Számos földtörténeti korszakon át, hosszú évmilliárdokig tartott az a fejlődés és átalakulás, amíg a növények a vizekben és a szárazföldön megtelepedtek. A kietlen sziklák, tűzhányók és mérges gázok barátságtalan vidékét a növények változtatták át, és tették az emberek számára lakhatóvá. A Földön minden egyes növényfajnak (ezek száma kb.600.000) megvan a behatárolt természetes élőhelye. Ha körülnézünk a nagyvilágban számos növényi rekordot találunk. Cikksorozatunkban bemutatunk néhány nagyon érdekes és különleges leget a növények világából.
A legősibb fotoszintézist végző szervezetek kövületei - amelyek kora megközelítőleg 2,8 - 3,5 milliárd év - a SZTROMATOLITOK. A sekély, meleg tengerekben (pl. a nyugat - ausztráliai Cápa - öböl, Shark Bay) még ma is megtalálhatóak ezek a különleges és érdekes képződmények, amelyek szervesanyag és mész rétegekből épülnek fel. Alakjuk általában gömbölyű, vagy megnyúlt, és akár több méteres telepeket alkotnak. Felszínükön ragadós nyálka képződik, amelyet parányi, kékmoszatokhoz hasonlatos élőlények termelnek, azért hogy a mész apró szemcséit megkössék.
A legészakibb virágos növény a FEDELÉKES KŐTÖRŐFŰ (Saxifraga oppositifolia), amely Grönland északi részén él, de magasabb hegységekben, mint pl. a Magas Tátra is előfordulhat. Kicsi, évelő, kúszó növény, amely kedveli a félig árnyékos, nedves helyeket. Levelei húsosak és szélükön csillók találhatóak. A levelek végén félholdszerű felület van, amelyen 1-5 hidatóda (növényi vízrés) helyezkedik el. Ezeken a mikroszkópikus nyílásokon keresztűl választja ki a vizet cseppek formájában , és egyúttal a felesleges mész is távozik a növényből. Vaskos testfelépítésének köszönhetően a hideg nem árt neki - sőt a zord körülmények ellenére is - kis testéhez képest aránylag nagy virágokat hoz, amelyek szép rózsaszínben pompáznak.
A legöregebb fa a SZÁLKÁSTOBOZÚ FENYŐ (Pinus aristata). Egyedei a legrégebben élő szervezetek a kelet-kaliforniai Fehér Hegyekben (White Mountains) találhatóak, amelyek között már találtak egy 4844 éves fát. Több példány létezik, amelynek kora már a 4000 évet is meghaladja. A fák életkorát egy kis vékony szondával állapítják meg. Ezt fúrják be a fa törzsének közepéig, majd a közepéből kihúzott ceruzavékonyságú hengeren megszámolják az évgyűrűket. Ettől az eljárástól nem károsodik a növény, mert a fenyőgyanta hamar eltömíti a lyukat. Igaz, hogy ezeknek a fáknak elég nehéz meghatározni a korukat, mert törzsük már nagyon csavarodott, és így nem könnyű a közepüket megtalálni. A Szálkástobozú fenyőfák egyedeinek magassága 3 és 10 méter között van. A hegyekben túl mostohák a körülmények (téli nagy hideg, nyári nagy szárazság), ezért ezek a fák igen lassan nőnek. Kérgük teljesen lehámlik, ezzel azt az érzést keltik a szemlélőben, hogy már nem élnek, de ha alaposabban szemügyre vesszük őket, látható, hogy néhány ágon még tűlevélcsomók nőnek. Az egész fa nem él évezredekig, csak mindig pár ág életképes, majd ezek is elpusztulnak és újak hajtanak ki helyettük. Tehát ezt a fantasztikusan magas kort együttesen az egyes hajtások érik el, nem pedig az egész fa.
A legfinomabb fűszernövény a VANÍLIA (Vanilla planiflora), amely egy Mexikóban őshonos liánszerű, kúszó orchideaféle termése. Fűszerként már az aztékok is használták és akkori értékét az is bizonyítja, hogy ezzel még adót is fizettek akkoriban a spanyoloknak, akik végül is Európába is behozták ezt a növényt. Ma már a világ számos országában, így pl. Braziliában, Sri Lankán, Tahitin és legfőképpen Madagaszkáron is nagyüzemben termesztik. A vanília levelei sötétzöldek, fürtökben nyíló virágai pedig sárgászöld színűek. A termése általában 16 - 30 cm hosszó hengeres toktermés, amely 1-3%-ban vanilozidot tartalmaz. A még zöld, éretlen terméseket kis idővel a beérésük előtt szedik le. Hosszú ideig szárítják őket, és ezalatt a termések teljesen megfeketednek, üde, édeskés vanilia illatot árasztva magukból. Miközben a belsejükben a vanilozidból vanillin keletkezik. A vanília az egész világon az egyik legjobban kedvelt fűszer, amit főleg édességek ízesítésére használnak, de manapság már a kozmetikai iparban is az egyik fő alapanyagnak számít.
A legősibb fotoszintézist végző szervezetek kövületei - amelyek kora megközelítőleg 2,8 - 3,5 milliárd év - a SZTROMATOLITOK.
A legészakibb virágos növény a FEDELÉKES KŐTÖRŐFŰ (Saxifraga oppositifolia), amely Grönland északi részén él, de magasabb hegységekben, mint pl. a Magas Tátra is előfordulhat.
A legöregebb fa a SZÁLKÁSTOBOZÚ FENYŐ (Pinus aristata).
A legfinomabb fűszernövény a VANÍLIA (Vanilla planiflora), amely egy Mexikóban őshonos liánszerű, kúszó orchideaféle termése.